Előfizetés

Titkosítanák az MNB-társaságok adatait

A közvagyon magánvagyonná minősítését szolgálja az a módosító javaslat, amelyet Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke nyújtott be a jegybanktörvényhez - mondta lapunk érdeklődésére Bodnár Zoltán. 

A Liberálisok gazdaságpolitikusát, aki évekig a jegybank alelnöke volt arról kérdeztük, hogy milyen következményekkel járhat az a törvénymódosítás, amely arra hivatkozva született meg, hogy Bánki Erik önálló képviselői indítványában olyan véleményt fogalmaztak meg, amely szerint az MNB bármely feladata ellátása során keletkezett adatok egy részének megismerése esetében fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye. Így a törvényjavaslat a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek védelme, vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog védelme élvez-e elsőbbséget? Vagyis a jegybank maga mérlegelheti, hogy az adatokat nyilvánosságra hozza-e vagy sem, illetve saját maga dönthet az adatok megismerésének korlátozásáról is. (A megismerés időbeli korlátja legfeljebb tíz esztendő lehet.)

Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kezelhet olyan típusú adatokat, amelyek megkérdőjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak - érveltek az előterjesztők. (A jegybank 100 százalékos tulajdonában két közismert gazdasági társaság található: a Pénzverő Zrt. és a Pénzjegynyomda Zrt.) Ha az adat megismerése az érintett gazdasági társaság üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna, a döntés az lehet, hogy az nem ismerhető meg - fogalmazták meg indoklásukban a fideszes képviselők.

A kormánypárti politikusok nyilvánvalóan - mint azt már több alkalommal megtették - nem a saját javaslataikat fogalmazták meg, hanem ebben esetben Matolcsy György jegybankelnök, illetve alelnök társai szándékait öntötték jogszabályba. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a törvényjavaslat nem csak a jegybank gazdasági társaságainak üzleti tevékenységének közcélú megismerését korlátozza, hanem az MNB forrásaiból - eddig összességében 250 milliárd forintos vagyonból - létrehozott hat alapítványéit is. Vagyis ezek gazdálkodásának, az alapítványok működésének megismerését is kivonják az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályai alól. A törvényjavaslat ezt arra hivatkozva teszi, hogy az alapítvány létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Márpedig, ami nem közvagyon, annak nyilvánosságra hozatala nem szükséges.

Mint ismeretes - hívta fel a figyelmet Bodnár Zoltán, több ellenzéki párt jogerősen pert nyert az MNB ellen, és ennek révén egyes alapítványok gazdálkodását nyilvánosságra kellett hozni. Nyilvánvaló, hogy Matolcsy Györgyék ezt kívánják megakadályozni az általuk sugallt törvény révén, aminek az is bizonyítéka, hogy a törvényjavaslat visszamenőleges hatályú, akárcsak a hasonló szellemiségű, a Magyar Posta Zrt.-ről szóló törvénymódosítás esetében történik. Ennek az lesz a következménye, hogy a már folyamatban lévő, jogerősen még el nem bírált ügyeket fel kell függeszteni. Álságos a közvagyon magánvagyonná minősítése is - mondta a liberális politikus. A jegybank igazgatósága - Matolcsy György és alelnökei - döntenek az alapítványoknak történő vagyonjuttatásról, ami értelmezésük szerint már nem közvagyon. Mivel a Monetáris Tanács tagjai ezeknek a Pallas Athéné Alapítványoknak kuratóriumi elnökei, illetve tagjai így a maguk által kreált magánvagyon felhasználása is a saját hatáskörükbe tartozik, a nyilvánosság kontrollja nélkül.

Szemben a törvényjavaslat indokolásával, amely szerint alapítvány létesítése esetén az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a bíróság azt állapította meg a Matolcsy György elnökölte, közel 60 milliárd forinttal gazdálkodó Pallas Athéné Domus Animae Alapítványról, hogy az „MNB által az alperes Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon közpénznek minősül” - írta a Transparency International közleményében. A törvényjavaslat, már ha elfogadják, azt is megkönnyítené, hogy a jegybank megtagadja a Századvég által 1800 millió forintért konjunktúrakutatásra elnyert közbeszerzési pályázat nyilvánosságra hozatalát" - figyelmeztetett a Transparency International közleményében. 

A törvényjavaslat továbbá ötmillió forintra emeli Matolcsy György jegybankelnök havibérét, az alelnököknek 4 millióval, a Monetáris Tanács külső tagjainak 3 millióval kell beérniük havonta.

Befagyott beruházások - Nem indokolt a derűlátás

Publikálás dátuma
2016.03.01. 06:21
Manapság egyre ritkább látvány az ipari beruházások toronydaruerdeje FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Hiába bővült 2015-ben a negyedik negyedévben 7 százalékkal a beruházások volumene, éves szinten így is mindössze 0,6 százalékkal haladta az meg az előző évit. A növekedés csak az uniós támogatások felgyorsított lehívásának, illetve a költségvetés különböző uniós támogatásokhoz kötődő hozzájárulásának, valamint az állami, és főleg infrastrukturális projekteknek volt köszönhető.

Az elmúlt évben összesen 5600 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, amely 0,6 százalékos bővülést jelent a 2014-es rekordévhez viszonyítva - erről Varga Mihály is megemlékezett egy hétfői gyáravatón. A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett rá, hogy a 2015. évi végrehajrá jelentős volt, hiszen ehhez a teljesítményhez az utolsó negyedév 2200 milliárd forintnyi fejlesztéssel járult hozzá.

Azonban a megoszlás sajátos, a humán-egészségügyi és szociális ellátásban 110, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban 90, az oktatásban 40, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén 36 százalékkal nőttek a beruházások, ami ezekre alaposan rá is fért, ugyanis 2010-től az oktatásból, egészségügyből, a szociális és a kulturális ágazatból is százmilliárdokat vont ki a kormányzat. Az állampolgárok azonban a tavalyi fellendülésből szinte semmit se érzékeltek. 

Magánberuházás szinte csak mutatóban akadt, ami az invesztíciókból egyáltalán megvalósult, annak két fő forrása volt: az uniós támogatások, és a kormányzati pénzből megvalósuló presztízsprojektek, a stadionépítések, valamint a felcsúti kisvasút megvalósulásához hasonló programokból - erről beszélt a Népszavának Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár ehhez hozzátette, hogy tavaly - az azt megelőző két évhez hasonlóan - több működő tőke távozott az országból, mint amennyi bejött. A szakember szerint inkább a kazah, azeri szokásokat követi a kormány, amikor minden alkalmat megragad, akár csak helyi jelentőségű üzemavatásoknál is miniszterrel képviselteti magát, csakhogy a növekedés látszatát keltse. (Így történt ez tegnap is, Varga Mihály egy 58 fős üzembővítéshez asszisztált Solymáron.) Katona Tamás figyelmeztetett idén már nem stagnálni, hanem csökkenni fognak a beruházások!

A KSH tegnap megjelent beruházási számaiból az is egyértelműen kiderült, hogy tavaly 6,7 százalékkal csökkent a versenyszférában indított beruházások nagyságrendje, míg az állami beruházásoké 36,9 százalékkal nőtt - mutatott rá a kontrasztra Ürmössy Gergely. Az Erste Bank vezető elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy a legnagyobb súllyal rendelkező feldolgozóipari beruházások 6 százalékkal zsugorodtak, az ingatlanügyletek esetében 6,9 százalékos, az építőiparban 7,6 százalékos, a mezőgazdaságban pedig 29,3 százalékos volt a visszaesés. A második legnagyobb súlyú ág, a szállítás és raktározás ugyan enyhe emelkedést mutatott, azonban a 2 százalékos növekedés az ágazatban szintén gyengélkedésről árulkodik.

Az elmúlt év utolsó negyedévi adatok is árulkodóak: sok szektorban leálltak a beruházások - közölte Németh Dávid. A K&H vezető makrogazdasági elemzője ehhez hozzátette, a beruházások majdnem felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 6,2 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény. A szállítási és raktározási területen 7,4, a feldolgozóiparban 7,1, a szálláshely-szolgáltatásoknál 19, a kiskereskedelem és gépjármű-javítás esetében pedig 4,2 százalékos volt a visszaesés.

Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy az idén miként alakulnak a beruházások. „A fő kérdés, hogy sikerül-e az uniós kifizetéseket kellő mértékben felgyorsítani, illetve, hogy az építőipar várható fellendülése mekkora lökést ad majd a beruházásoknak - mondta Németh Dávid. Szerinte az első két negyedév várhatóan gyengén alakul, az év vége felé azonban javulhat a kép.

A beruházások visszaesésétől nem függetlenül, a GDP is tovább csökken 2016-ban. Az elemzők többsége erre az évre már csak 2,2-2,3 százalékos növekedésre számít, ami messze elmarad a 2013-2014-es jóval 3 százalék fölötti teljesítménytől és a régióban is csak Bulgáriát, Szlovéniát, Horvátországot sikerülhet megelőznie Magyarországnak. 

A Saul fiával indult a Magyar Filmhét

Nemes Jeles László hétfőre virradóra Oscar-díjat nyert filmje, a Saul fia vetítésével este Budapesten megnyílt a 2. Magyar Filmhét, amely a nemrég elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos előtt tiszteleg.

Hat kategóriában 270 film versenyez a mától vasárnapig tartó Magyar Filmhéten, amelynek a Cinema City MOM Park ad otthont. A seregszemle díjátadóját március 6-án este tartják, amelyen a legjobb játék-, tévé-, dokumentum-, kisjáték-, ismeretterjesztő film és animáció kategóriában adnak át elismeréseket, valamint 12 szakmai elismerést is kiosztanak rendező, forgatókönyvíró, női- és férfi főszereplő, női- és férfi mellékszereplő, operatőr, vágó, zeneszerző, díszlet és látványtervező, sminkes és hangmérnök kategóriákban - mondta Novák Emil, a Magyar Filmakadémia elnöke a rendezvény honlapján közzétett interjúban. Az elnök felidézte, hogy az első filmhéten csak a tévé-, dokumentum-, kisjáték-, ismeretterjesztő és animációs filmeket díjazták, így idén az elmúlt két évben készült nagyjátékfilmek együtt versenyeznek.

A Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa támogatásával, a Magyar Filmakadémia szervezésében megvalósuló programon a versenyfilmek mellett olyan alkotásokat láthat majd a közönség, mint Rófusz Ferenc Hoppimesék című animációja vagy Topolánszky Tamás Yvan Levél istenhez című kisjátékfilmje - közölték a szervezők az MTI-vel. Látható lesz továbbá Novák Tamás Cinema Inferno című dokumentumfilmje, amely eredeti, eddig még nem publikált dokumentumok és nagyon sok fikciós jelenet segítségével tárja fel a Rajk-per és a hozzá kapcsolódó perek hátterét. Vetítik Mosonyi Szabolcs Vad Kunság, a puszta rejtett élete című ismeretterjesztő filmjét és Fonyó Gergely két idősíkon futó, A Kőmajmok háza című tévéfilmjét is.

A programot olyan nemzetközi fesztiválsikerek is színesítik, mint az Oscar-díjas Saul fia, a Fehér Isten, A nagy füzet, a Liza, a rókatündér vagy a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan. Újra moziban láthatja a közönség a százezres magyarországi nézőszámot túllépő Megdönteni Hajnal Tímeát című filmet, az Argo 2-t és a Coming Out vígjátékot is. A sikeres elsőfilmesek közül többek között Zomborácz Virág Utóélet című alkotását vagy Horváth Lili Szerdai gyerek című munkáját is levetítik. A versenyfilmeken túl számos kiegészítő program gazdagítja majd a filmhetet: lesz plakátkiállítás és szakmai nap, amelynek keretében a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra programról, a Filmalap, a Filmiroda, a Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet tart ismertetőt. Az első napon a fiatal filmesek is bemutatják majd alkotásaikat, a hétvégén pedig családi mozikkal várják a közönséget. A 2. Magyar Filmhéten Zsigmond Vilmosra emlékeznek a világhírű operatőr Magyarországon eddig nem látott, forgatási teszt-polaroid képeiből szervezett kiállítással, valamint levetítik Brian De Palma Fekete Dália című filmjét is, amelynek fényképezéséért Zsigmond Vilmost 2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra.