Előfizetés

Előzetes megegyezés a szíriai tűzszünetről

Az Egyesült Államok és Oroszország előzetesen megállapodtak arról a tervről, amelynek értelmében Szíriában szombattól tűzszünet lépne életbe. A megegyezés értelmében a fegyvernyugvás nem érinti az Iszlám Állam (IS), illetve az an-Nuszra Front elleni akciókat. Hírek szerint a tűzszünetre az ellenzék frakciói is igent mondtak.

Az Iszlám Állam vállalta magára a szíriai polgárháború eddigi legvéresebb terrormerényletét. Vasárnap négy pokolgépes robbantás történt Damaszkuszban, a merényletekben legalább 120 személy vesztette életét, közülük kilencvenen civilek voltak. Homszban kettős robbantást hajtottak végre, amely 59 életet oltott ki, jelentette tegnap a Londonban székelő szír emigráns szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőcsoportja. Az első híradások 60, illetve 49 áldozatról szóltak.

Damaszkuszban egy túlnyomórészt síiták által lakott külső kerületben történt a négy robbantás, ahol a síiták egyik legfontosabb mecsete, a Szajída Zeináb található. A szent hely azért különleges, mert a hívők szerint Mohamed próféta lányának a sírját foglalja magában. Fatima Ali felesége volt, akit a síiták Mohamed próféta legitim örökösének és első imámjuknak tekintenek. A szíriai háború kezdettől fogva felekezeti jellegű, szunnita-síita konfliktus is volt, mára viszont egyértelműen azzá vált.

Ez volt a 2011 óta tartó szíriai polgárháború legvéresebb terrorcselekménye, a korábbi „rekordot” egy 2012 májusában végrehajtott kettős merénylet tartotta, amikor az al-Kaida szíriai szárnya, az an-Núszra Front robbantott ugyancsak a fővárosban. Akkor 112 ember vesztette életét. Oroszország tegnap elítélte a vasárnapi terrormerényleteket. A moszkvai külügyminisztérium közleménye szerint a történtek választ igényelnek a nemzetközi közösségtől, útját kell állni az IS, az an-Núszra és más terrorcsoportok tevékenységének, hogy a felekezetek közötti viszály kiélezésével ne súlyosbítsák a helyzetet Szíriában és a szomszédos országokban.

Kincstári optimizmus? - Korrupció Magyarországon

Publikálás dátuma
2016.02.23. 06:22
Illusztráció/Thinkstock
Kincstári optimizmust sugall a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Pintér Sándor belügyminiszter tegnapi beszéde, és az Eurobarométer sem jól olvashatta le a mércét - legalábbis ez derült ki Ligeti Miklósnak, a Transparency International (TI) jogi vezetőjének lapunknak adott értékeléséből.

A szakértő arra utalt, hogy kormány és az Állami Számvevőszék hétfőn megállapodást kötött a számvevőszékek világszervezetével a korrupció elleni harc támogatása érdekében. Itt Szijjártó Péter azt mondta, hogy a külföldi beruházások nagyságrendje azt bizonyítja, hogy a nemzetközi vállalatok elégedettek a magyar döntéshozatali rendszerrel. Domokos László, az ÁSZ elnöke ugyanitt azt hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a korrupció elleni harcban, Pintér Sándor pedig arról beszélt, hogy a 2010-ben hivatalba lépő kormány prioritást adott a korrupció elleni harcnak, meghirdette a zéró tolerancia elvét, az Eurobarometer szerint pedig a korrupció egyik legnagyobb csökkentése Magyarországon történt meg, az unión belül, mégpedig 10 százalékkal.

Ezzel szemben Ligeti Miklós, illetve a TI álláspontja az: bárki meggyőződhet arról, hogy a magyarországi gazdasági növekedést nem a külföldi befektetők, hanem a Brüsszelből érkező fejlesztési források fűtik. Hazánk az elmúlt években egyáltalán nem vonzó célpont a külföldi befektetők számára. Ha eltűnnének az uniós források, az ország recesszióba süllyedne - jegyezte meg Ligeti Miklós. Ez persze nem csak a korrupció miatt van így, azonban a korrupció és az azzal összefüggő olyan tényezők, mint amilyen a kormányzat döntéseinek és a közpénzek elköltésének átláthatatlansága, a gazdasági döntések kiszámíthatatlansága, valamint a haveroknak történő átjátszása elriasztják a külföldi tőkét.

A TI által készített felmérése, a korrupció érzékelési index szerint, Magyarország 2012-ben az akkor még 27 tagú Európai Unióba, a a 19. helyén állt a korrupciós listán szempontból, jelenleg a 28 tagország közül holtversenyben a 22-24. helyen állunk. Az Európai Unió korrupt harmadból a még korruptabb alsó negyedbe süllyedtünk le - értékelte a helyzetet a TI jogi vezetője, aki hozzátette: a régión belül már csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg, miközben egyetlen év alatt Csehország leelőzte, Horvátország és Szlovákia pedig utolérte Magyarországot.

Ligeti Miklós arra is rámutatott, hogy a TI mellett más neves nemzetközi intézmények, így például a davosi székhelyű Világgazdasági Fórum felmérései szerint is egyre romlik Magyarország teljesítményének a megítélése. A Világgazdasági Fórum által készített, 140 országot vizsgáló versenyképességi felmérésben Magyarország 2014-ben a 60., tavaly azonban már csak a 63. volt, miközben tíz évvel korábban még jó 20 helyezéssel előkelőbb helyen álltunk. A kormányzati politikák átláthatóságát mérő úgynevezett intézményi pillér a értékelésében két éve még a 83., 2015-ben ellenben már a 97. helyre csúszott vissza hazánk.

Gazdagodó Matolcsy, nyereséges jegybank

Publikálás dátuma
2016.02.23. 06:21
Népszava fotó
Rekordmértékű, 95 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015-ben – olvasható a jegybank honlapján. Az MNB közleménye szerint a teljes összeg az eredménytartalékot fogja növelni, amely most már 150 milliárd forintra rúg.

A jegybank érvelése szerint ebből azért nem fizetnek be egy forintot sem a költségvetésbe, mert az eredménytartalék növelésével évekre biztosítva lenne az MNB majdani veszteségeinek fedezése. Azt intézkedés tehát hosszabb távon azt is biztosítja, hogy a költségvetésnek ne keletkezzen térítési kötelezettsége a MNB-vel szemben.

A jelentős nyereség a mérséklődő kamatkiadásokból és az árfolyamnyereségből adódott össze. A 2013-tól folyamatosan csökkentett irányadó kamat, valamint később devizahitelek forintosításának, és az államadósság önfinanszírozási programjának hatására a jegybank éves kamatkiadása a három évvel korábbi szinthez képest több mint 250 milliárd forinttal csökkent. Az igen komoly árfolyamnyereséget pedig a forintnak a devizatartalék feltöltése óta tartó gyengülése nyomán könyvelhették el.

Mindeközben nemcsak az MNB bevétele, hanem Matolcsy György jövedelme is nőtt a 2014. évihez képest. A jegybanknál tavaly - a nulla százalékos infláció ellenére is - növekedtek a jövedelmek, így az elnöki fizetés is magasabb lett 60 ezer forinttal. A 444. hu információi szerint a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány kuratóriumi elnökeként tavaly 8 820 000 forintot kapott, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány kuratórium tagjaként 6,2 milliót. Előbbi éves szinten 600 ezer forinttal, utóbbi 1,85 millió forinttal több, mint a tárgyévet megelőzően. Az alapítványokhoz kapcsolódó bevételeit Matolcsy állítása szerint azért nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában, mert jótékony célra fogja felajánlani azokat.