Előfizetés

"Nem félünk" - Hatalmas tömeg tüntetett Putyin ellen - Fotók!

Publikálás dátuma
2016.02.27. 19:30

Több ezer ember részvételével emlékfelvonulást tartottak szombaton Moszkvában a rendszerbíráló politikus, Borisz Nyemcov meggyilkolásának első évfordulóján. Az ellenzéki megmozduláson a felvonulók egyúttal Vlagyimir Putyin orosz elnök lemondását követelték. A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!

A nagy erőkkel felvonuló rendőrség 7500 résztvevőt említett, míg az orosz média és szemtanúk ennél jóval nagyobbra, mintegy 20 ezerre becsülte ezt a számot. A menet élén Mihail Kaszjanov korábbi miniszterelnök, a következő parlamenti választások ellenzéki csúcsjelöltje haladt. Borisz Nyemcov ellenzéki politikust, egykori miniszterelnök-helyettest 2015. február 27-én lőtték agyon a Kreml közelében. A reformista politikusról több mint 50 orosz városban és külföldön is megemlékeztek.

"Borisz Nyemcovot semmi esetre sem szabad elfelejteni" - mondta az emlékmenet egyik résztvevője, Jelena Filemonova. Hozzátette, hogy az őszi parlamenti választásoktól semmilyen változást nem remél, a lakosság csüggedt hangulatban van. "Nem felejtünk és nem bocsátunk meg" - kiáltozták a felvonulók. Néhányan "Nem félek" feliratú transzparenst tartottak a kezükben, mások gyászszalaggal ellátott orosz zászlót vittek. Ezzel az orosz vezetésnek azokra a vádjaira akartak reagálni, amelyek a rendszerbírálókat hazaárulóknak, "ötödik hadoszlopnak" minősítik - írta az Index.

Orbán a népszavazással üzent Merkelnek?

Publikálás dátuma
2016.02.27. 18:40
Orbán Berlinben. FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
 A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap szombati számában Orbán Viktor alaptörvénye címmel közölte Stephan Löwenstein cikkét, amiben azt írta, hogy Orbán a népszavazással üzent Angela Merkel német kancellárnak.

Az írás szerint a kezdeményezés a német kancellár politikája ellen irányul, és azt a tanácsot "implikálja", hogy "hallgass a népre". A belpolitikában pedig arra hivatott, hogy a kormányfő a "migráció jól bevált témája" révén megtartsa az ellenőrzést a folyamatok felett - fejtette ki a FAZ szerzője, megjegyezve, hogy a "menekülttéma" tavaly "kisegítette a miniszterelnököt és pártját egy súlyos népszerűségi válságból", de az ügy az utóbbi időben kissé elmozdult a figyelem középpontjából és ismét felmerültek kérdések a "hatalom arroganciájával" kapcsolatban.

Stephan Löwenstein a kezdeményezés külföldi visszhangjáról megállapította, hogy a "nemzetközi címzettek" visszafogottan viszonyultak a lépéshez, és megjegyezte, "végül is az európaiak elegendő tapasztalatot szereztek arról, hogy a kívülről érkező kritika főleg egy embernek használ: Orbán Viktornak".

Soros így reagált a vádakra a Spiegel-ben

Publikálás dátuma
2016.02.27. 18:29
FOTÓ: Getty Images
A német sajtó Soros György magyar származású amerikai üzletember kelet-közép-európai megítélésével kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.

A Spiegel Online hírportál Soros György milliárdos: fél Kelet-Európa utálja ezt az embert címmel közölte Keno Verseck írását, aki kiemelte: "mindegy, hogy Magyarországon, Csehországban vagy Szlovákiában: Soros György milliárdost démonizálják Kelet-Európa nacionalistái", és még a menekültválságot is a "zsidó filantrópnak" tulajdonítják. Egyebek között kifejtette, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő a válságokat "egyre gyakrabban tulajdonítja külső erőknek és személy szerint Soros Györgynek". Hozzátette: a "kelet-európai nacionalisták" elképzelése szerint Soros György a vezetője egy "zsidó világ-összeesküvésnek, amely a nemzeti közösségek elpusztítására és egy háttér-világhatalom felépítésére tör, hogy leigázza és kiszipolyozza a nemzeteket és országokat".

Soros György a portálnak elmondta, hogy nem veszi magára a támadásokat, a magyarországi tanártüntetésekhez nyújtott állítólagos támogatásáról pedig az erről beszámoló magyar újságból szerzett tudomást először.