Előfizetés

Orbán: nem csinálunk Európát Magyarországon

Publikálás dátuma
2016.03.05. 06:07
A bajor és a magyar kormányfő: Merkelnek drukkolnak, miközben fúrják FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Egy hónapnyi szünet után tegnap reggel ismét interjút adott a Kossuth rádiónak Orbán Viktor. A kormányfő sokadszorra megismételte a magyar kormány álláspontját menekültkérdésben, mondván: "ebből a szempontból nem csinálunk Európát Magyarországból". A bajor kormányfőt a menekültkérdésről tárgyaló hétfői uniós-török csúcs előtt fogadták a magyar fővárosban. Látogatását élesen kritizálták Németországban, mondván: Orbán "kihasználja, hogy a német kancellárt naponta hátba támadja saját pártcsaládja".

Magyar-bajor férfisors

Orbán Viktor "kihasználja, hogy a német kancellárt naponta hátba támadja saját pártcsaládja" - mondta Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke egy pénteki lapinterjúban Horst Seehofer bajor kormányfő budapesti látogatásával kapcsolatban. Gabriel a Stuttgarter Zeitungban kiemelte, az a "paradox helyzet állt elő, hogy jelenleg csak az SPD garantálja Merkel asszony cselekvőképességét". Bírálta Seehofer budapesti látogatását az SPD főtitkára is. Katarina Barley a Passauer Neue Presse című lapnak megjegyezte: "akinek ilyen barátai vannak, annak nincs szüksége ellenségekre". Ugyancsak bírálta a bajor miniszterelnököt az ellenzéki Zöldek parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezetője, Anton Hofreiter, aki a Passauer Neue Pressének azt mondta, Seehofer látogatása "gyengíti a szövetségi kormány tárgyalási pozícióját a hétfői EU-csúcson", és ezzel "a CSU sérti a német érdekeket". A kritikus hangokkal szemben Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője úgy nyilatkozott: Seehofer budapesti látogatása a politikai kapcsolatok ápolásának szokványos formája, ugyanakkor "az üzenet is világos". ha európai megoldást akarunk, akkor neked is el kell mozdulnod, nem ragaszkodhatsz csak a magyar állásponthoz, hanem hozzá kell járulnod a kompromisszumhoz". Ez "egész konkrétan azt jelenti, hogy részt kell vennie a tehermegosztásban, és nem lehet, hogy erődöt építünk Európából". Hozzátette, Seehofer egyeztette Merkellel budapesti tárgyalásának témáit.

A bajor és a magyar kormányfő: Merkelnek drukkolnak, miközben fúrják FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

A bajor és a magyar kormányfő: Merkelnek drukkolnak, miközben fúrják FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

A két kormányfő tegnapi közös sajtótájékoztatóján Orbán azt mondta: nem Merkel ellen jöttünk össze, nem azért, hogy gyengítsük a német kormányt. És nem is azért, hogy a választásokon induló jobboldali pártszövetséget gyengítsük. Állítása szerint mindketten a CSU és a CDU sikerében, egy erős kancellárban, egy erős kormányban érdekeltek. Két férfi összejön, és mindenki arra kíváncsi, mi a véleményük egy jelen nem lévő hölgyről. De ezt ismerjük, ilyen a férfisors - mondta. Horst Seehofer udvarias frázisokra szorítkozott: gratulált Magyarország stabil pénzügyi helyzetéhez, és ő is megtette a maga hűségesküjét Merkelnek és a kancellár törekvéseinek: kívánjuk, hogy a Törökország részvételével zajló hétfői uniós csúcs sikeresen záruljon - mondta. A bajor kormányfő meghívta "barátját" a szülővárosába, Ingolstadtba, de a magyar miniszterelnök ezt a meghívást csak úgy fogadta el, ha látogatást tehet az Audi-gyárban, illetve ellátogatnak majd a futball-Eb-re is.

Uniós menedékesek
Rekordszámú, legalább 1,25 millió menedékkérő érkezett a tavalyi évben Európába, ez több mint kétszerese a 2014-ben regisztrált számoknak - derült ki az Eurostat által pénteken közzétett jelentésből. Az Unió 28 tagállamában 2015-ben 1 255 600 menedékkérelmet nyújtottak be, míg az azt megelőző évben "csak" 562 680-at. A legtöbben a polgárháború sújtotta Szíriából érkeztek az EU-ba, a vizsgált időszakban 363 ezer szíriai állampolgár ért partot a dél-európai országokban. A közel-keleti országot a jelentés szerint Afganisztán (178 200) és Irak (121 500) követi, de sokan érkeztek Koszovóból, Albániából, Pakisztánból és Eritreából is.

Nyomoznak a kopaszok után

Nyomozást rendeltek a népszavazási irodánál megjelent kopaszok ügyében – közölte Nyakó István. Az MSZP-s politikust erről a hatóságok tájékoztatták, mint feljelentőt. Azt nem tudni, hogy a döntés összefüggésben van-e a Kúria döntésével. A Kúria csütörtökön úgy döntött, hogy az NVB határozatát megváltoztatja, és „megállapítja, az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét – a határozatban foglaltakon túl – az is sérti”, hogy a székházban lévő „ismeretlen személyek” Nyakót „akadályozták az országos népszavazás kezdeményezéséhez fűződő jogának gyakorlásában”. De egyebekben a Kúria az NVB határozatát helybenhagyja. Az NVB szerint a kopaszok fizikailag nem akadályozták Nyakót, bár megsértették a választási alapelveket, de Erdősiné és kísérője ezt nem használták ki, és a NVI sem követett el mulasztást."A Kúria megállapította, a felvételen jól látható, hogy 2016. február 23-án 11 óra 33 perc 57 másodperckor a székház előterének jobb hátsó sarkában tartózkodó kérelmező a telefonhívás fogadását követően elindult a bal oldalon lévő érkeztetőhöz. 11 óra 34 perc 01 másodperckor egy sötét színű sapkában és sötét színű kabátban lévő másik személy a haladását 1-2 másodpercen keresztül akadályozta azzal, hogy elé lépett. Ezt meghaladóan a csoport többi tagja – figyelemmel az előtér nagyságára és az ott tartózkodó személyek számára – jelenlétükkel akadályozták a kérelmező haladéktalan eljutását az érkeztető géphez" - áll a Kúria közleményében. Múlt hét kedden az MSZP-s Nyakó István elment a NVI-hez, hogy beadja a boltzárról szóló kérdését. A hivatalnál azonban tucatnyi kopasz, kigyúrt ember várta, akik sorfalat állva az épület aulájában, megnehezítették a képviselőt abban, hogy elsőként érjen a blokkolóhoz. Erdösi Lászlóné szintén azért érkezett, hogy a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban nyújtson be kérdést. A herceghalmi polgármester felesége a kopaszok segítsége révén 4 másodperccel előbb ért a blokkolóhoz, így az NVB az ő beadványát hitelesítette.

Az egykor fideszes, most független herceghalmi polgármester egyébként nem mondott le, de meg sem tudják buktatni - írta a Vs.hu. Felmerült, hogy a képviselő-testület ez esetben feloszlatja magát, és így váltják le a polgármestert, de ez se jött össze, mert nem mindenki értett egyet az ötlettel. Erdősit azért akarták lemondatni, mert szerintük felesége akciója rossz fényt vetett a településre.

7-en a 7-ről - Mit venne még, ha ön lenne a nemzeti bank?

Arató András Klubrádió

Olyasmit mondott a Kövér, hogy a férfivá válás érdekében hasznos lenne a sorkötelezettség (a nővé váláshoz meg nyilván az oszlopkötelezettség). Még azt is mondotta, hogy ha anno a szava és a becsülete nem kötelezi, az uniós csatlakozás ellen szavaz - titkosan… Ezt nem abban a házban mondta, ahova való (a mondandó), mert azt bezárták hétköznapra is, hanem az ország házában. MNB elnökként pedig mást nem vennék, csak egy nagy levegőt, és bejelenteném: a krumplileves legyen krumplileves és a közpénz is.

Avar János újságíró

Mi közük hozzá?! Toronyórát aranylánccal. Elegem van ebből a folytonos kutakodásból, hogy így közpénz, meg úgy közpénz. A párt és a kormány kész annyi új törvényt hozni, amennyi csak kell. Ideje lenne módosítani az alaptörvényt, s belefoglalni a már bevált elvet a párt(unk) vezető szerepéről, s akkor aztán semmi okvetetlenkedés, annyit kötünk a zemberek orrára, amennyi nekünk tetszik. Közpénzköltésről például keveset.

Bolgár György rádiós újságíró

Az ehetit. Tudják, az eheti öttalálatos lottószelvényt. Jaj, mit beszélek? Hát az már megvan, nem is egyszer, legalább százszor. Annyiszor megütöttem a főnyereményt, hogy már fáj neki. Úgyhogy kösz, nem vennék semmit, mindenem megvan, még az a 112 pisztoly is 200 ezer lőszerrel. Orbáni üdvözlettel, M. Gy.

Friss Róbert újságíró

Matolcsy György jól csinálja. Ha én lennék a Magyar Nemzeti Bank, először én is megvenném magamnak a Magyar Nemzeti Bankot.

Horváth István hírlapíró

Kis piros pöttyöket Matolcsy fenekére. Simlicity.

Horváth Zoltán újságíró

Leginkább pénzváltót vennék jó helyen - például a Parlamentben. Ahol aztán a közpénzt dugipénzzé válthatnám.

Veress Jenő a Népszava főmunkatársa

Ha nem csak az orromig látnék, akkor egy jó tágas haciendát az egész kormányzati garnitúrának egy olyan országban, ahonnan nincs kiadatás. Esetleg megvenném azt az országot is. Nekem egyébként csak az gyanús, hogy azóta van ennyi elkölteni való százmilliárd forintja a jegybanknak, mióta közvetlenül Matolcsy felügyeli a pénzjegynyomdát is.

Tóbiás: Salgótarjánban a valóság válaszolt

Publikálás dátuma
2016.03.05. 06:00
„Most is munkát javaslok, júniusban is ezt fogom tenni” FOTÓ: Tóth Gergő
A bőrfejűek bevetésével világossá vált a Fidesz hatalomgyakorlásának lényege: a gondolkodás és a döntés szabadsága elfogadhatatlan a hatalom számára - összegzi az utóbbi két hét eseményeit Tóbiás József. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Salgótarjánban a hétköznapi valóság épp a hatalmi politikára válaszolt. Ugyanakkor amíg a múlt heti, keddi eseményeket nem vizsgálják ki, a kormányoldal nem tisztázza magát minden kétséget kizáróan, s amíg a bűncselekményt elkövetőket nem büntetik meg, addig alapjaiban kérdőjelezhető meg, hogy Magyarországon a kormány akarja-e biztosítani a választáshoz fűződő alapjogok érvényesülését akár most, akár 2018-ban.

- Direkt küldte épp Lukács Zoltánt és Nyakó Istvánt az Alkotmány utcába, hogy ott a hajszerkezetükkel kiríjanak a tömegből?

- Nem tudom, mire céloz (nevet - a szerk). Először is nem az a kérdés, hogy egy pártelnök milyen szempontok alapján bíz meg valakit egy jogi kezdeményezés benyújtásával, hanem az, hogy 15-20 skinhead várja a képviselőinket a helyszínen. Éppen ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a kormány, illetve a kormánypártok adjanak konkrét, kielégítő választ erre, vizsgálják ki a fekete kedd eseményeit, tisztázzák érintettségüket. Mondják meg, hogy mit kerestek ott azok, akik a megalapozott gyanú - és most már a Kúria megállapítása - szerint is bűncselekményt követtek el.

- A múlt heti az állampolgári joggyakorlás fekete keddje volt?

- Sőt, már két ilyen fekete kedd is van. A múlt héten bebizonyosodott, hogy a kormány - a hatalmon lévő párt felső vezetéséhez kötődő verőlegények révén - ellehetetleníti az állampolgári jogok jóhiszemű és törvényes gyakorlását. Ezzel egy társadalmilag megalapozott és az emberek többsége által elutasított kérdésben, a boltok vasárnapi zárva tartása ügyében akar megakadályozni egy kezdeményezést. A szabad döntés jogát korlátozták. Orbán Viktor azt mondta, hogy a nép feje felett nem lehet döntéseket hozni, ő maga azonban nem először rendelkezik az állampolgárok életéről, az ő bevonásuk, sőt beleszólási lehetőségük nélkül. A skinheadek bevetésére hosszú hónapok jogi trükközése után került sor. S a választások tisztaságáért felelős intézmények ahelyett, hogy tisztázták volna a helyzetet újabb jogsértésekre adták a fejüket. Mindez túlmutat a Nemzeti Választási Irodában (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén történteken. Minden magyar állampolgár fölteheti most a kérdést: ha én másként gondolkozom, pedagógusként, egészségügyi dolgozóként, buszsofőrként, vagy hétköznapi munkásemberként, mint a hatalom, akkor engem is meg fognak akadályozni a jogaim gyakorlásában, korlátozni fognak választáskor az urna előtt is?

- Lehet itt másként gondolkodni, csak otthon, a négy fal között teszi az ember.

- Éppen ez a hatalomfölfogás lepleződött le a népszavazási botrányban. Leleplezték magukat azok, akik az állampolgárok szolgálatára esküdtek, elárulták az embereket. Nekem nem tisztem megvédeni az NVI, vagy az NVB elnökét, ezernyi vitám és jogi csatám van és volt velük. Az is zavar, hogy Patyi András a választási bizottság elnöki tisztsége mellett az Államreform Bizottság vezetője, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is, ami számomra összeférhetetlen. De most ő egy olyan szakmailag és törvényi szempontból megalapozott javaslatot tett le az asztalra, amelyet a sajátjai szavaztak le érdemi indoklás nélkül, kizárólag a kormány akaratát kiszolgálva. Úgy is fogalmazhatnék, a köz szolgálatát fölváltotta a direkt párthatalom szolgálata.

- Ez az ügy közérthetővé teszi a hatalomgyakorlás módjának eddigi kritikáit?

- Valóban, a bőrfejűek bevetésével világossá vált a Fidesz hatalomgyakorlásának lényege. Megmutatkozott, hogy Orbán Viktortól és körétől idegen a demokratikus joggyakorlás, ennek a hatalomnak a természetét, a manipuláció, az erőfitogtatás jellemzi. Ha valaki ezt nem fogadja el, s megpróbál szakember lenni, azt azonnal lenyomja erőből. Jelzem: a pedagógusok semmi mást nem tettek az elmúlt hónapokban, mint hogy a saját szakmai kompetenciájuk mellett érveltek, a szakma, a tudás szabadságáért küzdöttek. Azt képviselték a tanárok, hogy az a tudás, amelyet ők felhalmoztak a hivatásuk gyakorlása során, képessé teszi őket arra, hogy tudjanak önállóan dönteni, gondolkodni, s a tudásukat képesek továbbadni a jövő generációinak, a gyermekeinknek. Mindezt azért, hogy Magyarország ne veszítse el a jövőjét. Ez frázisnak tűnhet, pedig tény. "Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik." Széchenyi István szavai ma is aktuálisak, hiszen ami most történik, az azt bizonyítja, hogy a hatalomnak nincs igénye a szakmaiságra, a kormánynak pedig nincs önkorrekciós képessége. Egyértelműen látszik, hogy a gondolkodás és a döntés szabadsága elfogadhatatlan a hatalom számára.

- A múlt vasárnapi, salgótarjáni szocialista győzelem ennek a - mint fogalmazott - lelepleződésnek jele, vagy egy abból következő fordulatnak az előszele?

- A győzelem azt bizonyította, hogy a helyiek pontosan értették, mi a tétje, s az üzenete egy ilyen időközi választásnak. Már a kampányban is érződött, a kormányzati szereplők fenyegető fellépései is mutatták, hogy a hatalomnak elveszett a realitásérzéke, nem észleli a valóságot. Hiába fogalmaznak meg hazug üzenetet széles médiafelületen terjesztve, ha a helyiek a bőrükön érzik, a mindennapjaikban észlelik a valóságot: a nyomor, az nyomor. A szegénység kézzelfogható. A szegény emberek zsarolására a válasz az lett: a tisztesség nem megvehető. Salgótarján lakóinak többsége arra szavazott, amit Dóra Ottó megkezdett: tisztességes együttműködésre.

- Vasárnap este azt is mondta, hogy a legjobb közvélemény-kutatás a választás. Úgy hiszi, hogy túlmutat Salgótarjánon ez a választási eredmény?

- Igen, túlmutat. Helyből indul a változás. Salgótarjánban a hétköznapi valóság válaszolt arra a hatalmi politikára, amit a kormány képvisel. És ez valóban túlmutat Salgótarján közigazgatási határain. Azok az emberek, akik ugyanolyan élethelyzetben vannak, mint a tarjániak, az országban csaknem négymillióan vannak. Ha őket ma megkérdezhetnénk, mit gondolnak a kormány intézkedéseiről, például a földügyben, vagy a vasárnapi nyitva tartás ügyében, sokkal pontosabb képet kapnánk a magyar valóságról. Éppen ezt nem akarja a hatalom.

- A kormány folyamatosan a társadalom bevonását kommunikálja, például a nemzeti konzultációkkal, vagy most épp a kvótaügyi népszavazással.

- De ebben is leleplezték önmagukat. Az NVB előtt éppen ezen a héten volt egy jogilag megfelelően alátámasztott, a társadalmat ténylegesen érintő, a magyarok életvitelét és joggyakorlását lényegében befolyásoló kérdés. A valódi Magyarországnak az az igénye, hogy erről a nép dönthessen, azaz hogy legyen valódi döntési szabadsága az embereknek. Ezzel szemben áll a kormány népszavazási kezdeményezése, amelyet a hazai és a nemzetközi jogász szakma is egyértelműen vitat. Olyan kezdeményezésnek engedett utat az NVB, amelynek nem világos a következménye sem a kormányra, sem az Országgyűlésre nézve. Olyan kérdést, amely kapcsán nem világos, hogy összhangban van-e az alaptörvénnyel, mennyiben érinti az ország európai uniós elköteleződését és nemzetközi jogi kötelezettségeit. Egy ilyen lépést csak veszélyesnek lehet minősíteni. Éppen ezért a választási szervek a második fekete kedd után elvesztették azt a jogukat, hogy kijelentsék: ők a mindenkori választások tisztaságát képesek garantálni.

- De még csaknem egy évtizeden át ezek a tagok uralják a választási szerveket.

- Igen, éppen ezért nehéz munka vár ránk. A 2018-as országgyűlési és a 2019-es önkormányzati választások tisztasága érdekében, nem mondhatunk le, s nem is fogunk lemondani arról, hogy választ kapjunk, mi történt itt az elmúlt két hétben. A miniszterelnök ebben az ügyben is megkerüli az igazságot. A kormánynak ugyanis, ahogyan az általa felügyelt állami intézményeknek is, felelőssége van a választás, s az ahhoz kötődő állampolgári jogok gyakorlásának biztosításában. Ez kötelessége. Amíg a múlt keddi eseményeket nem vizsgálják ki, a kormányoldal nem tisztázza magát minden kétséget kizáróan, s amíg a bűncselekményt elkövetőket nem büntetik meg, addig alapjaiban kérdőjelezhető meg, hogy Magyarországon a kormány akarja-e biztosítani a választáshoz fűződő alapjogok érvényesülését.