Előfizetés

Kincstári optimizmus? - Korrupció Magyarországon

Publikálás dátuma
2016.02.23. 06:22
Illusztráció/Thinkstock
Kincstári optimizmust sugall a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Pintér Sándor belügyminiszter tegnapi beszéde, és az Eurobarométer sem jól olvashatta le a mércét - legalábbis ez derült ki Ligeti Miklósnak, a Transparency International (TI) jogi vezetőjének lapunknak adott értékeléséből.

A szakértő arra utalt, hogy kormány és az Állami Számvevőszék hétfőn megállapodást kötött a számvevőszékek világszervezetével a korrupció elleni harc támogatása érdekében. Itt Szijjártó Péter azt mondta, hogy a külföldi beruházások nagyságrendje azt bizonyítja, hogy a nemzetközi vállalatok elégedettek a magyar döntéshozatali rendszerrel. Domokos László, az ÁSZ elnöke ugyanitt azt hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a korrupció elleni harcban, Pintér Sándor pedig arról beszélt, hogy a 2010-ben hivatalba lépő kormány prioritást adott a korrupció elleni harcnak, meghirdette a zéró tolerancia elvét, az Eurobarometer szerint pedig a korrupció egyik legnagyobb csökkentése Magyarországon történt meg, az unión belül, mégpedig 10 százalékkal.

Ezzel szemben Ligeti Miklós, illetve a TI álláspontja az: bárki meggyőződhet arról, hogy a magyarországi gazdasági növekedést nem a külföldi befektetők, hanem a Brüsszelből érkező fejlesztési források fűtik. Hazánk az elmúlt években egyáltalán nem vonzó célpont a külföldi befektetők számára. Ha eltűnnének az uniós források, az ország recesszióba süllyedne - jegyezte meg Ligeti Miklós. Ez persze nem csak a korrupció miatt van így, azonban a korrupció és az azzal összefüggő olyan tényezők, mint amilyen a kormányzat döntéseinek és a közpénzek elköltésének átláthatatlansága, a gazdasági döntések kiszámíthatatlansága, valamint a haveroknak történő átjátszása elriasztják a külföldi tőkét.

A TI által készített felmérése, a korrupció érzékelési index szerint, Magyarország 2012-ben az akkor még 27 tagú Európai Unióba, a a 19. helyén állt a korrupciós listán szempontból, jelenleg a 28 tagország közül holtversenyben a 22-24. helyen állunk. Az Európai Unió korrupt harmadból a még korruptabb alsó negyedbe süllyedtünk le - értékelte a helyzetet a TI jogi vezetője, aki hozzátette: a régión belül már csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg, miközben egyetlen év alatt Csehország leelőzte, Horvátország és Szlovákia pedig utolérte Magyarországot.

Ligeti Miklós arra is rámutatott, hogy a TI mellett más neves nemzetközi intézmények, így például a davosi székhelyű Világgazdasági Fórum felmérései szerint is egyre romlik Magyarország teljesítményének a megítélése. A Világgazdasági Fórum által készített, 140 országot vizsgáló versenyképességi felmérésben Magyarország 2014-ben a 60., tavaly azonban már csak a 63. volt, miközben tíz évvel korábban még jó 20 helyezéssel előkelőbb helyen álltunk. A kormányzati politikák átláthatóságát mérő úgynevezett intézményi pillér a értékelésében két éve még a 83., 2015-ben ellenben már a 97. helyre csúszott vissza hazánk.

Gazdagodó Matolcsy, nyereséges jegybank

Publikálás dátuma
2016.02.23. 06:21
Népszava fotó
Rekordmértékű, 95 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015-ben – olvasható a jegybank honlapján. Az MNB közleménye szerint a teljes összeg az eredménytartalékot fogja növelni, amely most már 150 milliárd forintra rúg.

A jegybank érvelése szerint ebből azért nem fizetnek be egy forintot sem a költségvetésbe, mert az eredménytartalék növelésével évekre biztosítva lenne az MNB majdani veszteségeinek fedezése. Azt intézkedés tehát hosszabb távon azt is biztosítja, hogy a költségvetésnek ne keletkezzen térítési kötelezettsége a MNB-vel szemben.

A jelentős nyereség a mérséklődő kamatkiadásokból és az árfolyamnyereségből adódott össze. A 2013-tól folyamatosan csökkentett irányadó kamat, valamint később devizahitelek forintosításának, és az államadósság önfinanszírozási programjának hatására a jegybank éves kamatkiadása a három évvel korábbi szinthez képest több mint 250 milliárd forinttal csökkent. Az igen komoly árfolyamnyereséget pedig a forintnak a devizatartalék feltöltése óta tartó gyengülése nyomán könyvelhették el.

Mindeközben nemcsak az MNB bevétele, hanem Matolcsy György jövedelme is nőtt a 2014. évihez képest. A jegybanknál tavaly - a nulla százalékos infláció ellenére is - növekedtek a jövedelmek, így az elnöki fizetés is magasabb lett 60 ezer forinttal. A 444. hu információi szerint a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány kuratóriumi elnökeként tavaly 8 820 000 forintot kapott, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány kuratórium tagjaként 6,2 milliót. Előbbi éves szinten 600 ezer forinttal, utóbbi 1,85 millió forinttal több, mint a tárgyévet megelőzően. Az alapítványokhoz kapcsolódó bevételeit Matolcsy állítása szerint azért nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában, mert jótékony célra fogja felajánlani azokat.

Teljes csőd a magáncsőd

Publikálás dátuma
2016.02.23. 06:20
A kilakoltatásnál még a csődvédelem is jobb megoldás lehetne FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Minden várakozást alulmúlóan csekély az érdeklődés a magáncsőd intézménye iránt. Pedig sürget a határidő, hiszen március 1-jéig lehet csak jelentkezni azoknak, akikkel tavaly elszámoltak a bankok. A családi csődvédelem kudarcának oka egyértelmű: a bajba jutott hiteladósok nagy része,- a feléjük dobott "mentőöv" ellenére - továbbra is fizetésképtelen marad

Hosszú esztendők vajúdását követően, 2015-ben végre megszületett a családi csődvédelem, avagy a magáncsőd intézménye. Tavaly ősszel a Magyar Bankszövetség még azzal számolt, hogy középtávon 25 ezren, hosszabb távon pedig 40 ezren választják majd ezt az adósmentő formát, de a legfrissebb adatok szerint eddig csupán 199-en kérelmezték a magáncsődöt, és alig kétezren érdeklődtek komolyabban a családi csődvédelmi eljárás iránt. Vagyis az előzetes várakozások megalapozatlannak bizonyultak.

A magáncsőd kezdeményezése egyébként kizárólag az adós döntésétől függ, tehát sem valamely jogszabályra hivatkozva, sem a hitelezők kezdeményezésére nem indítható ilyen eljárás.

Viszont a jelentkezési határidő, március 1., már vészesen közeleg. (Az eredeti határidő egyébként tavaly október 31. volt, de ezt az időpontot a csekély érdeklődés miatt ki kellett tolni.) Tolongás azonban továbbra sincs a bankoknál, noha az MNB adatai szerint körülbelül minden hatodik piaci alapú lakás- és minden harmadik szabad felhasználású jelzáloghitel bedőltnek számít. Sokakat visszatart a családi csődvédelemtől, hogy a megszabott minimális törlesztőrészletet már azelőtt is fizetni kell, hogy megszületik a megállapodás a hitelezőkkel.

A törvény tavaly szeptemberben lépett életbe, majd novemberben módosították úgy, hogy a hiteladósok nemcsak a főhitelező banknál kérhetik a magáncsődöt, hanem a fővárosi és megyei kormányhivatalok Családi Csődvédelmi Szolgálatainál is. A magáncsődöt kérelmezők ellen ezt követően - a törvény értelmében - nem indítható végrehajtás, a folyamatban lévőket pedig fel kell függeszteni. Emellett az adósok fizetési moratóriumot is kapnak a tartozások törlesztésére, amihez az állam is támogatást nyújt.

A magánszemélyek adósságrendezésére felállított új intézmény a kereszténydemokraták ötlete volt, képviselőik terjesztették be a törvényjavaslatot. Az alapprobléma azonban jelenleg a dolgozói szegénység, melynek oka a nettó jövedelmek alacsony szintje – vázolta az érdektelenség okait a Népszavának Burány Sándor. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke úgy vélte, hogy jelenleg alig van az érintetteknek akkora jövedelme, ami elviselne további terheket, ezért az először az országban tátongó fizetési szakadékot kell megszüntetni, mégpedig a nettó keresetek növelésével.

A gazdaságpolitikus emlékeztetett arra is, hogy a csődvédelembe az kerülhet be, aki képes és hajlandó is rendszeresen törleszteni. Kérdéses viszont, hogy a jelentkezőkre ez mennyire jellemző. A bankok beszámolója szerint ugyanis sokan lehetnek olyanok, akik régóta nem fizetnek, nagy a tartozásuk, de a magáncsőeljárással járó kötelezettségeket sem szeretnék vállalni - mondta Burány Sándor.

Az MNB legfrissebb adatai szerint 144 ezer nem teljesítő jelzáloghitel van Magyarországon, elsőként ők igényelhetik a magáncsődöt. Náluk a túladósodottság a legfőbb probléma: a hátralékokkal együtt az adósok fele többel tartozik, mint a lakása jelenlegi értéke. Mivel a bedőlt hitelek nagy részét kis értékű lakásra vették fel, alig jelent megoldást a kisebb lakásba költözés. Az MNB-nél az Index-nek azt mondták, hogy 70-80 ezer jelzáloghitelezettnél jelenleg 80 milliárd forintnyi lakossági közüzemi számlatartozást tartanak nyilván az országban. A magáncsőd törvénye nem oldja meg, hanem sokkal inkább konzerválja a szegénységet – mondta lapunknak Bangóné Borbély Ildikó. Az MSZP országgyűlési képviselője ehhez hozzátette: bár pártja megszavazta ezt a törvényt, ugyanakkor több módosítást is benyújtottak, amelyeket a kormánypártiak sorra lesöpörtek az asztalról, most azonban újabb törvényjavaslat benyújtását tervezik tervezik. A jelentkezők elmaradása egyáltalán nem meglepő, ugyanis egy kiadós nyomorgást eredményez: azok akik igénylik egy csődbiztos felügyeletében kell hogy szigorú körülmények között gazdálkodjanak pénzükkel - mondta a képviselő.