Előfizetés

Storck: látjuk a hibákat is

Publikálás dátuma
2016.03.29. 10:20
FOTÓ: Getty Images
Apró lépésekkel, fokozatosan halad előre a nyári Európa-bajnokságra készülő magyar labdarúgó-válogatott Bernd Storck szövetségi kapitány szerint.

A német szakember hétfő este az M4 Sportnak nyilatkozott az elmúlt időszakról, többek között értékelte a horvátok elleni szombati felkészülési mérkőzést is, amely 1-1-es döntetlenre végződött. "Nagyszerűen teljesített a csapat, ezen a találkozón akartunk köszönetet mondani a szurkolóinknak, akik az egész selejtezősorozatban támogattak minket, reményteli a jövőre nézve is, hogy ennyien állnak a csapat mögött" - mondta Bernd Storck, aki hozzátette, az első fél órában mutatott játékkal nem volt elégedett, de a szünetben megbeszéltek után nyomást gyakorolt az együttes neves riválisára, és támadni is tudott.

Bernd Storck megjegyezte, jó jel, hogy meg tudta mutatni a válogatott, hogy egy erős ellenféllel szemben is helyt tud állni, ráadásul amellett, hogy támadott, reagálni is tudott a horvátok változtatásaira. Ugyanakkor megjegyezte, Mario Mandzukic vezető gólját komoly védelmi hiba előzte meg, az ilyenekre kell a jövőben jobban odafigyelni.

A támadókkal kapcsolatba kifejtette, öt csatára van a válogatottnak, folyamatosan keresi, hogy melyikük hogyan illeszkedik bele a rendszerbe, éppen ezért például Nikolics Nemanja most a bal oldalon kapott helyet. A magyar válogatott csoportellenfelei jellemzően több felkészülési mérkőzést játszanak, ugyanakkor Bernd Storck szerint ebből nem származik majd hátránya együttesének. "Kifejezetten olyan erős csapatokat akartam ellenfélnek, akik ellen fizikailag is meg tudjuk méretni magunkat. Sokkal fontosabb, hogy egy-egy találkozóra profi módon, százszázalékosan felkészüljünk" - mondta.

A horvátok elleni 1-1-es döntetlennel kapcsolatban a szövetségi kapitány leszögezte, helyén kell kezelni a felkészülési mérkőzéseket, ugyanakkor mindenképpen jobb, hogy pozitív eredményt ért el a gárda. "Bebizonyítottuk, hogy megálljuk a helyünket egy ilyen csapat ellen is, ugyanakkor látjuk a hibákat is. Sok munkánk van még az Európa-bajnokságig, apró százalékokat tehetünk még hozzá május 20-án, majd a németek elleni felkészülési mérkőzésen is" - mondta Bernd Storck, aki szerint a jelenlegi helyzet "reményt adhat a további jó eredményekre." 

A magyar válogatott 44 év után szerepel majd ismét az Eb-n: sorrendben Ausztriával (június 14., Bordeaux), Izlanddal (június 18., Marseille) és Portugáliával (június 22., Lyon) találkozik az F csoportban.

A területi autonómia kérdéséhez

A területi autonómia kérdését, mivel nacionalista körök rendszeresen felvetik a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségekkel kapcsolatban, nem ártana különböző társadalmi szempontból is átgondolni. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a politikai jogegyenlőségen alapuló, parlamentáris államban történeti jogokra hivatkozva plusz jogokat állampolgárok külön csoportja nem kaphat, nyelvét, kultúráját, vallását ápolhatja, ha ez el is tér a többségétől, és ebből a célból intézményei is lehetnek. Ha a területi közigazgatási rendszer jól van kialakítva megyei, járási, illetve települési szinten, nyilván ez a szempont érvényesülhet a közigazgatásban is. A parlamentáris választási rendszer jó esetben ugyanígy nem zárja ki a parlamentbe jutás lehetőségét a kisebbségek előtt, így az érdekérvényesítésnek sem lehetnek akadályai.

Egy bizonyos területnek egy államon belül "autonómmá" nyilvánítása - az egész terület, sőt, a parlament felépítésének átalakítását is megkövetelné, mivel ez nyilvánvalóan túlmutatna a fenti lehetőségeken. Ez csak úgy képzelhető el, hogy hasonló módon régiókra kellene osztani az egész országot, és annak egy régiója lenne az un. autonóm terület, és ezzel összefüggésben az általános képviseleti rendszeren alapuló képviselőházat kiegészíthetné második kamaraként a régiók képviselőiből álló szenátus. Belátható, hogy ha egy államban bárki bárhova letelepülhet, bárhol lakhat, iskolába járhat munkát vállalhat, ingatlant szerezhet, vállalkozhat, igénybe vehet szolgáltatásokat, bárkivel házasságot köthet, más gyakorlat, mint a fent említett, nemigen képzelhető el.

Továbbá az is nyilvánvaló, hogy egy vagy több kisebbség esetén is szükség van egy közös, mindenki által beszélt államnyelvre. Hogy szükséges-e egy hasonló státuszú nyelv az adott országban, azt a konkrét arányok alapján a törvényhozás hivatott eldönteni. Úgy vélem, hogy a fentiek belátásával lehet egyáltalán felvetni az un. területi autonómia kérdését, és semmiképp nem indokolt már régen megszűnt (feudális) privilégiumokra, vagy más alapú "történelmi jogokra" hivatkozni, ilyen ugyanis egy modern jogállamban nem állíthatók vissza, illetve nem vehető figyelembe.

A területi autonómia kérdéséhez

A területi autonómia kérdését, mivel nacionalista körök rendszeresen felvetik a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségekkel kapcsolatban, nem ártana különböző társadalmi szempontból is átgondolni. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a politikai jogegyenlőségen alapuló, parlamentáris államban történeti jogokra hivatkozva plusz jogokat állampolgárok külön csoportja nem kaphat, nyelvét, kultúráját, vallását ápolhatja, ha ez el is tér a többségétől, és ebből a célból intézményei is lehetnek. Ha a területi közigazgatási rendszer jól van kialakítva megyei, járási, illetve települési szinten, nyilván ez a szempont érvényesülhet a közigazgatásban is. A parlamentáris választási rendszer jó esetben ugyanígy nem zárja ki a parlamentbe jutás lehetőségét a kisebbségek előtt, így az érdekérvényesítésnek sem lehetnek akadályai.

Egy bizonyos területnek egy államon belül "autonómmá" nyilvánítása - az egész terület, sőt, a parlament felépítésének átalakítását is megkövetelné, mivel ez nyilvánvalóan túlmutatna a fenti lehetőségeken. Ez csak úgy képzelhető el, hogy hasonló módon régiókra kellene osztani az egész országot, és annak egy régiója lenne az un. autonóm terület, és ezzel összefüggésben az általános képviseleti rendszeren alapuló képviselőházat kiegészíthetné második kamaraként a régiók képviselőiből álló szenátus. Belátható, hogy ha egy államban bárki bárhova letelepülhet, bárhol lakhat, iskolába járhat munkát vállalhat, ingatlant szerezhet, vállalkozhat, igénybe vehet szolgáltatásokat, bárkivel házasságot köthet, más gyakorlat, mint a fent említett, nemigen képzelhető el.

Továbbá az is nyilvánvaló, hogy egy vagy több kisebbség esetén is szükség van egy közös, mindenki által beszélt államnyelvre. Hogy szükséges-e egy hasonló státuszú nyelv az adott országban, azt a konkrét arányok alapján a törvényhozás hivatott eldönteni. Úgy vélem, hogy a fentiek belátásával lehet egyáltalán felvetni az un. területi autonómia kérdését, és semmiképp nem indokolt már régen megszűnt (feudális) privilégiumokra, vagy más alapú "történelmi jogokra" hivatkozni, ilyen ugyanis egy modern jogállamban nem állíthatók vissza, illetve nem vehető figyelembe.