Rémisztő: titkos banki adatokhoz férhet hozzá az ISIS

Továbbra is hozzáfér a nemzetközi bankközi fizetéseket lebonyolító távközlési hálózathoz (SWIFT) a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet (IÁ) - számolt be csütörtökön az ARD német országos közszolgálati televízió.

Az ARD Kontraste című politikai magazinműsorának oknyomozó riportja szerint az IÁ a terrorszervezet fővárosaként számon tartott szíriai Rakka egy bankjában, a Commercial Bank of Syria nevű hitelintézet helyi fiókjában fér hozzá a SWIFT-rendszerhez.

Az ARD szerint a rakkai bankfiók connected (élő kapcsolat) státusszal szerepel a rendszerben. Az nem ismert, hogy az Iszlám Állam mennyire él és mennyire él vissza a hozzáférés lehetőségével. Az viszont biztos, hogy a Commercial Bank of Syria szerepel az ENSZ büntetőintézkedéseivel sújtott szíriai pénzintézetek listáján, ami azonban nem zárja ki, hogy a bank lebonyolítson ügyleteket harmadik felek számára, amennyiben azok ellen nincsenek érvényben szankciók.

A német szövetségi belügyminisztérium megerősítette az ARD értesülését, írásbeli állásfoglalása szerint a belgiumi központú SWIFT és a szervezetet felügyelő illetékes belga hatóság igyekszik "minimalizálni" annak kockázatát, hogy az IÁ visszaél a rendszerrel. A nemzetközi nagybankok tulajdonában álló belga társaság a televíziónak arra a kérdésére, hogy miért nem zárnak ki a rendszerből egy ENSZ-szankciókkal sújtott és a SWIFT hírnevét veszélyeztető bankot, azt válaszolta, hogy a SWIFT semleges rendszer, és csak olyan intézményeket tilthatnak ki, amelyeket belga vagy uniós büntetőintézkedések érintenek. Az 1973-ban létrehozott SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) több mint 200 országban és területen működik, a szolgáltatást 11 ezernél is több pénzügyi intézmény használja.

Szerző
Témák

Csődeljárás alá kerülhet a fizetésképtelen köztévé

Csődeljárás alá kerülhet a fizetésképtelenséggel küszködő román köztelevízió, s ennek érdekében a román parlament gyorsított eljárásban fogja módosítani az intézmény működését szabályozó törvényt - írta csütörtökön a Hotnews.ro román hírportál.

A jelentős adósságot felhalmozó Román Televízió (TVR) helyzete napok óta központi téma Romániában, a pártok arról vitatkoznak, hogyan mentsék meg a nehéz anyagi helyzetbe került közintézményt. A portál szerint a pártok között már egyezség született arról, hogy a TVR vezetősége kérni fogja a csődeljárást abban a reményben, hogy tevékenységének átszervezése és hatékonnyá tétele nyomán átütemezheti és törlesztheti adósságait. Romániában a közmédiát a parlament felügyeli. A portál szerint a parlament a következő két-három hétben módosítani fogja a román közmédia működését szabályozó törvényt úgy, hogy a televízió igazgatótanácsa kezdeményezhesse a bíróságon a csődeljárást.

A portál emlékeztetett, az utóbbi hetekben több megoldási javaslat is felmerült a köztévé megmentésére, az egyik a TVR és a közszolgálati rádió összeolvasztása, ami ellen élesen tiltakoztak a rádióban dolgozók. A Román Rádió nyereségesen működő intézmény, és az ott dolgozók attól tartottak, hogy az összeolvasztás nyomán a történelmi adóságokkal terhelt televízió a rádiót is hasonlóan nehéz helyzetbe sodorja.

Tavaly év végén a TVR-nek 689 millió lej (47,7 milliárd forint) adóssága volt, aminek nagy részét a társadalombiztosítási járulékok tették ki. Korábban felmerült ennek az állami adósságnak az eltörlése, de a portál szerint a törvényhozók elvetették a javaslatot, akárcsak a lakosság által fizetett, úgynevezett televízióadó megemelését. A román televíziónak akkora a költségvetése, mint a két legnagyobb és legnézettebb kereskedelmi televíziónak, az öt csatornát működtető Antenának és a Pro Tv-nek együttvéve. A két utóbbi televíziónak összesen 900 alkalmazottja van, miközben a TVR-nek mintegy 2500, ugyanakkor a közétévé nézettsége alacsony.

Szerző

Börtönbüntetésre ítélték Olosz Gergelyt

Három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a bukaresti táblabíróság alapfokon Olosz Gergelyt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt szenátorát, akit többrendbeli befolyással való üzérkedésben találtak vétkesnek - közölte a Mediafax hírügynökség.

 A volt politikus ellen 384 ezer euró (118 millió forint) és 400 ezer lej (28 millió forint) értékű vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság. A vádirat szerint 2010-ben az akkor parlamenti képviselő Oloszt négy vállalkozó lefizette, hogy előnyös szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy a politikus korábban a román energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. Az ügyészek szerint Olosz Gergely összesen félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.

Az ügy további négy vádlottjának egyikét egy év és négy hónap leöltendő, a többi hármat pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A végzés nem jogerős. Olosz Gergely korrupciós ügyét másodszor tárgyalja a román igazságszolgáltatás. Első alkalommal a bukaresti törvényszék hét év szabadságvesztésre ítélte, ám a fellebbezés nyomán a táblabíróság megállapította: a törvényszék nem volt illetékes az ügyben amiatt, hogy Olosz Gergely ügyvédi státusszal is rendelkezik. Ezután az ügyet ismét alapfokon tárgyalta a táblabíróság: ennek nyomán született a mostani ítélet.

Olosz Gergely 2013 májusában lemondott háromszéki szenátori mandátumáról. Az RMDSZ szenátusi frakciója azóta sem egészült ki, mert Olosz választókerülete azok közé tartozott, ahonnan - a sajátos román választási rendszer miatt - két jelölt is mandátumot szerzett, és mivel a körzet nem maradt képviselet nélkül, itt nem rendeztek időközi választást. Olosz Gergely 2011-ben az RMDSZ elnöki tisztségét is megpályázta, ám a választáson alulmaradt az érdekképviselet élére akkor megválasztott Kelemen Hunorral szemben.

Szerző