Előfizetés

Békekötés és félrecsúszott nyakkendő

Bóta Gábor
Publikálás dátuma
2016.03.07. 06:45
A szakmai eligazítás nagyon hiányzik a művek mögül FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Pesti Vigadóban látható az 5. Textilművészeti Triennálé. A nagyszabású tárlaton öt csoportba sorolták az alkotásokat: fal- és tértextil, textildesign, nemzetközi miniatűr textil, nemzetközi zászló, nemzetközi szalag kategóriákra oszlik a mezőny.

Az 5. Textilművészeti Triennálén elcsodálkozhatunk azon, hogy mi minden kihozható a textil különböző alfajaiból. Van természetesen ruha és függöny, amire tán elsőre gondolnánk, vannak iparművészeti alkotások és képzőművészetiek is, melyek között karikaturisztikus jellegű éppúgy szerepel, mint fajsúlyos tartalmat hordozó. Az utóbbiak közé tartozik, miniatűr kategóriában, a Békekötés. Ezen két marcona katona áll, egy-egy testüknél nagyobb kötőtűvel közösen kötnek egy kék anyagot, ami színét tekintve is a béke megtestesülésének tekinthető kék, és már szintén jóval nagyobb náluk. Érvényesül még a katonák zordonsága, de a kompozíció közepén, és méretét tekintve is, a feltehetően valaha ellenséges és még most sem egészen kibékült két szomszédvár által kötött anyagdarab áll, ami sejteti, hogy azért lehetséges az együttélés. A mű plusz jelentést is hordoz attól, hogy alkotója, Sándor Eszter, Romániában született.

Onnan valósi Hasnas-Hurbard Irina is, akinek a zászló kategóriában állították ki Fátylak - Öt portré című munkáját, ami valószínűleg visszautal Ceausescu diktatúrájára. Hosszúkás alakban fodrozódó, natúr fa színű selyem által keretezetten, öt letartóztatás előtti asszony fekete-fehér fényképe néz ránk nyílt tekintettel, vádlón. A selyem valamelyest lágyítja az összhatást, de még inkább kiemeli a nők kemény, már-már megkérgesedett arcvonásait, melyek között mégis humánus a tekintetük. Valahogy látjuk rajtuk, hogy nem bűnösök, hanem igazságtalanul elítélt áldozatok. Feltehetőleg koncepciós perek miatt kerülnek börtönbe.

Az az ingerem támad, hogy mindegyiknek külön-külön is a szemébe nézzek. Kiállják a próbát, azt gondolom róluk, megedződtek, tán kissé érzéketlenné is váltak, de a gerincük nem tört meg. Bár az is lehet, hogy tévedek, valódi bűnösök ők, csak én nem ezt szeretném látni. Fontos lenne a művekről, az alkotókról, és a művészeti ág különböző kategóriáinak tendenciáiról tájékoztató feliratok garmadája, de sehol semmi. Csak az alkotások címét és anyagát, szerzőjük nevét tudjuk meg a Magyar Művészeti Akadémia által megrendezett tárlaton. Azonkívül, hogy kiválogatták, megfelelően elhelyezték a térben a munkákat, semmiféle művészettörténészi munka nem érzékelhető. Gondoljunk csak például El Kazovszkij tárlatára a Magyar Nemzeti Galériában, hogy ott milyen gondos részletességgel tudhattunk meg a művészről és lenyűgözően eredeti alkotásairól mindent, és a pontos, érzékletes feliratok, meg a kiállítás egyéb fantáziadús leleményei mennyire segítették nem csupán a megértést, hanem a totális élményt is.

Az 5. Textilművészeti Triennálén ezt a munkát, sajnos, teljesen érthetetlenül, megspórolták. Még a szép kivitelezésű katalógusban is csak néhány soros köszöntő van, egy olyan tudósi, esztétai bevezető sincs, ami némi eligazodást nyújtana. Az alkotások pedig abszolút megérték volna ezt a fáradságot.

Így aztán, gondolunk, amit gondolunk. Bornemissza Eszter a fal- és tértextil kategóriában található Városi göncök című munkájáról én például azt, hogy egy könnyed, selyemszállal átszőtt ruha imitációjába azért ékelődik újságpapír is, mert a napi hírek hatásai a legbelsőbb intim szféránkba is behatolnak. Tán nem véletlen, hogy Kéry-Czóbel Anetta Sorok között című alkotása is ötvözi az újságpapírt és a selymet. A két egymástól erősen eltérő anyag találkozása komoly feszültséget kelt. Van selyem Kelecsényi Csilla Magunkkal hurcolt emlékképeink – Nagyapám emlékére című munkájában is, a már-már lenge anyag ebben az esetben is ellentmondásba kerül a rá festett súlyos, például háborús emlékképekkel. Mindez ezúttal még kereszt formát is ölt, ezzel nem csak vallásos képzeteket kelt, hanem a „mindenkinek megvan a maga keresztje” típusú asszociációkat is lehetővé teszi.

Adódnak hordható, vagy inkább csak kiállítási tárgyként elképzelhető ruhák is a textildesign kategóriában. Földi Kinga Fodor mesék című fekete öltözéke, bár sok rajta a fodor-bodor, de extravagáns, sötét tónusú, kissé szplínes, búskomor hangulatú, ugyanakkor valamennyire mégis játékos öltözékként elképzelhető. Molnár Mária Virág Selyembábok című lila öltözéke azonban, a ruhába szinte bezárva a nőt, már annyira korlátozhatja a mozgását, hogy hordhatatlanná teheti az alkotást.

Mátrai István a szalag kategóriában szellemesen beszél a férfi és a nő viszonyról. Juhász Gyula költő fényképét látjuk, alatta egy idézetet, Anna örök című verséből. „Mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben...” És a költő portréját két oldalról három-három ferdén álló nyakkendő keretezi, rajtuk női arcképek.

Gazdag mustra az 5. Textilművészeti Triennálé. De még nagyobb élményt jelentene, ha a tárlaton kellő információk is rendelkezésre állnának az alkotókról és a műveikről.

Feljelenthetik a facebook vezérét

Publikálás dátuma
2016.03.07. 06:35
Mark Zuckerberg FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID RAMOS
Német jogászok 150 millió euró (átszámítva 46 milliárd forint) kifizetésére kötelezhetik Mark Zuckerberget, a facebook vezérigazgatóját. A követelés okát az adja, hogy amíg Németországban és más államokban is tiltott a náci jelképek terjesztése, addig a legnagyobb közösségi oldalon sokszor találkozni ilyenekkel. Két ügyvéd tavaly már jelezte aggályát, indítványt is benyújtottak a Facebook német képviselőivel szemben, de azt a helyi ügyészség elutasította.

A VICE News beszámolója szerint Chan-jo Jun, az eljárást másodmagával kezdeményező német jogász összesen 300 Facebook-oldalt és bejegyzést gyűjtött össze, melyeken horogkereszt vagy más náci szimbólum látható. Emellett olyan posztokat is kimásoltak a rendszerből, amelyek a migránsokkal szembeni erőszakra biztatnak. Ennek hatására a tartalmak egy részét a Facebook ugyan eltávolította, az ügyvédek szerint azonban még jócskán akadnak problémás tartalmak.

A közösségi oldal évek óta működtet közösségi bejelentőrendszert. Aki az oldal felhasználási feltételeit sértő tartalommal találkozik, jelentheti azt a Facebook üzemeltetőinek. Úgy tűnik, a rendszer nem annyira hatékony, mint amilyen lehetne, mivel bizonyos dolgok rendre átcsúsznak a szűrőn. A Facebook azonban igyekszik ezen javítani, így időnként előfordul, hogy ártalmatlan bejegyzéseket és felhasználókat is blokkolnak.

Feljelenthetik a facebook vezérét

Publikálás dátuma
2016.03.07. 06:35
Mark Zuckerberg FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID RAMOS
Német jogászok 150 millió euró (átszámítva 46 milliárd forint) kifizetésére kötelezhetik Mark Zuckerberget, a facebook vezérigazgatóját. A követelés okát az adja, hogy amíg Németországban és más államokban is tiltott a náci jelképek terjesztése, addig a legnagyobb közösségi oldalon sokszor találkozni ilyenekkel. Két ügyvéd tavaly már jelezte aggályát, indítványt is benyújtottak a Facebook német képviselőivel szemben, de azt a helyi ügyészség elutasította.

A VICE News beszámolója szerint Chan-jo Jun, az eljárást másodmagával kezdeményező német jogász összesen 300 Facebook-oldalt és bejegyzést gyűjtött össze, melyeken horogkereszt vagy más náci szimbólum látható. Emellett olyan posztokat is kimásoltak a rendszerből, amelyek a migránsokkal szembeni erőszakra biztatnak. Ennek hatására a tartalmak egy részét a Facebook ugyan eltávolította, az ügyvédek szerint azonban még jócskán akadnak problémás tartalmak.

A közösségi oldal évek óta működtet közösségi bejelentőrendszert. Aki az oldal felhasználási feltételeit sértő tartalommal találkozik, jelentheti azt a Facebook üzemeltetőinek. Úgy tűnik, a rendszer nem annyira hatékony, mint amilyen lehetne, mivel bizonyos dolgok rendre átcsúsznak a szűrőn. A Facebook azonban igyekszik ezen javítani, így időnként előfordul, hogy ártalmatlan bejegyzéseket és felhasználókat is blokkolnak.