Terrorfélelemre hangolnak

Publikálás dátuma
2016.03.28. 21:00
Lovas rendőrök is járőröznek a kerítés mellett, mégis egyre többen jutnak át (ők nem láthatók a képen) FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN
Miközben úgy tűnik, folyamatosan nő a határzáron átjutó menekültek száma, a kormány újabb, hatékonyként tálalt ötletekkel áll elő, hogy azokkal nemcsak a migrációs válságot, hanem arra hivatkozva a terrorveszélyt is "megakadályozza". Nem készült azonban el az ünnep alatt a brüsszeli terrortámadás-sorozat hatására bejelentett törvényjavaslat-csomag, amelynek több kétharmados jogszabályt is érintő eleme vélhetően továbbra is támogathatatlan lesz az ellenzéki pártok számára.

Hétfő estig nem került föl az Országgyűlés honlapjára, de nemcsak ezért rengeteg még a nyitott kérdés a Pintér Sándor által csütörtökön bejelentett új terrorellenes intézkedési csomaggal kapcsolatban, így például a beharangozott terrorelhárítási információs és bűnügyi központtal összefüggésben is. A kormány április 4-i ülésén vitatja majd meg a belügyminiszter által jegyzett akciócsomagot, így a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Ellenőrzőközpont létrehozásának a részleteit is. Ezzel kapcsolatban a 444.hu arra emlékeztetett, hogy 2011 novemberében a belügyminiszter már egyszer létrehozta volna a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot, vagyis a NIBEK-et.

Az akkori törvényjavaslat szerint az új titkosszolgálatnak olyan feladatkört kívánt adni, hogy "a közbiztonsági, valamint a nemzetbiztonsági kockázatokkal szemben fellépő rendészeti szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok és közigazgatási szervek legfőbb információfúziós és információmegosztó központjaként funkcionálhasson". Az ötlettel azonban nyíltan szembeszegült Kövér László házelnök, illetve Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának korábbi fideszes elnöke. Végül utóbbi zárószavazás előtti módosító indítványát elfogadta a Ház, ezzel pedig mindenestül elvetették a NIBEK felállítását.

De nemcsak ezen előzmények miatt kérdés, hogy mennyire komolyak a kormány szándékai. A belügyminiszter által bejelentett javaslatairól a kormány tárgyalni akar az ellenzéki pártokkal is, hiszen több kétharmados törvényt, illetve a hadsereg bevetésére lehetőséget teremtve az alaptörvényt is módosítani szeretnék - felélesztve ezzel azt a hatodik alkotmánymódosítási javaslatot, amelyről néhány hete már komoly vita alakult ki. A Jobbik, az MSZP és az LMP is jelezte már, hogy nyitott a tárgyalásra, de nem a kormány által január közepén felvetett alaptörvényt módosító elképzelésekről, mert azokat nem támogatják.

A kabinet mindenesetre nemcsak a terrorveszélyhelyzetet bevezető alaptörvény-módosítás ötletét vette elő ismét, hanem egy, lényegében azt megkerülő törvénycsomagot is készít elő, melyben a nemzetbiztonsági, a rendőrségi törvényre és a büntető törvénykönyvre is vonatkoznának változások. A kormány az említett központ létrehozásán túl javasolja a többi között a Terrorelhárítási Központ megerősítését, egyes adatszolgáltató eszközök dekódolásának lehetőségét, a bankszámlák ellenőrzését a gyanús pénzáramlások kiszűrésére, a hatóságok, mentést végzők telekommunikációjának előnyét a hálózatokon, a digitalizált rendőrségi, katasztrófavédelmi rádiórendszer kibővítését.

A korábbi alaptörvény-módosító javaslat eközben egy új különleges jogrend, a terrorveszélyhelyzet bevezetésére adna lehetőséget, ennek kihirdetéséről pedig a kormány döntene. A tervek szerint hatvan napra lehetne elrendelni, ez idő alatt pedig lehetőség nyílna - többek között - akár kijárási tilalom elrendelésére, a külföldiekkel való kapcsolattartás megtiltására, de még a sajtó ellenőrzésére is. Az egyelőre kérdéses, hogy a kormány hajlandó-e ezen változtatni, mert az elképzelés eredeti formáját egyetlen ellenzéki képviselő sem támogatja, így nincs meg a szükséges kétharmados többség az elfogadásához. Sőt, az MSZP elnöke szerint "pr-kormányzás" a kabinet terrorizmus elleni intézkedéscsomagja is, és nincs helye alkotmánymódosításnak az ügyben, mert a kormánynak most is megvan minden lehetősége, hogy megvédje a magyar emberek biztonságát.

Ezzel szemben Rogán Antal a Hír Tv-nek azt mondta: "szerintünk a terroristák elleni küzdelemben szükség van a hadseregre és a honvédségre. Ehhez meg kell változtatni a törvényeket, ezért kérjük az ellenzék támogatását mindehhez. Mi hajlandóak vagyunk érveket is megfontolni, de azt hozzáteszem, hogy lehetetlen érveket nem tudunk. Tehát azt, hogy négyötödös többséggel döntsünk a hadsereg bevetéséről; úgy gondolom, hogy ez butaság. Azért butaság, mert a terroristák nem négyötöddel döntenek a terrorcselekményekről, és mire a parlament összeül, és négyötödös többséggel dönt, arra már régen túl vagyunk mindenen" - fogalmazott a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.

Míg a kormányoldal az ellenzéket igyekszik rábírni tervei támogatására, a Fidesz-kabinet egy korábbi, roppant sikeresnek beállítani kívánt intézkedése lényegében naponta bukik meg. A migrációs kihívások kezelése érdekében hozott intézkedéseknek megfelelően több mint kétezer katona teljesít szolgálatot a határ mentén, az őket meglátogató vezérkari főnökök pedig igencsak kínos adatokkal szolgáltak az ünnep után. "A magyar-szerb határ hermetikusan le van zárva az illegális bevándorlók előtt" - jelentette például ki az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese hétfőn Ásotthalom közelében. Halmosi Zsolt rendőr vezérőrnagy ugyanakkor elmondta: a 174 kilométeres magyar-szerb határon eddig 5589 határsértőt tartóztattak föl, míg tavaly a "hasonló időszakban" 29 500 volt az elfogottak száma. Hozzátette: a hétvégén 320 határsértőt fogtak el, hétfőn késő délelőttig pedig 220-at.

Az idén 62 embercsempész ellen indult eljárás, 2015-ben ez a szám meghaladta az ezret - tudatta a vezérőrnagy. Halmosi arról persze nem beszélt, hogy idén egyelőre lényegesen kevesebb menekült indult el Európába, mint tavaly, s noha néhány hete elérte a kontinenst egy nagyobb tömeg, őket sem sikerült feltartóztatni a magyar határoknál. Ehelyett csupán azt hangsúlyozta, a rendőrség folyamatosan figyeli az új embercsempész-útvonalakat, és készen áll arra, hogy megakadályozza a román-magyar határon a tömeges illegális migrációt. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy gyorsuló ütemben "omlik le" az illúzió, amely a kerítés hatékonyságát övezte kormányoldalon, hiszen a jó időjárás beálltával mind többen jutnak át a határzáron.

Magyaros aggályok az EU-török paktum ügyében
  • A Foreign Policy Magazine úgy látja, Európának végre foglalkoznia kellene a demokratikus normák betartatásával, mert az EU kudarcot vallott a demokrácia ügyében. Az elemzés, amelyet a Jobbik híveinek tavalyi, varsói vendégszereplésén készült fénykép illusztrál, bizonyítéknak tekinti erre a Törökországgal kötött megállapodást, amelyért cserében Ankara azt kérte, hogy Brüsszel csukja be a szemét, amikor azt látja, hogy Erdogan elnök módszeresen kiiktatja a demokratikus intézményeket. A cikk szerint az EU igenis képes befolyásolni egy-egy ország belügyeit a határozott értékvállalással, ám Brüsszel éppen akkor küld rossz jeleket, amikor a demokrácia mind törékenyebbnek tűnik a saját soraiban is. Orbán Viktor ugyanis immár két éve meghirdette az illiberális államot, amelyen már 2010 óta dolgozik. A populista, autokratikus eszközöktől sem visszariadó magyar kormányfő ráadásul szövetségesre talált az új lengyel kormányban. A cikk szerint eljött az idő, hogy az európai vezetők nyíltan beismerjék: minden eddiginél nagyobb veszélybe került a nagy terv, ami az egyesült, békés és szabad földrész reményére épült. Ha tényleg üzenetet akarnak küldeni, akkor meg kell határozniuk, hogy milyen büntetésekkel kell számolniuk azoknak a tagoknak, amelyek túllépnek a demokratikus elveken. És meg kell mondaniuk, főként Magyarországnak, hogy a tagsága valóban attól függ, betartja-e az adott állam a közös értékeket és a jogállamiságot.
  • A Die Zeit eközben úgy látja, hogy sorsdöntő napok jönnek, de a törökökkel kötött megállapodás éppen azt eredményezheti, hogy a menekültjog az eredeti szándékoknak megfelelően hasson. Persze az Ankarával létrejött szerződés erősen vitatott, méghozzá joggal – jegyzi meg a lap. Az egyik oldalon vannak az Orbán-félék, akiknek semmi sem elég, további keménységet követelnek, amíg akár csak egyetlen menekült is kóborol a földrészen. A magyar vezető legutóbb éppen azt adta megint csak értésre, soha nem hagyja, hogy kioktassák az emberi jogok javíthatatlan harcosainak hordái. Vele ellentétben nem csupán azért lehet optimistának lenni, mert alakulhatott volna sokkal rosszabbul is, és az egész EU rámehetett volna a válságra. A derűlátást indokolja, hogy a fontos tagállamok összefogtak és Brüsszel megerősödve került ki a viszályból. De még az is lehet, hogy a végén a menekültek védelme igazságosabb lesz, mint az eddigi káosz.



Szerző

Óvakodjunk a fészekrablástól!

A rétisaspárnak szerencséje van, akár óriásplakátot is joggal helyeznének el a fészkük mellé: a "népesedési megbízottak" jól működnek, hozzák az eredményeket - fejtegeti holnap megjelenő írásában Szigeti Piroska. 

De ehhez sem a Fidesznek, se a KDNP-nek semmi köze nincs, bár az utóbbi nevezte el így a munkahelyeken megvalósulható "demográfiai ellenőröket". A rétisaspár kutatók webkamerán figyelhetik meg a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, hogy a madárpár hogyan él, milyen szokásaik vannak, megfigyelik a tojásrakásukat, a költésüket, hogyan etetik, hogyan nevelik a fiókáikat. A madarak nyugalmának biztosítása kilométeres távolságból, távcsővel és teleszkóppal történik.

Ilyen webkamera, távcső és teleszkóp jó lenne Palkovics László keze ügyében is, hogy jobban rálásson az iskolákra. Egyik legutóbbi megszólalásában a pedagógusok követelését romantikus kalandvágyként "méltatta", úgy tűnik, szeretné ha a közoktatásban teljesedne ki a félnomád módszer. A pedagógusok körében már működik is, amióta elvették az önállóságukat. Az oktatási államtitkár Orbán katonája, s "a Fidesz olyan közoktatást teremtett, amelynek eredményeképpen évente tízezrek kerülnek ki az iskolarendszerből anélkül, hogy bármiféle, a gazdaságban használható tudással rendelkeznének. Ők az új földesuraknak kiszolgáltatott zsellérek, a helyi hatalom kegyétől függő közmunkások lesznek, valamint a munkanélküliek tartós utánpótlásának biztos forrásai. A tankötelezettség 16 évre való leszállítása futószalagon állítja elő azon fiatalokat, akik nem kellenek a munkaerőpiacnak..." Hova mehetnének, ha nem tanulhatnak tovább, munkalehetőségük sincsen, félő, hogy felszippanthatja őket valamelyik bűnbanda, esetleg ők maguk teremtenek ilyeneket, mert ott "kreatív elfoglaltságot találnának".

Tréfából mondom: nem kellene azon gondolkodni, hogy a KLIK-et vegye át a Madártani Intézet, Palkovicsostól, mindenestül?

Szerző

Gyilkosság a VI. kerületben? - Halálra verhették az áldozatot

Publikálás dátuma
2016.03.28. 17:01
Fotó: Népszava
Holttestet találtak hétfőn a főváros VI. kerületében – értesült a 24.hu. A rendőrök az Ó utcában helyszínelnek, egy első emeleti lakásban. A portál információi szerint felmerült az idegenkezűség is.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság közölte: a holtan talált emberre halála előtt rátámadtak. Súlyosan megsérült, és emiatt egy "ausztrál állampolgár" ellen eljárást is indítottak. Azt még szakértők segítségével vizsgálják, hogy a halál oka tényleg a verés volt-e. A nyomozás folyamatban van, ezért ennél többet egyelőre nem mond a rendőrség - írja a Faktor.

Szerző
Frissítve: 2016.03.28. 19:42