Megszöktek a menekültek a táborból az áramszünet alatt

Negyven migráns "szökött meg" szerdán a macedón-szerb határ közelében lévő macedóniai Tabanovci település befogadóközpontjából - közölte a helyi válságstáb.

A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) csütörtöki beszámolója szerint 22 afganisztáni és 18 iraki bevándorló azt a helyzetet használta ki, hogy a központban elment az áram. Egyelőre nem lehet tudni, hogy hová lettek a migránsok, feltevések szerint a néhány kilométerre fekvő szerb határ felé indultak el, ahol illegálisan akarnak majd átjutni.  A helyi segélyszervezetek beszámolói szerint Tabanovciban is egyre türelmetlenebbek a migránsok, napok óta várnak arra, hogy folytathassák útjukat Szerbia felé, Belgrád viszont kedd hajnal óta egyetlen migránst sem engedett át a határon. Hivatalosan szerda éjféltől léptek életbe a szigorítások, amelyek szerint mindenki csak érvényes útlevéllel és vízummal léphet be Szerbiába.

A tabanovci központban 1421 migráns tartózkodik, többségük Afganisztánból indult útnak. Ők három hete rekedtek a határ macedóniai oldalán, akkor vezették be azokat a szigorításokat, amelyek értelmében az afgánokat már nem engedték tovább. A türelmetlenül várakozó migránsok között az RTS információi szerint egyre gyakoribbak az összeütközések. A migránsok éhségsztrájkot, valamint a nemzetközi vasúti forgalom akadályozását helyezték kilátásba, amennyiben továbbra is kénytelenek lesznek a befogadóközpontban maradni.

Szerző

Paks II. ellen tüntettek a magyar nagykövetségnél Bécsben

Publikálás dátuma
2016.03.10. 13:28
FOTÓ: Népszava
A paksi atomerőmű kibővítése ellen tüntetett a bécsi magyar nagykövetség előtt csütörtökön délelőtt az osztrák Zöldek pártjához tartozók egy csoportja. Ewa Glawischnig pártelnök ezt követően megbeszélést folytatott Perényi János nagykövettel.

A tiltakozó akciót a fukusimai atomerőmű-baleset ötödik évfordulójára emlékezve tartották. A nagykövetség épülete előtt nagyjából 25-en gyűltek össze a katasztrófára emlékeztető táblákkal. Ewa Glawischnig a paksi beruházás ellen tiltakozó levelet nyújtott át Perényi Jánosnak, majd a nagykövetségen megbeszélést folytattak, amelyen a pártelnök ismertette az osztrák lakosság atomenergiával szembeni fenntartásait, aggodalmait. 

A nagykövet megértését hangsúlyozva elmondta: Magyarországnak földrajzi adottságai miatt nukleáris energiára is támaszkodnia kell. Az pedig a kormány szuverén döntése, hogyan határozza meg az energiamixet, és ennek a paksi beruházás is része. Az osztrák fél felvetésére reagálva elmondta: a projekt nem tartalmaz állami támogatást, nem piac- és versenytorzító, hanem rentábilis és versenyképes beruházásként valósul meg. 

Perényi János kiemelte, hogy Magyarország mindvégig nyitott volt a nemzetközi, így az osztrák észrevételekre, és emlékeztetett, hogy a még ősszel Bécsben tartott - mintegy nyolcórás - nemzetközi közmeghallgatáson az illetékes kormánybiztos válaszolt az osztrák lakosság kérdéseire, felvetéseire is. Hozzátette: ezt a gyakorlatot a kormány a továbbiakban is folytatni kívánja. 

A felek egyetértettek abban, hogy a két ország különböző energiapolitikájától függetlenül szükség van párbeszédre, és ennek szellemében megállapították, hogy hasznos lenne a parlamentek környezetvédelmi bizottságainak egyeztetése az energiapolitikai kérdésekről.

Szerző

Orbán olyan, mint Augustus császár - A New York Times szerint

Publikálás dátuma
2016.03.10. 12:54
Az egyik legújabb felvétel Orbán Viktorról, Bakuban. Forrás: Facebook
A New York Times a budapesti építkezésekről írt cikket, amiben Orbán Viktor két nagy ingatlanprojektét, a budai Várba költözést és a Liget projektet mutatják be. A lap szerint a kormányfő célja a hatalmat képviselő épületek dicsőségének visszaállítása, majd egyenesen Augustus császárhoz hasonlítják a miniszterelnököt.

Orbán Viktor számára csak másodlagosak a gazdasági szempontok és a turizmus fellendítése. Az épületek visszaállításával párhuzamosan pedig minél több kommunizmussal kapcsolatos emlékművet is eltávolítana a kormányfő - írja a lap, akik megkeresték Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum igazgatóját is. Szerinte a Liget projekt a legnagyobb európai építkezés, s reméli, hogy minél több turistát idevonz majd.

Hasonlóan nyilatkozott a lapnak Szemerey Samu, a KÉK Kortárs Építészeti Központ építésze és alapítója is, aki szerint a komplex ingatlanköltöztetési ügylet az elmúlt száz év legnagyobb, ilyen jellegű projektje lehet. Karácsony Gergely, Zugló polgármestere szerint azonban csak politikai nézőpontból lehet megérteni az építkezést. A politikus szerint Orbán Viktor a főváros képét az 1944 előtti állapotokra szeretné visszaállítani - olvasható a New York Times hasábjain.

Szerző