Előfizetés

Gazdagodó Matolcsy, nyereséges jegybank

Publikálás dátuma
2016.02.23. 06:21
Népszava fotó
Rekordmértékű, 95 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015-ben – olvasható a jegybank honlapján. Az MNB közleménye szerint a teljes összeg az eredménytartalékot fogja növelni, amely most már 150 milliárd forintra rúg.

A jegybank érvelése szerint ebből azért nem fizetnek be egy forintot sem a költségvetésbe, mert az eredménytartalék növelésével évekre biztosítva lenne az MNB majdani veszteségeinek fedezése. Azt intézkedés tehát hosszabb távon azt is biztosítja, hogy a költségvetésnek ne keletkezzen térítési kötelezettsége a MNB-vel szemben.

A jelentős nyereség a mérséklődő kamatkiadásokból és az árfolyamnyereségből adódott össze. A 2013-tól folyamatosan csökkentett irányadó kamat, valamint később devizahitelek forintosításának, és az államadósság önfinanszírozási programjának hatására a jegybank éves kamatkiadása a három évvel korábbi szinthez képest több mint 250 milliárd forinttal csökkent. Az igen komoly árfolyamnyereséget pedig a forintnak a devizatartalék feltöltése óta tartó gyengülése nyomán könyvelhették el.

Mindeközben nemcsak az MNB bevétele, hanem Matolcsy György jövedelme is nőtt a 2014. évihez képest. A jegybanknál tavaly - a nulla százalékos infláció ellenére is - növekedtek a jövedelmek, így az elnöki fizetés is magasabb lett 60 ezer forinttal. A 444. hu információi szerint a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány kuratóriumi elnökeként tavaly 8 820 000 forintot kapott, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány kuratórium tagjaként 6,2 milliót. Előbbi éves szinten 600 ezer forinttal, utóbbi 1,85 millió forinttal több, mint a tárgyévet megelőzően. Az alapítványokhoz kapcsolódó bevételeit Matolcsy állítása szerint azért nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában, mert jótékony célra fogja felajánlani azokat.

Sziszifuszi küzdelem a kátyúkkal

Publikálás dátuma
2016.02.23. 06:10

Az idei télen eddig jobbára elmaradtak a fagyos napok, de a jelenlegi időjárás is kedvez a kátyúk képződésének. Ez a magyarázata annak, hogy ismét lukak tömege lepte el a hazai utakat, amellyel a karbantartók csak fokozatosan, hetek, hónapok alatt tudnak megbirkózni. Az esetenként akár több százezer forintos mértéket is elérő kátyúkárokat elvileg az útkezelőknek kell állniuk, a kártérítési igények mintegy felét azonban visszautasítják. A kártérítés esélyét két fő dologgal növelhetjük: a kár megfelelő dokumentálásával, illetve kátyúbiztosítás megkötésével - figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Budapest közútjain évente mintegy 30-35 ezer kátyú keletkezik, ezek döntő többsége a téli hónapokban. De országosan sem jobb a helyzet, ebben az időszakban százezres nagyságrendben keletkeznek kisebb-nagyobb úthibák, amit jelentősen elősegít az a tény is, hogy Magyarország fő- és mellékúthálózatának átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Kátyú akár egy éjszaka alatt is kialakulhat. Elég hozzá, hogy az aszfaltba beszivárgó csapadék megfagyjon, megrepesztve az útburkolatot. A meglazult darabot ezt követően egy autó kereke már könnyedén kimozdíthatja a helyéről.

A kátyúképződés megelőzésére létezik megoldás, ez azonban amennyire egyszerű, legalább annyira költséges is. Az útburkolat teljes cseréjével és egy korszerűbb technológiával lerakott aszfalttal megelőzhető lenne a kátyú képződés, illetve növelhető lenne az utak teherbíró képessége is.

- A kátyúszezon kellős közepén járunk, amikor minden évben megugrik a gumi- és felnisérülések száma, de gyakran károsodik a futómű is - figyelmeztet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. - Elvileg a közút kezelőjének meg kell térítenie a kátyúk miatt keletkező károkat, de a kártérítési igények mintegy felét visszautasítják. Ennek az az oka, hogy az autósok többsége nem tudja, kihez kell fordulnia, illetve hogyan tudja megfelelően dokumentálni a keletkezett károsodást.

A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a kárigénylőnek kell elvégeznie. Az alapos bizonyítás érdekében az alábbiakat érdemes megfogadni:

- Ne hajtsunk el a helyszínről. Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofőrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétől. Előfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetővé az azonnali megállást.

- Minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is. Mérőszalag hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a helyszínen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében.

- Próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendőrt is hívni hatósági jegyzőkönyv kiállítása érdekében.

- Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet.

A megfelelő dokumentáció sem segít azonban azokban az esetekben, amikor az autó bizonyíthatóan gyorsabban haladt a megengedettnél, illetve akkor, ha az út kezelője az adott szakaszon jelzőtáblával figyelmeztetett az úthibákra.

Érdemes kátyúkár-biztosítást kötni, ez már évi 2-3 ezer forintért elérhető, jellemzően a kötelező vagy casco mellé, kiegészítő biztosításként kötik meg az ügyfelek, de önállóan is elérhető a szolgáltatás.

Az ügyfélnek a saját biztosítójánál kell eljárnia, ahol kifizetik a kárát, és utólag rendezik a költséget az útkezelővel. Vagyis bármilyen útszakasz esetén egy helyen kell a bejelentést megtennie, a biztosítónál pedig a tapasztalatok szerint nagyobb esély van a káresemény pozitív elbírálására.

- Casco biztosítás birtokában sokan gondolhatják azt, hogy számukra felesleges ez a pótlólagos védelem - mutat rá a szakértő. - Valójában azonban ilyenkor is hasznos megkötni a külön kátyúbiztosítást, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 20-30 ezer forint között mozog, ami összemérhető a casco esetében megkívánt minimális önrésszel.

Hol kell bejelenteni a kárigényt?
Magyarország különböző útszakaszait különböző intézmények kezelik. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel:
Útszakasz Kezelő  - Érdemes tudni
Lakott területen kívüli út, 2013 novemberétől az autópályákat is beleértve Magyar Közút Zrt. www.kozut.hu címen tennivalók és letölthető kárbejelentő lap
Lakott területen belüli útszakasz  - Az illetékes önkormányzat
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalai BKK Közút Zrt.  oldalon elérhető a kárbejelentéshez szükséges valamennyi információ (útvonaltérkép, kárbejelentő, stb.)

Sziszifuszi küzdelem a kátyúkkal

Publikálás dátuma
2016.02.23. 06:10

Az idei télen eddig jobbára elmaradtak a fagyos napok, de a jelenlegi időjárás is kedvez a kátyúk képződésének. Ez a magyarázata annak, hogy ismét lukak tömege lepte el a hazai utakat, amellyel a karbantartók csak fokozatosan, hetek, hónapok alatt tudnak megbirkózni. Az esetenként akár több százezer forintos mértéket is elérő kátyúkárokat elvileg az útkezelőknek kell állniuk, a kártérítési igények mintegy felét azonban visszautasítják. A kártérítés esélyét két fő dologgal növelhetjük: a kár megfelelő dokumentálásával, illetve kátyúbiztosítás megkötésével - figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Budapest közútjain évente mintegy 30-35 ezer kátyú keletkezik, ezek döntő többsége a téli hónapokban. De országosan sem jobb a helyzet, ebben az időszakban százezres nagyságrendben keletkeznek kisebb-nagyobb úthibák, amit jelentősen elősegít az a tény is, hogy Magyarország fő- és mellékúthálózatának átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Kátyú akár egy éjszaka alatt is kialakulhat. Elég hozzá, hogy az aszfaltba beszivárgó csapadék megfagyjon, megrepesztve az útburkolatot. A meglazult darabot ezt követően egy autó kereke már könnyedén kimozdíthatja a helyéről.

A kátyúképződés megelőzésére létezik megoldás, ez azonban amennyire egyszerű, legalább annyira költséges is. Az útburkolat teljes cseréjével és egy korszerűbb technológiával lerakott aszfalttal megelőzhető lenne a kátyú képződés, illetve növelhető lenne az utak teherbíró képessége is.

- A kátyúszezon kellős közepén járunk, amikor minden évben megugrik a gumi- és felnisérülések száma, de gyakran károsodik a futómű is - figyelmeztet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. - Elvileg a közút kezelőjének meg kell térítenie a kátyúk miatt keletkező károkat, de a kártérítési igények mintegy felét visszautasítják. Ennek az az oka, hogy az autósok többsége nem tudja, kihez kell fordulnia, illetve hogyan tudja megfelelően dokumentálni a keletkezett károsodást.

A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a kárigénylőnek kell elvégeznie. Az alapos bizonyítás érdekében az alábbiakat érdemes megfogadni:

- Ne hajtsunk el a helyszínről. Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofőrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétől. Előfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetővé az azonnali megállást.

- Minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is. Mérőszalag hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a helyszínen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében.

- Próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendőrt is hívni hatósági jegyzőkönyv kiállítása érdekében.

- Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet.

A megfelelő dokumentáció sem segít azonban azokban az esetekben, amikor az autó bizonyíthatóan gyorsabban haladt a megengedettnél, illetve akkor, ha az út kezelője az adott szakaszon jelzőtáblával figyelmeztetett az úthibákra.

Érdemes kátyúkár-biztosítást kötni, ez már évi 2-3 ezer forintért elérhető, jellemzően a kötelező vagy casco mellé, kiegészítő biztosításként kötik meg az ügyfelek, de önállóan is elérhető a szolgáltatás.

Az ügyfélnek a saját biztosítójánál kell eljárnia, ahol kifizetik a kárát, és utólag rendezik a költséget az útkezelővel. Vagyis bármilyen útszakasz esetén egy helyen kell a bejelentést megtennie, a biztosítónál pedig a tapasztalatok szerint nagyobb esély van a káresemény pozitív elbírálására.

- Casco biztosítás birtokában sokan gondolhatják azt, hogy számukra felesleges ez a pótlólagos védelem - mutat rá a szakértő. - Valójában azonban ilyenkor is hasznos megkötni a külön kátyúbiztosítást, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 20-30 ezer forint között mozog, ami összemérhető a casco esetében megkívánt minimális önrésszel.

Hol kell bejelenteni a kárigényt?
Magyarország különböző útszakaszait különböző intézmények kezelik. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel:
Útszakasz Kezelő  - Érdemes tudni
Lakott területen kívüli út, 2013 novemberétől az autópályákat is beleértve Magyar Közút Zrt. www.kozut.hu címen tennivalók és letölthető kárbejelentő lap
Lakott területen belüli útszakasz  - Az illetékes önkormányzat
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalai BKK Közút Zrt.  oldalon elérhető a kárbejelentéshez szükséges valamennyi információ (útvonaltérkép, kárbejelentő, stb.)