Enda Kenny ír kormányfő. FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Elismerte koalíciója vereségét Enda Kenny ír kormányfő. Pártja, a középjobb Fine Gael ugyan a legnagyobb tömörülés marad, de meggyengült.
Az ír gazdaság kemény megszorításokkal járó talpra állítását levezénylő koalíció kisebbik tagja, a Munkáspárt nagyon visszaesett, feljött viszont a 2011-es választás nagy vesztese, a szintén középutas Fianna Fáil. Az FG és az FF szinte fej fej mellett állt vasárnap a még nem végleges eredmények szerint. A baloldali nacionalista Sinn Fein erősödött, s egy kis megszorítás ellenes tömörülés, az AAA-PBP 5 képviselői helyet szerzett, két mandátuma a Zöld Pártnak is lesz.
A két régi vetélytárs, a Fianna Fáil és a Fine Gael egyelőre nem nyilatkozott arról, készek-e nagykoalícióra lépni, Kennynek nem lesz egyszerű dolga a kormányalakítással. A pénteken tartott parlamenti választások végeredményét csak hétfőn hirdetik ki, mivel a Sinn Fein kérésére szoros eredmény miatt újraszámlálást tartanak Wexfordban.
A végleges adatokra keddig várni kell, de az előzetes eredmények szerint a pénteki iráni választásokon előretörtek a mérsékelt jelöltek, Haszán Rohani elnök támogatói gyakorlatilag megnyerték mindkét választást. A konzervatív jelöltek a parlamentben, és a legfőbb vallási vezetőt megválasztó Szakértők Gyűlésében egyaránt kisebbségbe kerültek.
Az egyik legjelentősebb győzelmet vélhetően a fővárosban, Teheránban könyvelhetik el a reformisták, ahol 90 százalékos feldolgozottsági szinten az látszott, hogy a 30 helyből 29-et megnyertek és esélyük van arra is, hogy mindegyiket elvigyék, mert az első konzervatív jelölt a 31. helyen állt a részeredmények szerint. A mérsékelt alelnök Mohammad Reza Aref lett az első Teheránban, ami azért fontos, mert a fővárosi közgyűlésnek komoly befolyása van az országos politikára.
A Szakértők Gyűlésében komoly meglepetések is történtek. Elsőként jutott be a korábban eltávolított elnök, az ugyancsak mérsékeltnek számító Akbar Hashemi Ráfszándzsáni, második helyen Rohani áll, s a szélsőségesek közül olyanok veszítették el mandátumukat, akik a megelőző ciklusokban meghatározó szerepet vittek az iráni politika formálásában, mint például a testület jelenlegi elnöke, Mohammad Jazdi vagy Mesbah Jazdi a volt köztársasági elnök, Mahmud Ahmedinezsád formációjának szellemi vezetője.
Az Irán és a hatok között tavaly nyáron megkötött atomegyezmény utáni voksolás tehát Rohani elnök és a világ felé nyitni kívánó belső ellenzék diadalát hozta.
A voksolás rendkívül nagy érdeklődés közepette zajlott, a részvétel meghaladta a 60 százalékot, a szavazóhelyiségek nyitvatartását 6 órával kellett meghosszabbítani.
Arról már korábban döntött a Vucic-kabinet, hogy előrehozott köztársasági és tartományi választásokat rendeznek Szerbiában, a voksolás időpontja azonban még nem ismert. A Tanjug szerb hírügynökség szombaton úgy értesült, március 1-jén jelenti be a dátumot a miniszterelnök.
A kényelmes többséggel kormányzó Aleksandar Vucic azért döntött az előrehozott választás mellett, hogy megerősítést nyerjen az európai integráció követelte reformok véghezviteléhez. Pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) a voksolás favoritja, Vucic Szerbia legnépszerűbb politikusa. Előrejelzések szerint nem kényszerül koalícióra az SNS, mégis mind a köztársasági, mind a tartományi választásokon együtt indul jelenlegi partnerével, a Szociáldemokrata Párttal. A két pártelnök januárban jelentette be a közös indulást, s ezt ajánlották helyi szervezeteiknek is a tartományi választásra.
A 250 ezres lélekszámú vajdasági magyarság képviseletei viszont egymás ellenfelei lesznek. A legnagyobb magyar formációból, a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ) tavaly kivált Magyar Mozgalom (MM) hétvégén döntött az indulásról.
A Pásztor István vezette VMSZ az Orbán-kormány szerbiai stratégiai partnere és támogatáspolitikájának kedvezményezettje. A VMSZ-ből kivált ellenzékiek vezetője, Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács korábbi elnöke a döntés után úgy nyilatkozott, hogy a mozgalom a jövőben a hatalom minden szintjén igyekszik megjelenni, mint magyar nemzeti politikai alternatíva, ami azt jelenti, hogy Erdély, Szlovákia és Ukrajna után Szerbiában is megkezdődik a magyar-magyar szembenállás korszaka. Az MM szombati fórumán egyhangúan döntöttek arról, hogy nem kívánnak szövetkezni Vucic pártjával.
