Előfizetés

Ankara ajánlata humanitárius célokat szolgál

Publikálás dátuma
2016.03.18. 12:25
Fotó: Getty Images, Dean Mouhtaropoulos
Törökország számára a menekültválság megoldása nem alku kérdése, hanem az értékek, a humanitárius értékek, valamint az európai értékek kérdése - jelentette ki pénteken Brüsszelben Ahmet Davutoglu török kormányfő az uniós állam- és kormányfőkkel a menekültválság megoldása érdekében folytatott tanácskozásra érkezve.

Hozzátette: Ankara ajánlata humanitárius célokat szolgál annak érdekében, hogy megállítsa a migrációs beáramlást.
A török miniszterelnök úgy véli, hogy Törökországnak és az uniónak ugyanazok a céljai: a migránsok megsegítése, különös tekintettel a szíriai menekültekre.

Elsősorban humanitárius kérdésekről folynak pénteken a brüsszeli tárgyalások, mert Törökország eddig 2,7 millió menekültet fogadott be anélkül, hogy bárkitől jelentősebb támogatást kapott volna - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy Törökország nem hagy fel a humanitárius megoldásokat szem előtt tartó politikájával.

Davutoglu reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások célra vezetőek lesznek, és megoldás születik a menekültkérdésben, valamint sikerül elmélyíteni az unió és Törökország kapcsolatát. Elmondta: minden azt támasztja alá, milyen fontos a török-európai partnerség elmélyítése, valamint Törökország uniós tagsága. Nem csak Törökországnak fontos kérdés ez, hanem a nemzetközi problémák megoldása és a kontinens jövője szempontjából is - vélekedett a török miniszterelnök.

A politikus péntek tárgyalóasztalhoz ül Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Mark Ruttével, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Hollandia külügyminiszterével, hogy az EU vezetői az EU és Törökország között kötendő migrációs egyezményről tárgyaljanak.

Ezt követően kezdődik az uniós tagországok vezetőinek csúcsértekezlete a török kormányfő részvételével, hogy folytassák a folyamatban lévő tárgyalásaikat és megállapodásra jussanak az EU-török tervvel kapcsolatban a migrációs beáramlás megállítása érdekében.

Enyhíthetik a chilei abortusztilalmat

Feloldhatják a néhai diktátor, Augusto Pinochet idejében elfogadott teljes abortusztilalmat Chilében.

A santiagói alsóház elfogadott egy határozatot, amely nemi erőszak, az anya életét veszélyeztető állapot, illetve a magzat életképtelensége esetén engedélyezné a terhességmegszakítást. A többségében katolikus dél-amerikai országban 1989-ig engedélyezett volt az abortusz, azóta azonban teljes tilalom volt érvényben, akárcsak hat másik latin-amerikai államban.

A törvénytervezetet, amelyet másfél éve Michelle Bachelet államfő kormányzata nyújtott be, konzervatív kereszténydemokrata képviselők támogatásával sikerült átvinni az alsóházban – jelentette a BBC. A szenátusban még jóvá kell hagyni a rendelkezést. Felmérések szerint a chilei közvélemény többsége támogatja az abortusztilalom enyhítését.

Obamával levelezik egy kubai nagymama

A kubai-amerikai kapcsolatok javulásának újabb jeleként – több mint fél évszázados szünet után – ismét megindult a két ország közötti, közvetlen postai forgalom.

Az Egyesült Államokból a karibi szigetországba eljuttatott első postai szállítmányban a Fehér Ház lakójának egy levele is ott rejlett: Barack Obama egy 76 esztendős havannai nagymamának írt. Méghozzá válaszként, arra az üzenetre, amelyet Ileana Yaeza még február közepén küldött Washingtonba. A lelkes asszony előre örömét fejezte ki az amerikai elnök küszöbön álló kubai látogatása miatt, s azt írta: „nem sok olyan kubai akad, aki oly repesve várná, hogy személyesen is találkozhasson Önnel, mint én”. Az AP hírügynökség beszámolója szerint a néni külön kihangsúlyozta, mennyire elbűvöli őt a fekete bőrű politikus „úriember mivolta” és viselkedése.

A Fehér Ház nyilván tudatosan döntött úgy, hogy egy ilyen demonstratív és szimbolikus gesztussal is igyekszik pozitív hangulatot teremteni a történelmi jelentőségűnek ígérkező havannai vizit előtt. Ezt bizonyítja, hogy a Yaeza asszonynak szánt levelet maga a címzett még kézhez sem kapta, ám annak szövegét Washingtonban máris közzétették.

A kubai forradalom 1959-es győzelme után a két állam viszonya fokozatosan lehűlt, a Kuba elleni, Disznó-öbölbeli inváziós kísérlet, majd az 1962-es kubai válság pedig a világpolitika egyik legkiélezettebb korszakát hozta el. A kétoldalú kapcsolatok évtizedekre befagytak, s csupán az elmúlt pár évben, Obama elnöksége alatt indult meg egy óvatos és fokozatos javulás, melyet tavaly a nagykövetségek újbóli, hivatalos megnyitása követett. A viszony javulását az amerikai elnök mostani látogatása koronázhatja meg: Obama a tervek szerint vasárnap éjjel érkezik Havannába, kedden pedig előre beharangozott, nagy beszédet fog intézni a kubai néphez.