Péterfalvi megint keresztbe tesz a kormánynak

Publikálás dátuma
2016.03.04. 19:28
Népszava fotó/Molnár Ádám
Újabb fogást próbált találni a kormánypárti média a pedagógus-tiltakozások szervezőin, ezúttal a Pedagógusok Szakszervezetéről állította azt, hogy jogellenesen végezhet adatgyűjtést a tanárok sztrájkhajlandóságáról. Ezzel azonban Péterfalvi Attila adatvédelmi hatósági elnök szerint minden rendben van - írja a hvg.hu.

Tanároknak küldött ki adatlapokat kitöltésre, és az ezekből nyert számok alapján végzett felmérést a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy megtudja, milyen arányú a sztrájkhajlandóság a pedagógusokban. A tanároknak a lapon be kellett jelölniük, hogy részt vennének-e egynapos vagy többnapos munkabeszüntetésben. Ehhez a nevüket és az aláírásukat kellett adniuk. A kormánypárti Magyar Idők és a kormányközeli Alapjogokért Központ szerint jogilag aggályos lehet, hogy a PSZ felmérést végez a tanárok sztrájkhajlandóságáról, mert az megfelelő tájékoztatás és a hozzájárulás kikérésének hiányában az adatgyűjtés jogellenes lehet.

A HVG felhívta Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét, aki elmondta, hogy az elégséges szolgálgatás biztosításához a PSZ igenis gyűjthet adatokat. Mint elmondta, a sztrájk után amúgy is kiderülne, hogy ki vett részt a sztrájkban és ki nem, vagyis ez önmagában nem számít érzékeny adatnak. Véleménye szerint egyedül az lehet kérdéses, hogy a sztrájkészültség szintje megköveteli-e, hogy egyenként mérjék fel a sztrájkhajlandóságot, vagy elég lenne csak egy összesített adatot megadni. Az pedig Péterfalvi szerint "adatvédelmi szempontból teljesen rendben van”, hogy az egyik iskolában már az adatgyűjtés lezárultával megsemmisítették az adatlapokat.

A NAIH elnökének sok lesz a rovásán, a minap ugyanis alkotmányellenesnek minősítette a Fidesz postatörvényt módosító javaslatát.

Szerző

Átnevezik a kancellárt

Publikálás dátuma
2016.03.04. 18:50
A miniszterelnöknek állítólag tetszik, amit Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár csinál, láthatóan Balog Zoltán miniszternek is. FOTÓ:
Az egészségügyi béreket az ellátás elszámolásából kivett összegekkel akarják az idén kipótolni – ez derült ki a Magyar Kórházszövetség idei siófoki konferenciájának záró fórumán. A miniszterelnöknek állítólag tetszik, amit Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár csinál.

Orbán Viktor csütörtökön rábólintott az egészségügyi államtitkár terveire – ezt Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyar Kórházszövetség siófoki konferenciájának záró napján jelentette be előbb egy zártkörű megbeszélésen, majd a nyilvános fórumon is. Valójában persze a miniszterelnök egyszer már jóváhagyta az azóta sokszor ismertetett ötpontos listát, most tehát minden bizonnyal csak ellenőrizte, hol tartanak az alapellátás megerősítésében, a kancellári irányító rendszer kiépítésében, az intézmények működését szabályozó minimumfeltételek újraszabályozásában, a krónikus ápolás egészségügyről történő leválasztásában és a budapesti ellátás újraszervezésében, az új fővárosi kórház előkészítésében.

Az eredmények egyelőre csak határidőkben mutatkoznak meg, gyakorlati lépések hónapok óta nem történtek, de a kórházak vezetői már attól megnyugodtak, hogy az államtitkár kijelentette, nem is kancellárnak nevezik majd azokat az új térségi irányítókat, akik 6-8 kórház betegellátási feladatait hangolják majd össze és nem azért teszik őket a kórházak feje fölé, mert ők rosszul gazdálkodnak. Az átszervezés az idén nehezen indulhat el, hiszen Ónodi-Szűcs Zoltán csak azt ígérte meg, az év végéig elkészülnek az új ellátási egységek kialakítását és működését szabályozó törvények.

Amíg lehet, húzzák az időt, hogy minél később kerüljön nyilvánosság elé annak az ÁNTSZ felmérésnek az eredménye, amely szerint a legtöbb kórház a működéshez szükséges minimumfeltételek töredékének felel csak meg. Szentes Tamás országos tisztifőorvos többszöri érdeklődésre is csak annyit árult el, hogy a közérdekű adatigénylés hivatali határidejét betartva majd kiadják a listát.

Az egészségügyben dolgozók jogos bérköveteléseiről szólva az államtitkár bizakodóan nyilatkozott, hogy az idei költségvetés módosítása és a jövő évi büdzsé már kínál lehetőségeket az emelésekre, de részleteket erről sem árult el. Annyit azonban megerősített, hogy a szakszervezetekkel és érdekvédelmi szervezetekkel az ágazati kollektív szerződésről folytatott tárgyalásokat csak bérmegállapodással lehet lezárni. A béremelésekre az ágazaton belülről úgy próbálnak meg forrásokat találni, hogy rugalmasabb bérgazdálkodást engednek az intézményeknek a bértömeg és az ellátások után járó elszámolások összevonásával, és a túlfizetett területekről az alulfinanszírozott szakmákba akarják átcsoportosítani a pénzek egy részét.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az ágazat háttérintézményeiről Lázár János kancelláriaminiszterrel folytatott megbeszélésén világossá tette, hogy külön kell választani a hatósági, a finanszírozási és fenntartói feladatokat a minisztérium jogalkotó tevékenységétől. A találkozó alapján azt mondta Siófokon, hogy a terület jól áll az intézmények megmentésében, de konkrét ígéretet nem adott egyiknek sem.

A Magyar Kórházszövetség új elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója mindenesetre együttműködést ajánlott az egészségügyi államtitkárság munkatársainak. A szervezet élére a héten megválasztott Svébis Mihály teljes körű tájékoztatást kért tőlük, és jelezte, hogy az ágazat legnagyobb problémájának az orvosok és ápolók hiányát tekinti.

Még mindig bérszámfejtési hibák
A központosított bérszámfejtés új rendszerének hibáit 116 pontban összegezte az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete a Magyar Államkincstárnak (MÁK) még januárban elküldött levelében. A Kórházszövetség konferenciáján ehhez újabb pontokat soroltak, mert a másfél milliárd forintért létrehozott rendszer novemberi bevezetése óta változatlanul késve érkeznek meg a fizetések, követhetetlen fizetési jegyzékeket küldenek ki, az intézmények olvashatatlan adathalmazokat kapnak. A MÁK főosztályvezetője, Lengyel Ferencné egyéni eseteknek minősítette a panaszokat, az ágazatban azonban általános az elégedetlenség. Végül abban sikerült megállapodni, hogy a szakmai szervezet szakértői csoportjával hajlandóak tárgyalni a szükséges változtatásokról, de egyes intézményekkel nem.

"Európát szolidaritásra építették" - Ütemterv a menekültválság kezelésére

Publikálás dátuma
2016.03.04. 17:36
Menekülők Görögországban - Fotó: Milos Bicanski/Getty Images
Vissza kell térni az unió alapjaihoz, mert Európát szolidaritásra építették, ami azt jelenti, hogy el kell mélyíteni a tagországok egymás iránti bizalmát, hiszen csak így lehet előrelépni - ezt Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja hangsúlyozta brüsszeli sajtótájékoztatóján   A menekültek tagállamok közötti elosztásáról a politikus felemlítette, hogy néhány tagállam nem akar részt venni benne. Ugyanakkor a tanácsban kötelező érvényű határozat született, ami azt jelenti, hogy ha a tagállamok közösen hoznak szabályokat, akkor minden tagállamnak be kell tartania őket.  Az egyoldalú megoldások nem segítenek. A szolidaritást és felelősséget komolyan kell venni - fogalmazott Avramopulosz.

Avramopulosz hangsúlyozta: eredményekre van szükség, mert az elmúlt 60 év vívmányai forognak kockán, amelyeket meg kell őrizni. A migrációs válság megmutatja, hogy az eddig elért eredményeink elég tartósak-e, és meg tudjuk-e védeni Európa egységét - tette hozzá az uniós biztos.

A biztos arra vonatkozó "útitervet" mutatott be, hogyan lehet helyreállítani az akadálymentes utazást biztosító schengeni övezet rendes működését. Közölte, hogy a cél az egyoldalú intézkedések és minden belső határellenőrzés megszüntetése az év végéig. Jelenleg hét olyan ország van, amely a migrációs válságra hivatkozva ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a schengeni övezet belső határain. A bizottsági terv humanitárius segélycsomagot tartalmaz azon tagállamok támogatására, amelyeket a legnagyobb mértékben érinti a menekültválság.

Az ütemterv szerint meg kellene reformálni a dublini szabályokat is; meg kellene változtatni azt az előírást, amelynek értelmében a menekülteknek abba az országba kellene visszatérniük, vagy abban az országban kellene menedékjogot biztosítani számukra, ahol először léptek az unió területére. Az unió új határ- és parti őrségének a nyár folyamán ki kell épülnie és legkésőbb szeptemberben teljes körűen működnie kell - áll az "útitervben".

A biztos elmondta: több mint tízezer ember ragadt a görög-macedón határon, de Törökországba és onnan Görögországba is sokan érkeznek minden nap, ezért további erőfeszítésekre és gyors, közös megoldásra van szükség. Avramopulosz szerint a külső határokat meg kell tudni védeni, a határellenőrzést meg kell erősíteni. Ezzel kapcsolatban Görögországgal szorosabb együttműködésre van szükség, de ebben a tagállamoknak és az uniós parlamentnek is együtt kell dolgoznia.

A hétfői EU-Törökország csúcsértekezlettel kapcsolatban a biztos elmondta, hogy az állam- illetve kormányfők brüsszeli tanácskozásának a kiutasítás, visszaküldés és embercsempészet felszámolása lesz a központi kérdése. Aki illegálisan érkezett és tartózkodik az unió területén, azt vissza kell küldeni. Ez a folyamat már elkezdődött: a görög hatóságok a napokban több mint háromszáz ilyen embert küldtek vissza Törökországba. Az unió tehát fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan működjön a menekültstátusra nem jogosultak visszaszállítása a származási vagy a tranzitországokba - tette hozzá az uniós biztos. Kitért arra is, hogy akiket megillet a nemzetközi védelem, azokat el kell juttatni Európába; meg kell nyitni a szabályos csatornákat az emberhez méltó, legális bevándorlás megteremtéséhez.

A biztos felhívta a figyelmet, hogy sem Görögország, sem Törökország nem oka és eredete a problémának; békét és stabilitást kell teremteni Szíriában és Líbiában ahhoz, hogy a migrációs nyomás csökkenjen.

Szerző