Előfizetés

Szijjártó vallomása: "Nem jött be a keleti nyitás"

Publikálás dátuma
2016.02.25. 06:22
FOTÓ: MTI
Nem jött be a keleti nyitás - ismerte be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy tegnapi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által rendezett fórumon. Elsősorban a kőolaj árának drámai csökkenése miatt került nehéz helyzetbe Oroszország, és ettől nem függetlenül a volt szovjet közép-ázsiai köztársaságok gyengélkedése húzta keresztbe a kormány számításait. Korábban hiába utazgatott Szijjártó Péter például Szaúd-Arábiába, mert a sivatagi királyság szintén bajba került a hordónként 30 dolláros kőolajár miatt, hasonlóan több Arab-öböl menti országhoz. 

Heim Péter, a kormány háttérintézményeként működő Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke is arról beszélt, hogy szerinte - a nyugati rágalmakkal ellentétben -Oroszország egyáltalán nem rendült meg az olcsó olajártól, sőt, Moszkva még örül is a válságnak, mert átállíthatja a gazdaságát a túlságosan nagy arányú energiaexportról a szélesebb palettájú kivitelre. 

Szijjártó Péter éppen ezért a távol-keleti sikerekkel igyekezett vigasztalni az esemény vállalkozóhallgatóságát, és azt közölte, hogy Japánban vagy Dél-Koreában keresett cikkek a jó minőségű magyar agrártermékek és az informatikai tudásexport is. Áttételesen a Magyar Nemzeti Kereskedőház hálózat viszonylagos sikertelenségét is jelezte a miniszter, legalábbis erre lehetett abból következtetni, hogy miközben nem sok szót vesztegetett a távolabbi országcsoportokra, addig külön is hangsúlyozta, hogy erősíteni kívánják a Kárpát-medencében a kiépített kereskedőház hálózatot. A külgazdasági és külügyminiszter ehhez hozzáfűzte, hogy a magyar külpolitika, feladata, hogy vállalati szinten is érvényesítse a külgazdasági érdekeket. 

A tárcavezető - egyebek mellett - azt is bejelentette, hogy a 130 nagykövetből az elmúlt időszakban 80-at lecseréltek, és mindenhová a gazdasági kapcsolatok intenzitásának megfelelő számú külgazdasági attasékat küldtek ki. A keleti után felkapott déli nyitás jegyében nagykövetség nyílik Afrikában: Angolában, Ghánában. Dél-Amerikában pedig a kolumbiai után Peruban is, emellett Új-Zélandon és a Fülöp-szigeteken is lesz nagykövetségünk. A keleti nyitás mintegy utóhangjaként külképviselet nyitunk Üzbegisztánban. 

Szijjártó Péter ugyanakkor nem feledkezett meg az unió-kritikáról sem. Szerinte Brüsszel részéről 2016 a "zsarolás éve" lesz. Ezt a kijelentését arra alapozta, hogy véleménye szerint számos uniós politikus retorikájában megjelent az, hogy “ha nem értesz egyet az európai gondolkodással, akkor meg leszel büntetve”. Szijjártó Péter álláspontja viszont az, hogy helytelen az uniós támogatásokat összemosni a menekültkérdéssel.

Áfa-csökkentés - Kisebb adó, magasabb ár

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.02.25. 06:21
Az építési beruházók „lenyelik” az áfacsökkentést FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A várakozásoktól is elmaradt tavaly az újlaklás-építések száma. Hiába jött a jelentős áfa-csökkentés, eddig még nem lettek olcsóbbak az új otthonok. Viszont a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az áfacsökkentés, együttesen olyan többletkeresletet gerjeszt, aminek a hatására a piac törvényei szerint az árak emelkedni kezdtek. A tulajdon szerzés erőltetés helyett, követve az európai példákat, sokkal jobban kellene támogatni a bérlakásban élők lakhatást.

Még a szakértőket is meglepte a tavalyi lakásépítési hullámvölgy: mindössze 7 612 új lakóingatlanba költözhettek be a lakók. Ennél valamivel kevesebb új otthon csak 2013-ban készült el, akkor 100 éves negatív rekordot produkálva. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanakkor 2015-ben 12 515 darab volt, 30 százalékkal több a 2014. évinél - áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében. A feltűnően nagy különbség oka az, hogy sokan előre kérték ki az építési engedélyüket, amely 5 évig volt érvényes. A jogszabály módosítást követően - 2016. januárjától - azonban már nincs szükség építési engedélyre, de ezt sokan félreértelmezik. Ugyanis az építészszakma többsége által is kritizált kormányzati lépés nem vonatkozik a különféle hatósági engedélyekre. Így továbbra is be kell szerezni a tűzoltóságtól egészen a környezetvédelmi hatóságig, illetve a lakossági szolgáltatókig a szükséges hozzájárulásokat.

Az új lakások áfájának 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentésétől a kormányzat és a lakosság egyaránt az ingatlanárak mérséklődését várta. Csakhogy ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Az ingatlanpiac ugyanis szabadáras, így szinte lehetetlen "igennel", vagy "nemmel" válaszolni arra kérdésre, hogy az építőipar tovább adja-e a 22 százalékpontos áfa-különbözetet, illetve annak legalább egy részét a fogyasztónak vagy sem - jegyezte meg a Népszava megkeresésére Borsi László ingatlanszakértő. A kormányzat is leküzdhetetlen akadállyal találja szembe magát, ha ezt tételesen ellenőrizni akarja, mivel 30-35 ezer vállalkozást kellene tüzetesen átvizsgálni ehhez, ami aligha lehetséges. Viszont a bevett gyakorlat az, hogy a vállalkozók a számukra elfogadható nettó árat írják rá a számlákra, és ahhoz adják hozzá a törvényben is rögzített forgalmi adót. Éppen ezért lehetetlen megmondani, hogy most akkor az áfa-csökkentés mértékével olcsóbban adták-e az ingatlant, vagy sem? Ráadásul a társasházaknál már a tervezőasztalon megkezdődik a lakások értékesítése - többnyire akciósnak mondott áron - majd az építkezés előrehaladtával az árak is változnak, kereslettől függően lefelé, vagy éppen felfelé - mondta Borsi László.

Jelenleg jószerivel csak kizárólag a beruházón, illetve az építési vállalkozón múlik, lemond-e az áfa csökkentésen keletkező hasznának legalább egy részéről vagy sem. A csok viszont ezzel ellenkező irányba hat, hiszen növeli a keresletet, és ezáltal felhajtotta az árakat is. Ez még akkor is igaz, ha az eltelt majdnem két hónap során nemigen tolongtak a bankokban a támogatást igénylők. Eddig még 10 ezren sem érdeklődtek a pénzintézeteknél a támogatott lakáshitel után, aminek az is az oka lehetett, hogy szinte hetente változtak a szabályok. Ha a jelenlegit jóval meghaladó kereslet nagyságrendekkel megnövelné a beruházási kedvet, és kínálati verseny alakulna ki, akkor sok vállalkozó dönthetne úgy, hogy átad az áfa-csökkentéséből származó különbözetéből a vevőknek is.

Erre már utalnak is bizonyos jelek, mert több irodaberuházással foglalkozó cég is érdeklődni kezdett lakásépítések iránt, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban - jegyezte meg Borsi László.

A csok-tól a kormány és a szakemberek egyaránt mintegy 15 ezer új lakást várnak, ám ez a mennyiség is inkább csak az árak szinten tartásához lesz elegendő. Talán egy-másfél év múlva várható az új lakások árának érzékelhető csökkenése is.

Borsi László véleménye ugyanakkor az, hogy a közmunkások számára is lehetővé tett 10 millió forintos támogatás, az új lakások vásárlásra és -építésére nem oldja meg a gondjaikat, mert az ingatlan fenntartására már nem lesz pénzük. Az új ingatlanok vásárlására és a tulajdonszerzés erőltetése helyett az ő esetükben, de más rétegeknél is inkább a lakhatási támogatást kellene előtérbe helyezni, ami növelhetné a munkaerő mobilitását is.

Áfa-csökkentés - Kisebb adó, magasabb ár

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.02.25. 06:21
Az építési beruházók „lenyelik” az áfacsökkentést FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A várakozásoktól is elmaradt tavaly az újlaklás-építések száma. Hiába jött a jelentős áfa-csökkentés, eddig még nem lettek olcsóbbak az új otthonok. Viszont a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az áfacsökkentés, együttesen olyan többletkeresletet gerjeszt, aminek a hatására a piac törvényei szerint az árak emelkedni kezdtek. A tulajdon szerzés erőltetés helyett, követve az európai példákat, sokkal jobban kellene támogatni a bérlakásban élők lakhatást.

Még a szakértőket is meglepte a tavalyi lakásépítési hullámvölgy: mindössze 7 612 új lakóingatlanba költözhettek be a lakók. Ennél valamivel kevesebb új otthon csak 2013-ban készült el, akkor 100 éves negatív rekordot produkálva. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanakkor 2015-ben 12 515 darab volt, 30 százalékkal több a 2014. évinél - áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében. A feltűnően nagy különbség oka az, hogy sokan előre kérték ki az építési engedélyüket, amely 5 évig volt érvényes. A jogszabály módosítást követően - 2016. januárjától - azonban már nincs szükség építési engedélyre, de ezt sokan félreértelmezik. Ugyanis az építészszakma többsége által is kritizált kormányzati lépés nem vonatkozik a különféle hatósági engedélyekre. Így továbbra is be kell szerezni a tűzoltóságtól egészen a környezetvédelmi hatóságig, illetve a lakossági szolgáltatókig a szükséges hozzájárulásokat.

Az új lakások áfájának 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentésétől a kormányzat és a lakosság egyaránt az ingatlanárak mérséklődését várta. Csakhogy ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Az ingatlanpiac ugyanis szabadáras, így szinte lehetetlen "igennel", vagy "nemmel" válaszolni arra kérdésre, hogy az építőipar tovább adja-e a 22 százalékpontos áfa-különbözetet, illetve annak legalább egy részét a fogyasztónak vagy sem - jegyezte meg a Népszava megkeresésére Borsi László ingatlanszakértő. A kormányzat is leküzdhetetlen akadállyal találja szembe magát, ha ezt tételesen ellenőrizni akarja, mivel 30-35 ezer vállalkozást kellene tüzetesen átvizsgálni ehhez, ami aligha lehetséges. Viszont a bevett gyakorlat az, hogy a vállalkozók a számukra elfogadható nettó árat írják rá a számlákra, és ahhoz adják hozzá a törvényben is rögzített forgalmi adót. Éppen ezért lehetetlen megmondani, hogy most akkor az áfa-csökkentés mértékével olcsóbban adták-e az ingatlant, vagy sem? Ráadásul a társasházaknál már a tervezőasztalon megkezdődik a lakások értékesítése - többnyire akciósnak mondott áron - majd az építkezés előrehaladtával az árak is változnak, kereslettől függően lefelé, vagy éppen felfelé - mondta Borsi László.

Jelenleg jószerivel csak kizárólag a beruházón, illetve az építési vállalkozón múlik, lemond-e az áfa csökkentésen keletkező hasznának legalább egy részéről vagy sem. A csok viszont ezzel ellenkező irányba hat, hiszen növeli a keresletet, és ezáltal felhajtotta az árakat is. Ez még akkor is igaz, ha az eltelt majdnem két hónap során nemigen tolongtak a bankokban a támogatást igénylők. Eddig még 10 ezren sem érdeklődtek a pénzintézeteknél a támogatott lakáshitel után, aminek az is az oka lehetett, hogy szinte hetente változtak a szabályok. Ha a jelenlegit jóval meghaladó kereslet nagyságrendekkel megnövelné a beruházási kedvet, és kínálati verseny alakulna ki, akkor sok vállalkozó dönthetne úgy, hogy átad az áfa-csökkentéséből származó különbözetéből a vevőknek is.

Erre már utalnak is bizonyos jelek, mert több irodaberuházással foglalkozó cég is érdeklődni kezdett lakásépítések iránt, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban - jegyezte meg Borsi László.

A csok-tól a kormány és a szakemberek egyaránt mintegy 15 ezer új lakást várnak, ám ez a mennyiség is inkább csak az árak szinten tartásához lesz elegendő. Talán egy-másfél év múlva várható az új lakások árának érzékelhető csökkenése is.

Borsi László véleménye ugyanakkor az, hogy a közmunkások számára is lehetővé tett 10 millió forintos támogatás, az új lakások vásárlásra és -építésére nem oldja meg a gondjaikat, mert az ingatlan fenntartására már nem lesz pénzük. Az új ingatlanok vásárlására és a tulajdonszerzés erőltetése helyett az ő esetükben, de más rétegeknél is inkább a lakhatási támogatást kellene előtérbe helyezni, ami növelhetné a munkaerő mobilitását is.