Előfizetés

Csok - Tovább drágulnak a lakásárak?

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.03.23. 06:21
Egy átlagos új lakás ára, az áfacsökkentés ellenére, akár 25 millió forint környékére is felkúszhat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A legtöbben önerős családi ház építéshez igényelnék a családi otthonteremtési kedvezményt (csok). A szakértők is legföljebb jövőre, illetve azt azt követő évekre várják a jelentősebb fellendülést, de az új lehetőségekkel is inkább a tehetősebbek élhetnek.

Akár 25 ezer darab új lakás is épülhet 2017-2018-ban - vélték az OTP Bank szakértői egy tegnapi tájékoztatón. Ez ugyan nem tűnik soknak a 2008-2009-es válság előtti időszak évi 35-40 ezer új lakóingatlanához képest, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly csak 7 612 új otthon készült el. A KSH adata is azt bizonyítja, hogy 2010 után évszázados mélypontra zuhant a hazai új lakás építés. Az elmúlt évben a nagyjából 120 ezer lakás adásvételnek alig 2 százaléka volt az új lakás tranzakció.

A kormányzat és az ágazati szereplők is az építőipar teljesítményének jelentős növekedésére számítottak és számítanak, de egyenlőre csak az építőanyag-kereskedelem tudott profitálni az élénkülő keresletből. Ennek okai között szerepelhet az is, hogy az előzetes várakozásokkal szemben a csok iránt érdeklődők háromnegyede önerős családi ház építésére szeretnék igénybe venni a kedvezményeket.

A fellendülésben szerepet játszhat az új lakások áfájának csökkentése, az áfa-visszaigénylés lehetősége, valamint a csok kibővítésével próbál felpörgetni. Ehhez járult a lakás-takarékpénztár (ltp ), az adómentes lakáshitel törlesztési támogatás és az otthonteremtési kamattámogatás is - jegyezte meg Kormos Zoltán, az OTP igazgatója.

Az idén életbe lépett kibővített csok-ra eddig 3,5 milliárd forint értékben érkezett igény a legnagyobb pénzintézethez, s ebből mintegy 2 milliárd forint volt az az összeg, amely a három gyermekes családok 10 millió forintos hiteligényéhez köthető. Azonban átlagosan kétmillió forint értékben számít a legnagyobb hazai lakossági bank összesen mintegy 10-20 ezer csok-igénylőtől. Kormos Zoltán a Népszava kérdésére elmondta, a korábban igénybe vett támogatások miatt az átlagosan igényelhető maximum 9 millió forint. Az OTP Banknál eddig 90 olyan igénylést tartanak nyilván, amelyeknél a hitelt és a kiegészítő 10 millió forintot is felhasználnák a három gyermekes családok. Az önrész a jogszabály szerint legalább a lakás árának 20 százaléka, de a csok-ot önerőként csak a már meglévő három gyermek esetében fogadja el a bank. A bevállalt gyermekek estében a csok-ot nem tekintik önerőnek.

A hazai új lakás piac az előrejelzettnél is nagyobb méretékben bővülhetne, csakhogy a szűk keresztmeszet éppen a kínálati oldal: kevés az új lakás. Robbanásszerű bővülésre nem is lehet számítani, hiszen mire egy projektből kulcsra kész lakás lesz, akár 12-15 hónap is eltelhet a tervezés, az engedélyek beszerzése miatt. Ugyancsak fékezheti az új lakás piac erőteljes növekedését, hogy a jelenlegi szabályozók alapján kizárólag olyan új lakóingatlanok esetében vehető igénybe például a csok, amelyekre már kiadták a használatba vételi engedélyt. Becslések szerint ilyen otthonból mindössze 300 darab lehet a fővárosban és ezek is többnyire eddig eladatlan, kevésbé jó adottságú ingatlanok.

Éppen a szabályozók miatt például a már épülő társasházakra, lakásokra sem lehet egyelőre igénybe venni a csok-ot. Ádány Tamás az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója megjegyezte, beköltözhető, használatbavételi engedélyes, kész lakások legkorábban 2017-ben és 2018-ban jelennel meg a piacon.

A kevés új lakás és a megnövekedett érdeklődés fölfelé húzta az árakat is, az új lakások áfájának 27-ről viszont 5 százalékra csökkentése nem igazán érezteti a hatását. A tavalyi 440 ezer forintos négyzetméter budapesti projektátlagár már a múlté és az idei átadású beruházások esetében ez az összeg eléri a 480 ezer forintot. Rossz hír az új lakásra vágyóknak ez a négyzetméter ár 2017-ben tovább emelkedhet és egészen 500 ezer forintig kapaszkodhat. A vidéki négyzetméter árak a megyeszékhelyeken és a nagyvárosokban új lakásoknál beállhat a 400 ezer forintos szint környékére. Az előzetes adatok szerint az új lakások mérete átlagosan 50-70 négyzetméter lesz majd, és átlagos áruk 25 millió forint körül alakul.

Kósa szemlesütve hallgatta az aktivistát

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.03.23. 06:15
A kormány eddig mindent elkövetett a hajléktalanság büntetésének eléréséért FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Kósa Lajos szerint a szabálysértési törvény nem a hajléktalanokat akarja büntetni, csak a fesztiválozó fiatalokat akarja elküldeni a közterületekről. A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistájának sorsát ugyan mindenki megkönnyezte a tegnapi parlamenti bizottsági ülésen, a kormánypárti képviselők mégsem szavazták meg Szél Bernadett szabályokat enyhítő módosítását. Egy galgahévízi család viszont most megmenekült a kilakoltatástól.

Történelmet írtunk tegnap. Így értékelte Szél Bernadett azt, ami a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságában történt, ahol már másodszor próbálta a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezető-helyettese elérni a szabálysértési törvény hajléktalanokat büntető részének megváltoztatásáról szóló módosító javaslatának elfogadását. A politikus A Város Mindenkié (AVM) csoport kezdeményezésére karolta fel a kérdést és december 9-e után most is egy hajléktalan hozzászólásával próbálták meggyőzni a bizottság tagjait. Tavaly még nem sikerült ezt elérniük, mert a bizottság elnöke nem engedte szóhoz jutni Sándor Ferencet és most is hosszú vita előzte meg az engedély megadását. Kósa Lajos először be sem akart engedni minden civil aktivistát, majd egy házbizottsági döntés mögé bújva próbálta megakadályozni a felszólalást, végül azt kérte, hogy Szél Bernadett adjon be írásbeli kérést az engedélyért.

Az AVM kamerája mindezt rögzítette, vélhetően ez is közrejátszott abban, hogy végül megadta a szót Lakatosné Jutkának, aki a csoport hajléktalan aktivistájaként egyszerűen elmondta a saját történetét, öt gyermeke elvesztését, agresszív férje rémtetteit, ami az utcára kergette őt. A politikus és ő is úgy látta könnyei között, hogy a jelenlévők mélyen megrendültek. Ezt a pár percet még Kósa Lajos is csak szemlesütve tudta végighallgatni, pedig előtte még azt állította, a szabálysértési törvény közterületen való tartózkodást szabályozó része csak a fesztiválozó fiatalokat akarja korlátok közé szorítani, ha nem tudnak hazamenni. A tragikus sors megismerése sem akadályozta meg azonban, hogy az életvitelszerű közterületi tartózkodás büntetésének megszüntetéséről szóló javaslatot a kormánypárti többség leszavazza.

Az LMP frakcióvezető-helyettese ugyanakkor a Népszavának az ülés után elmondta, hogy a párt képviselőcsoportja - kihasználva a lehetőséget, hogy ilyen esetben korlátozott számban közvetlenül a parlament plenáris ülése elé vihetnek kérdéseket - a szabálysértési törvény módosításáról áprilisban biztosan megszavaztatja az összes képviselőt. A politikus és a hajléktalanokat segítő szervezet aktivistája is abban bízik, előbb-utóbb másként néznek a fedél nélkül maradt emberekre a képviselők is, és a tegnapihoz hasonló botrányos jelenetekre nem lesz már szükség, ha valaki szót kér ebben a kérdésben egy bizottság előtt.

Abban kevésbé bíznak, hogy az Orbán-kormány működése alatt érdemi változást lehet elérni, hiszen ez a kabinet korábban mindent elkövetett a hajléktalanságot büntetésének eléréséért.

Máshol bérelhetnek
2011-ben a NET Zrt.-t, a jelzáloghiteleik törlesztésére képtelen, szociálisan rászoruló hiteladósok lakhatásának hosszú távú biztosítására hozta létre a kormány. Tájékoztatásuk szerint mostanra hozzávetőleg 130 ezer ember lakhatását biztosították. A bérlők kedvezményes bérleti díj fizetése mellett (jelenleg átlag 11 000 Ft/hó) maradhatnak korábbi otthonukban. A társaságnak jogszabályi kötelezettsége, hogy a 6 havi bérleti díj (vagy közös költség) tartozást felhalmozó bérlők határozatlan időre kötött szerződését felmondja. A kilakoltatás elkerülése érdekében, ha a NET Zrt. a bérleti szerződést bérleti díj, vagy közös költség nemfizetés miatt felmondja, akkor minden bérlőnek felajánlja egy 12-36 hónapra szóló határozott idejű új bérleti szerződés megkötésének lehetőségét. Ennek keretében a felhalmozott adósság rendezése és a család fizetőképességének helyreállítása érdekében a cég megbízásából a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat szakképzett szociális munkásai mentori szolgáltatást nyújtanak a fizetési nehézségeikkel küzdő bérlőnek.
A minden segítség ellenére mégis üresen maradó és lakható ingatlanokat pályázati úton bérbe adják, azokat nem adják el. A megpályázható ingatlanok listája minden hónap 15-től megtekinthető a NET Zrt. honlapján és az adott település önkormányzatának hirdetőtábláján.



Lesütött szemek

Bonyolult emberi sorsok, egyetlen rossz döntés és bárki ide juthat – ezt üzenik a tegnap történtek mindenkinek. Meg azt, hogy sok emberséges és segítőkész vezető és hivatalnok segít, segítene, ameddig a jogszabályok ezt lehetővé teszik. A baj csak az, hogy most olyanok hozzák a törvényeket, akiknek közük sincs a valósághoz. Legfeljebb akkor kerülnek hozzá közel, ha az besétál az Országgyűlés termeibe. Akkor szembe kell nézni vele, vagy legalább lesütni a szemeket.

A törvény ereje

A kormány eddig mindent elkövetett a hajléktalanság büntetésének eléréséért FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A kormány eddig mindent elkövetett a hajléktalanság büntetésének eléréséért FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Az Alkotmánybíróság 2012 novemberében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. Következő márciusban azonban a parlament a negyedik alaptörvény-módosítással engedélyt adott arra, hogy törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősíthesse az utcán élést, majd a Fővárosi Közgyűlés 2013. november 14-én fogadta el azt a rendeletet, amelyben kijelölték azokat a területeket, ahol szabálysértésnek minősül a hajléktalanok életvitelszerű közterületi tartózkodása. A Kúria tavaly tavasszal megsemmisítette tíz kerület korlátozó rendeleteit és elvérzett a jog asztalán a fedél nélkülieket egész Kaposvár területéről kitiltó helyi szabály is, de a közterületen élők azóta is folyamatos zaklatásnak, igazoltatásoknak vannak kitéve országszerte. Az AVM felmérése szerint több mint 500 esetben indult szabálysértési eljárás hajléktalan emberek ellen.

A Mezei család még maradhat

Most még nem kell szembesülnie a kilakoltatás szomorú képével a családnak FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Most még nem kell szembesülnie a kilakoltatás szomorú képével a családnak FOTÓ: TÓTH GERGŐ

 Miközben a parlamentben zajlott a vita, a hajléktalanság rémétől átmenetileg megszabadult egy család Galgahévízen. Legalább három hónapos haladékot ígért délután a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) egyik munkatársa telefonon Mezei Lászlónak, akinek március 30-án kellett volna elhagyni galgahévízi házát három kiskorú gyermekével és felnőtt lányával. A település polgármestere és a nyilvánosság együtt elérte az engedményt, de nem oldotta meg véglegesen a kilakoltatással fenyegetett család gondjait. A férfi a Népszavának úgy nyilatkozott, nem váltja be fenyegetését és gyermekei miatt nem lesz öngyilkos, de sürgősen ingyenes jogi segítséget kér, mert a lakhatásuk véglegesen csak akkor oldódhat meg, ha volt élettársával jogilag sikerül rendbe tenni a ház tulajdoni viszonyait.

Elmondása szerint saját édesapjától vették meg az ingatlant tíz évvel ezelőtt, ehhez vettek fel hitelt, és akkora volt a bizalom, hogy az ingatlan kizárólagos tulajdonosa az asszony lett. Kapcsolatuk azonban megromlott, a nő 2012-ben elköltözött és azóta Mezei László egyedül neveli közös gyermekeiket. A hiteltartozások miatt a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. csak a volt élettárssal, a tulajdonossal tudott szerződést kötni 2014-ben a ház átvételéről és visszabérléséről, bár a bérleti díjat az apa próbálta fizetni. Most tehát, amikor valamivel több, mint 90 ezer forintos hátralék gyűlt össze, valójában a saját házából kellett volna távoznia. A kérdést véglegesen egész odáig nem is lehet majd rendbe tenni, amíg a tulajdonviszonyok ennyire zavarosak, hiszen az eszközkezelő érvelése sajnos helytálló: a házban most a jog alapján jogtalanul tartózkodnak, mert az államtól visszabérelt lakásba nem fogadhat be bérlőt a tulajdonos. A megegyezést vélhetően nehezíti az is, hogy közben tart a kiskorú gyermekek elhelyezéséről is a per közöttük.

Érdeklődésünkre a NET Zrt. megerősítette, hogy a végrehajtási eljárást szüneteltetik, ameddig nem sikerül a helyzetet tisztázni és megtalálni a lehető legjobb megoldást. Ennek érdekében tart az egyeztetés, hogy jogszerű és emberséges megoldás szülessen, különös tekintettel az ingatlanban lakó gyermekek érdekeire. Válaszukban azt is hangsúlyozták, többlépcsős programot működtetnek annak érdekében, hogy a társaság bérlőinek kilakoltatását el lehessen kerülni.

A galgahévízi polgármester amellett, hogy most, a válsághelyzetben megkereste az eszközkezelőt, korábban is próbált segíteni a családon segélyekkel. Vanó András lapunknak azonban azt is elmondta, hogy az önkormányzatnak is sok pénzzel tartozik Mezei László, mert többször is kért és kapott visszatérítendő rezsitámogatást, amit nem fizetett vissza. A település jegyzője ugyan elutasította azt a kérését, hogy biztosítsák a ház védelmét, hogy a környéken élők ne hordhassák azt szét, de a polgármester szerint a polgárőrség ezt egyébként is feladatának tekinti, ha pedig a család el akar költözni, ahhoz tudnak kisteherautót adni segítségképpen. Mert – hogy a helyzet még bonyolultabb legyen – a férfi új élettársa állítólag meg tudná oldani máshol a család lakhatását, de ők – érthető módon – ragaszkodnának a családi örökséghez.

Kósa szemlesütve hallgatta az aktivistát

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.03.23. 06:15
A kormány eddig mindent elkövetett a hajléktalanság büntetésének eléréséért FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Kósa Lajos szerint a szabálysértési törvény nem a hajléktalanokat akarja büntetni, csak a fesztiválozó fiatalokat akarja elküldeni a közterületekről. A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistájának sorsát ugyan mindenki megkönnyezte a tegnapi parlamenti bizottsági ülésen, a kormánypárti képviselők mégsem szavazták meg Szél Bernadett szabályokat enyhítő módosítását. Egy galgahévízi család viszont most megmenekült a kilakoltatástól.

Történelmet írtunk tegnap. Így értékelte Szél Bernadett azt, ami a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságában történt, ahol már másodszor próbálta a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezető-helyettese elérni a szabálysértési törvény hajléktalanokat büntető részének megváltoztatásáról szóló módosító javaslatának elfogadását. A politikus A Város Mindenkié (AVM) csoport kezdeményezésére karolta fel a kérdést és december 9-e után most is egy hajléktalan hozzászólásával próbálták meggyőzni a bizottság tagjait. Tavaly még nem sikerült ezt elérniük, mert a bizottság elnöke nem engedte szóhoz jutni Sándor Ferencet és most is hosszú vita előzte meg az engedély megadását. Kósa Lajos először be sem akart engedni minden civil aktivistát, majd egy házbizottsági döntés mögé bújva próbálta megakadályozni a felszólalást, végül azt kérte, hogy Szél Bernadett adjon be írásbeli kérést az engedélyért.

Az AVM kamerája mindezt rögzítette, vélhetően ez is közrejátszott abban, hogy végül megadta a szót Lakatosné Jutkának, aki a csoport hajléktalan aktivistájaként egyszerűen elmondta a saját történetét, öt gyermeke elvesztését, agresszív férje rémtetteit, ami az utcára kergette őt. A politikus és ő is úgy látta könnyei között, hogy a jelenlévők mélyen megrendültek. Ezt a pár percet még Kósa Lajos is csak szemlesütve tudta végighallgatni, pedig előtte még azt állította, a szabálysértési törvény közterületen való tartózkodást szabályozó része csak a fesztiválozó fiatalokat akarja korlátok közé szorítani, ha nem tudnak hazamenni. A tragikus sors megismerése sem akadályozta meg azonban, hogy az életvitelszerű közterületi tartózkodás büntetésének megszüntetéséről szóló javaslatot a kormánypárti többség leszavazza.

Az LMP frakcióvezető-helyettese ugyanakkor a Népszavának az ülés után elmondta, hogy a párt képviselőcsoportja - kihasználva a lehetőséget, hogy ilyen esetben korlátozott számban közvetlenül a parlament plenáris ülése elé vihetnek kérdéseket - a szabálysértési törvény módosításáról áprilisban biztosan megszavaztatja az összes képviselőt. A politikus és a hajléktalanokat segítő szervezet aktivistája is abban bízik, előbb-utóbb másként néznek a fedél nélkül maradt emberekre a képviselők is, és a tegnapihoz hasonló botrányos jelenetekre nem lesz már szükség, ha valaki szót kér ebben a kérdésben egy bizottság előtt.

Abban kevésbé bíznak, hogy az Orbán-kormány működése alatt érdemi változást lehet elérni, hiszen ez a kabinet korábban mindent elkövetett a hajléktalanságot büntetésének eléréséért.

Máshol bérelhetnek
2011-ben a NET Zrt.-t, a jelzáloghiteleik törlesztésére képtelen, szociálisan rászoruló hiteladósok lakhatásának hosszú távú biztosítására hozta létre a kormány. Tájékoztatásuk szerint mostanra hozzávetőleg 130 ezer ember lakhatását biztosították. A bérlők kedvezményes bérleti díj fizetése mellett (jelenleg átlag 11 000 Ft/hó) maradhatnak korábbi otthonukban. A társaságnak jogszabályi kötelezettsége, hogy a 6 havi bérleti díj (vagy közös költség) tartozást felhalmozó bérlők határozatlan időre kötött szerződését felmondja. A kilakoltatás elkerülése érdekében, ha a NET Zrt. a bérleti szerződést bérleti díj, vagy közös költség nemfizetés miatt felmondja, akkor minden bérlőnek felajánlja egy 12-36 hónapra szóló határozott idejű új bérleti szerződés megkötésének lehetőségét. Ennek keretében a felhalmozott adósság rendezése és a család fizetőképességének helyreállítása érdekében a cég megbízásából a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat szakképzett szociális munkásai mentori szolgáltatást nyújtanak a fizetési nehézségeikkel küzdő bérlőnek.
A minden segítség ellenére mégis üresen maradó és lakható ingatlanokat pályázati úton bérbe adják, azokat nem adják el. A megpályázható ingatlanok listája minden hónap 15-től megtekinthető a NET Zrt. honlapján és az adott település önkormányzatának hirdetőtábláján.



Lesütött szemek

Bonyolult emberi sorsok, egyetlen rossz döntés és bárki ide juthat – ezt üzenik a tegnap történtek mindenkinek. Meg azt, hogy sok emberséges és segítőkész vezető és hivatalnok segít, segítene, ameddig a jogszabályok ezt lehetővé teszik. A baj csak az, hogy most olyanok hozzák a törvényeket, akiknek közük sincs a valósághoz. Legfeljebb akkor kerülnek hozzá közel, ha az besétál az Országgyűlés termeibe. Akkor szembe kell nézni vele, vagy legalább lesütni a szemeket.

A törvény ereje

A kormány eddig mindent elkövetett a hajléktalanság büntetésének eléréséért FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A kormány eddig mindent elkövetett a hajléktalanság büntetésének eléréséért FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Az Alkotmánybíróság 2012 novemberében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. Következő márciusban azonban a parlament a negyedik alaptörvény-módosítással engedélyt adott arra, hogy törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősíthesse az utcán élést, majd a Fővárosi Közgyűlés 2013. november 14-én fogadta el azt a rendeletet, amelyben kijelölték azokat a területeket, ahol szabálysértésnek minősül a hajléktalanok életvitelszerű közterületi tartózkodása. A Kúria tavaly tavasszal megsemmisítette tíz kerület korlátozó rendeleteit és elvérzett a jog asztalán a fedél nélkülieket egész Kaposvár területéről kitiltó helyi szabály is, de a közterületen élők azóta is folyamatos zaklatásnak, igazoltatásoknak vannak kitéve országszerte. Az AVM felmérése szerint több mint 500 esetben indult szabálysértési eljárás hajléktalan emberek ellen.

A Mezei család még maradhat

Most még nem kell szembesülnie a kilakoltatás szomorú képével a családnak FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Most még nem kell szembesülnie a kilakoltatás szomorú képével a családnak FOTÓ: TÓTH GERGŐ

 Miközben a parlamentben zajlott a vita, a hajléktalanság rémétől átmenetileg megszabadult egy család Galgahévízen. Legalább három hónapos haladékot ígért délután a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) egyik munkatársa telefonon Mezei Lászlónak, akinek március 30-án kellett volna elhagyni galgahévízi házát három kiskorú gyermekével és felnőtt lányával. A település polgármestere és a nyilvánosság együtt elérte az engedményt, de nem oldotta meg véglegesen a kilakoltatással fenyegetett család gondjait. A férfi a Népszavának úgy nyilatkozott, nem váltja be fenyegetését és gyermekei miatt nem lesz öngyilkos, de sürgősen ingyenes jogi segítséget kér, mert a lakhatásuk véglegesen csak akkor oldódhat meg, ha volt élettársával jogilag sikerül rendbe tenni a ház tulajdoni viszonyait.

Elmondása szerint saját édesapjától vették meg az ingatlant tíz évvel ezelőtt, ehhez vettek fel hitelt, és akkora volt a bizalom, hogy az ingatlan kizárólagos tulajdonosa az asszony lett. Kapcsolatuk azonban megromlott, a nő 2012-ben elköltözött és azóta Mezei László egyedül neveli közös gyermekeiket. A hiteltartozások miatt a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. csak a volt élettárssal, a tulajdonossal tudott szerződést kötni 2014-ben a ház átvételéről és visszabérléséről, bár a bérleti díjat az apa próbálta fizetni. Most tehát, amikor valamivel több, mint 90 ezer forintos hátralék gyűlt össze, valójában a saját házából kellett volna távoznia. A kérdést véglegesen egész odáig nem is lehet majd rendbe tenni, amíg a tulajdonviszonyok ennyire zavarosak, hiszen az eszközkezelő érvelése sajnos helytálló: a házban most a jog alapján jogtalanul tartózkodnak, mert az államtól visszabérelt lakásba nem fogadhat be bérlőt a tulajdonos. A megegyezést vélhetően nehezíti az is, hogy közben tart a kiskorú gyermekek elhelyezéséről is a per közöttük.

Érdeklődésünkre a NET Zrt. megerősítette, hogy a végrehajtási eljárást szüneteltetik, ameddig nem sikerül a helyzetet tisztázni és megtalálni a lehető legjobb megoldást. Ennek érdekében tart az egyeztetés, hogy jogszerű és emberséges megoldás szülessen, különös tekintettel az ingatlanban lakó gyermekek érdekeire. Válaszukban azt is hangsúlyozták, többlépcsős programot működtetnek annak érdekében, hogy a társaság bérlőinek kilakoltatását el lehessen kerülni.

A galgahévízi polgármester amellett, hogy most, a válsághelyzetben megkereste az eszközkezelőt, korábban is próbált segíteni a családon segélyekkel. Vanó András lapunknak azonban azt is elmondta, hogy az önkormányzatnak is sok pénzzel tartozik Mezei László, mert többször is kért és kapott visszatérítendő rezsitámogatást, amit nem fizetett vissza. A település jegyzője ugyan elutasította azt a kérését, hogy biztosítsák a ház védelmét, hogy a környéken élők ne hordhassák azt szét, de a polgármester szerint a polgárőrség ezt egyébként is feladatának tekinti, ha pedig a család el akar költözni, ahhoz tudnak kisteherautót adni segítségképpen. Mert – hogy a helyzet még bonyolultabb legyen – a férfi új élettársa állítólag meg tudná oldani máshol a család lakhatását, de ők – érthető módon – ragaszkodnának a családi örökséghez.