Előfizetés

Kopaszok akciója az NVI-nél - Húsz feljelentés érkezett

Publikálás dátuma
2016.03.01. 16:47
FOTÓ: Szalmás Péter
Mintegy húsz feljelentés érkezett a Fővárosi Főügyészséghez a múlt kedden a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházánál történtek miatt - közölte a főügyészség.

A tájékoztatás szerint népszavazás rendje elleni bűntett miatt mintegy húsz feljelentés érkezett, amelyek alapján a Fővárosi Főügyészség kedden feljelentés-kiegészítést rendelt el. Annak lefolytatásával a főügyészség a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg. Mint írták, a feljelentés kiegészítéséről egy adott ügyben akkor dönt a hatóság, ha a feljelentésben szereplő adatok alapján a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról nem lehet megnyugtatóan állást foglalni. A feljelentés kiegészítése során az azt végző hatóság adatokat szerezhet be, illetve meghallgathatja a feljelentőt is. 

A feljelentés-kiegészítés határideje 15 nap, ez indokolt esetben további 15 nappal meghosszabbítható. Eredményéről, azaz a feljelentésről hozott érdemi döntésről a nyomozó hatóság adhat majd tájékoztatást - tette hozzá a főügyészség. Múlt héten kedd délelőtt tömegjelenet volt az NVI Alkotmány utcai épületénél, többen vártak ugyanis arra, hogy a Kúria honlapján megjelenjen a végzés arról, a bíróság elutasítja-e a vasárnapi boltzár ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezést. Az épületben megjelentek arra vártak, hogy a bírósági elutasítás után elsőként adhassák le saját kérdésüket. A kérdést végül elsőként Erdősi Lászlóné tudta leadni, négy másodperccel megelőzve Nyakó István MSZP-s politikust; a szocialisták szerint mindez úgy fordulhatott elő, hogy több "kopasz férfi" akadályozta politikusukat. 

A székháznál történtek miatt Nyakó István kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A testület hétfői ülésén a kifogásnak részben helyt adva megállapította, hogy a székházban tartózkodó ismeretlen személyek, akik nyilatkozatuk ellenére nem országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából érkeztek az NVI-hez, magatartásukkal megsértették a választás tisztaságának megőrzése, az esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.

Korábban írtuk: ahogyan várható volt, a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kormány kvótaellenes referendum-kezdeményezését. A testület többsége szerint a kérdéssel minden rendben van, Fábián László, a testület választott tagja viszont arra figyelmeztetett, az EU működésére nem lehet hatással egy parlamenti döntés. Kicsit olyan ez "mintha a sorompó húzná fel a baktert" - fogalmazott. Az MSZP-s Nyakó Istvánnak a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezése helyett viszont Erdösi Lászlóné kérdését hitelesítette az NVB. Pedig Patyi András elnök, ahogy a mostani ülésen más kérdésben is, a döntés ellen szavazott.

Patyi szerint az "ismeretlen személyek" magatartása látszólag ugyan arra irányult, hogy népszavazási kezdeményezést nyújtsanak be, de utóbb kiderült hogy ez nem igaz, így megsértették a választás tisztaságának alapelvét, illetve az esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Az elnök kimondta volna, hogy a csoport magatartása "láthatóan az Erdősi Lászlóné kísérőjét támogató volt", ami szintén jogellenes, de a bizottság többsége ezt nem támogatta. Az NVI-t viszont senki nem akarta elítélni a történtekért. A határozatot megismerve a másik MSZP-s, Lukács Zoltán, visszavonta panaszát.

Ezt követően döntött arról a testület, hogy a szocialisták vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdése helyett Erdősiné kezdeményezését hitelesítik. Patyi az Index szerint eredetileg ennek az ellenkezőjét javasolta, végül Litresitssel, Bodolaival és a Jobbik által a testületbe delegált Borbély Andreával együtt az elnök is az NVB határozata ellen szavazott.

Orbán újabb városnak ígért kisvasutat

Publikálás dátuma
2016.03.01. 16:15
Illusztráció: Thinkstock
Úgy tűnik, a magyar miniszterelnök nem tud leállni: nem elég, hogy mint még februárban kiderült, meghosszabbítják Orbán kedvenc falujának, Felcsútnak a kisvasútját, máris egy újabb hosszabbítást ígért a kormányfő: Szekszárdig is elérhet a gemenci ártéri erdőben kanyargó kisvasút - írja az Origo.

A portál szerint még sem a nyomvonal, sem a költségek nem ismertek. A 30 kilométeren futó vasútvonal 6-7 kilométerre van Szekszárdtól, így logikus ötletnek tűnik, hogy meghosszabbítsák. Ezt a kormányfő az Origo szerint nemrég meg is ígérte, amikor Modern városok program keretében a tolnai megyeszékhelyen járt, ám erről sem az MTI, sem az országos sajtó nem számolt be, csupán a helyi médiumokból derült ki: tényként hangzott el a kormányfő szájából, hogy épül egy vonal Szekszárdra.

Ahogy lapunk is beszámolt róla, a felcsúti kisvasút is hosszabb lesz, miután a projektbizottság egyhangúan támogatta az etyeki nyomvonal tervét. A meghosszabbításra két terv született, a kettő közül pedig a rosszabbat sikerült kiválasztani: olcsóbb és rövidebb vonalon lehetne a kisvasutat Herceghalomra vinni, ahol már rendes vasúti fővonalra lehet átszállni, így az ott élők fővárosban jutása érdemben gyorsulna. Ehelyett Etyekről Bicskére lehet majd utazni átszállni,mivel csak így lehet összekötni a vonalat Orbán Viktor kedvenc falujával. Az előzetes tanulmány szerint a beruházás 9 milliárd forintba fog kerülni az államnak, ehhez jön még a felcsúti kisvasút meghosszabbítása Bicskéig.

Kár volt a szóért!

Ideje lenne feldolgozni a magyar történelmet - állítja holnapi jegyzetében Szüdi János.

Jó lenne végre szembenézni múltunkkal. Egy ország, amelyik hazug mítoszokon keresztül látja az elmúlt századokat, sem a jelenét, sem a jövőjét nem értheti meg. Az ország tekintélyén nem esik csorba, ha végre közkinccsé válik: a déli harangszónak nincs köze a nándorfehérvári diadalhoz, nem a magyarok védték meg a törököktől Európa nyugati felét. A történelmi eseményeket nem lehet fehéren-feketén megítélni. A Trianonhoz vezető út hosszú volt. Ezen az úton jelentős mérföldkőnek számít a kiegyezés. Ma már jól látható Kossuth igazsága. Az az út zsákutca volt. Igaz, ehhez az is kellett, hogy a magyar uralkodó osztály megakadályozza a monarchia, az ország modernizációját, a többi nemzettel való megegyezést. Horthy hatalomra jutása és országlása sem dicsőbb fejezete hazánk történelmének. A monarchiából önmagát átmentő elit sikeresen akadályozta meg a hatalom kiszélesítését, a társadalmi mobilitást. Igazi zsákutca volt ez a korszak is.

Miért kell gondolatban végigjárni újra ezeket az utakat? Csupán azért, mert az ország miniszterelnöke saját országlását - évértékelőnek álcázva - összevetette ezekkel az időszakokkal. Hol tart ma Magyarország? Tette fel a kérdést önmagának, újra és újra. Udvarias ember lévén, mindig válaszolt is saját magának. Történésznek kinevezve önmagát, mind a két korszakot sikeresnek ítélte. Mint ahogy a Fidesz-féle restaurációt is. Majd önmaga megnyugtatására levonta a következtetést is. Miután a kiegyezéssel kezdődő időszak ötven évig, a Horthy-korszak huszonöt évig tartott, van még ideje a kiteljesedéshez, hiszen ő még csak hat éve húzta ki a kardot hüvelyéből.

Erre a gondolatsorra azonban csak a hallgatósága mondhatott áment, hiszen a két sikertörténet világháborúval zárult. Reméljük, Orbán akkor sem lesz ilyen sikeres, ha összefog a többi visegrádi országgal, akkor sem, ha tényleg megvalósul a keleti nyitás, akkor sem, ha Putyin örökbe fogadja. Mint, ahogy abban is csak bizakodni lehet, Orbán szóözönének második részét nem tudják lefordítani angolra. A nyugati székhelyű, hazai leányvállatok által elért nyereség jogszerű kivitelének az összevetése az országba befolyó uniós támogatásokkal, tökéletesen értelmetlen annak alátámasztására, hogy nem tartozunk köszönettel senkinek, semmiért, így nem is kell részt vennünk az uniós feladatok végrehajtásában.