Kövér: Európa egy kitervelt támadás célpontja

Publikálás dátuma
2016.03.29. 17:09
Néma felállással emlékeztek meg a brüsszeli robbantások áldozatairól. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A brüsszeli terrortámadások áldozatairól és Pozsgay Imre haláláról emlékezett meg Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden a parlamentben. A napirend előtti felszólalásokban szó volt a pedagógusok sztrájkjáról, a Quaestor-ügyről, a baloldali pártok politikájáról és a dublini egyezményről.

KDNP: mi várható a gyermekétkeztetés támogatásában?

Hollik István (KDNP) a gyermekétkeztetésben várható változásokra kérdezett rá. Rámutatott: növekedett annak költségvetési támogatása, idén már több mint 71 milliárd forint áll rendelkezésre. Szerinte a baloldali kormányokat kevésbé érdekelte a gyermekek sorsa, és soha annyian nem kaptak kedvezményesen vagy ingyenesen ételt, mint most.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a jelenlegi az első tavaszi szünet, amikor ingyenes étkezést biztosítottak a rászorulóknak. Mintegy 200 ezer diák részesül a kedvezményben - tette hozzá -, amelyhez 5,3 milliárd forintot biztosított a kormányzat. Hangsúlyozta: a szociális étkeztetésre fordított csaknem 72 milliárd forint a kétszerese a 2010-es kormányváltás előtt előirányzott összegnek.
A képviselő elfogadta a választ.

LMP: a Miniszterelnökség rendeletekkel alakíthatná át a költségvetést?

Schmuck Erzsébet (LMP) kijelentette: pártja értetlenül áll a Miniszterelnökséget vezető miniszter által kezdeményezett törvényjavaslat előtt, amely a költségvetés rendeleti átrendezését teszi lehetővé. Szerinte a forrásfelhasználás átláthatatlanná tétele és ellenőrizhetetlenné válása után azt a kormányhoz közel állók között dobják majd szét. Kifogásolta azt is, hogy a költségvetéssel egy olyan miniszter foglalkozik, akinek ez nem dolga. Azt kérdezte: mi szükség van a rendeleti kormányzásra? Mikor fordult elő, hogy ennek hiányában nem tudtak megoldani egy feladatot?

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a törvényjavaslat általános vitáján elhangzottakból idézett, hangsúlyozva: nem rendelet, hanem kormányhatározat készül bizonyos forrásokról, ahogy eddig is. A különbség annyi, hogy a maradványok elköltésével már nem kell megvárni a december 31-ét. Hozzátette: a változás csupán olyan pénzek felhasználásának meggyorsítását eredményezi, amelyekről biztosan tudható, hogy rendelkezésre állnak.
A politikus a választ nem fogadta el. Azt az Országgyűlés szavazta meg 112 igen szavazattal, 31 ellenében.

Fidesz: mit tesz a kormány a felelős állattartásért?

Bencsik János (Fidesz) arról érdeklődött, hogy a jogszabályi háttér kialakítása mellett milyen nevelő és szemléletformáló programjai vannak a kormánynak az állatok védelme és a felelős állattartás erősödése érdekében. Értékelése szerint a büntetések önmagukban nem elegendőek.

Zsigó Róbert, a földművelési tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára válaszában kifejtette, hogy a kormány és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számos közös programot indított, amelyek a felelős állattartást erősítik. Példaként hozta a gazdátlan állatok ivartalanítását, amely az örökbeadás esélyeit is javítja, továbbá veszélyes állatok tartásának szigorítását. Beszámolt arról is, hogy a tárca végigkíséri a vakvezető kutyák kiképzésének folyamatát.
A kormánypárti képviselő elfogadta a választ.

MSZP: mi lesz az M4-essel?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az M4-es autópálya kivitelezésének leállítását bírálta, szerinte az ügy nem a kommunikált okok áldozata, hanem annak, hogy "Orbán Viktor és Simicska Lajos összevesztek és kettőjük között kitört a háború". Értékelése szerint ez hátrányosan érintette a kelet-magyarországi embereket és kis- és középvállalkozókat. Azt kérdezte, mikor lesz fontos a kormánynak a keleti megyék sorsa.

Tasó László, a nemzeti fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára válasza szerint a 2x2 sávos kiemelt főútként tervezett szakaszt az MSZP akarta autópályaként megépíteni, azonban 2013-ban az unió bizottsága jelezte, hogy a magas költségek miatt nem támogatja a beruházást. Az útszakasz főútként épül és 2018-ra bekötik Szolnokot a gyorsforgalmi hálózatba - tette hozzá. Az államtitkár visszautasította, hogy a kormánynak ne lennének fontosak a keleti megyék. Kiemelte: 2010 óta Kelet-Magyarországon 338 milliárd forint értékben voltak közúti beruházások és számos további projekt folyamatban van.
A választ a szocialista képviselő nem fogadta el, a Ház azonban 112 igen és 35 nem szavazattal igen.

Jobbik: miért lehetetleníti el a kormányhivatal a munkát Tiszavasváriban?

Volner János (Jobbik) a jobbikos településeken bevezetett Rend és tisztesség program részleteiről számolt be. Kifejtette, hogy tiszavasvári egyik cigánytelepén visszaszorították a bűnözést és normalizálták a közállapotokat, a kormányhivatal azonban megpróbálja ellehetetleníteni a munkát. A képviselő ennek okait firtatta.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy minden önkormányzatnak kötelessége az alaptörvény és más jogszabályok betartása. Hozzátette: a településvezetésnek a nemzetiségi önkormányzattal együttműködve kellene dolgoznia a közvetlenül őket érintő ügyekben. Megjegyezte azt is, hogy a mélyszegénységet sok településen igyekeznek felszámolni, azonban azok nem szerveznek médiakampányt.
A választ a jobbikos képviselő nem fogadta el, a parlament azonban 111 igen, 27 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett igen.

Szerző
Frissítve: 2016.03.29. 19:02

Módosítanák a jövedéki adóról szóló törvényt is

A kormány a jövedéki adózás szabályainak módosítását tervezi, az egységesítés, az adminisztráció csökkentése és az adóbeszedés hatékonyságának növelése érdekében.

A kormány honlapján véleményeztetésre közreadott jogszabáyltervezet általános indoklása szerint az alapvetően 1998-ból származó jogszabály elfogadása óta végbement technikai fejlődés, a szabályozás alkalmazásának tapasztalatai, problémái indokolják a szabályozás modernizálását. Az adómértékekben alapvető változásokat nem tartalmaz a tervezet.
"Az új törvény célja a jövedéki szabályozás egyszerűsítése, egyértelműbbé és átláthatóbbá tétele, a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a visszaélések lehetőségének minimalizálása" - áll az indoklásban.

A legnagyobb változást a tervezet a jövedéki eljárás menetében hozza. Módosulnak a nyilvántartás, az adatszolgáltatás és az engedélyeztetés szabályai, alapvetően az eljárások elektronizációjára épít az új jogszabály.

Az adatszolgáltatásra kötelezett alanyoknál, amennyiben saját szoftver fejlesztésével kívánnak eleget tenni kötelezettségüknek, a szoftverfejlesztés átmeneti többletköltséget jelent, de enek mértékére nincs becslése a tárcának. Lehetőség lesz a NAV által kifejlesztett informatikai szoftver segítségével, ügyfélkapun keresztüli adatküldésre is, ami gazdálkodói részről nem igényel többletköltséget.

Újdonság az adókockázathoz igazodó jövedéki biztosíték rendszere, ezzel együtt csökken az engedélytípusok száma. Az adóraktárak esetében a jövedéki biztosítékminimumok megszüntetése a kisebb vállalkozások előtti piacra lépési korlátot bont le, versenyhelyzetüket javítja.

A zárjegy előállítási költségét az alkoholtermékeknél jelenleg is a zárjegyigénylők viselik, a dohánygyármányok esetében is ezt a versenysemleges költségviselési megoldást vezetik be. A dohánygyártmányoknál a zárjegyek előállítási költségének zárjegyigénylőre terhelése a gazdálkodói terheket növeli - állapítja meg a tervezethez fűzött hatásvizsgálati lap. A zárjegyek előállítási költsége (bruttó 2,49 forint/darab). Ugyancsak új elem a kisüzemi bortermelő jövedéki kategória bevezetése, a jelenleginél kedvezőbb szabályok között működhet majd a jövőben a mintegy 6500 termelő. Az egységes uniós szabályozás okán az energiaadó törvény integrálódik a jövedéki törvénybe.

Szerző

PM: a kormány hazárdjátékot játszik

A Párbeszéd Magyarországért véleménye szerint a kormány hazárdjátékot játszik az országgal - reagált a párt elnökségi tagja azokra a hírekre, amelyek szerint Európai Bizottság felfüggesztette 25 milliárd forint, a TIOP-programra szánt forrás kifizetését és az Öveges-programban talált problémák miatt is visszatartják körülbelül 40 milliárd forintnyi támogatás kifizetését.

Barabás Richárd keddi, budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a források felfüggesztése két neuralgikus területet érint, mert ezeket a pénzeket az egészségügyre és az oktatásra fordítanák. A politikus megjegyezte, hogy nem csak ezen pénzek körül jelentkeztek problémák, a számítások szerint évente körülbelül ötszázmilliárd forint "folyik ki különböző csatornákon".

Az államfő által a parlamentnek visszaküldött, a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényjavaslatra áttérve azt mondta, hogy azzal azokat a fogyasztói csoportokat élesztik újjá, amelyeket éppen a jelenlegi kormányzat tiltott be. Barabás Richárd azt mondta, a lakhatási problémákat fenntartási támogatással, adósságkezelő szolgáltatással és szociális bérlakásprogrammal kell megoldani.

Szerző