Újra benyújthatják a vasárnapi zár népszavazási kérdését

Publikálás dátuma
2016.02.22. 14:17
MTI Fotó: Kovács Tamás
Az MSZP kedden újra megpróbálja benyújtani a Nemzeti Választási Irodánál a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási kérdését - jelentette be hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke. 

Lukács Zoltán emlékeztetett, hogy a Kúria kedden dönt arról, átengedi-e az előtte fekvő, a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási kérdést. A politikus úgy fogalmazott, hogy a kérdés, amelynek benyújtásával legutóbb megelőzték az MSZP-t, nem a vasárnapi zárva tartás eltörléséről szól, "teljesen értelmetlen" és csak "azért lett feltéve, hogy időt lehessen húzni" vele.

Az alelnök kijelentette, meglepődnének, ha a Kúria átengedné azt, mert az egyrészről hibás, másrészről pedig nem felel meg a törvényi előírásoknak. Ha a kérdést megsemmisítik, akkor újra megnyílik a lehetőség arra, hogy a Nemzeti Választási Irodához lehessen fordulni, amire az MSZP készen áll - mondta.

Lukács Zoltán úgy fogalmazott, tanultak az elmúlt időszakból, kedden többen lesznek, kamerákkal, fényképezőgépekkel és "megfigyelőkkel" mennek a Nemzeti Választási Irodához. Azt üzente: "meg lehet próbálni természetesen megint ellehetetleníteni a népszavazási intézményt, de biztosak lehetnek abban, hogy mi is ott leszünk és egészen pontosan dokumentálni fogjuk, hogy mi történik".

Hangsúlyozta, addig nem adják fel, amíg az emberek nem mondhatnak véleményt az ügyről. Kiemelte, hogy zárva tartásról szóló jogszabálynak a mai napig 68-70 százalékos az elutasítottsága.

Az alelnök arról is beszélt, tudják, hogy "megint készülnek arra, hogy ellehetetlenítsék ezt a lehetőséget", mert "láttuk, hogy mire képes" a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság.

MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

A kockás ingben érkező politikus azt is bejelentette, hogy pártjuk egyetért az oktatási dolgozók követeléseivel. Az eseményt követően nem sokkal a szocialista frakció közel másfél tucat tagja kockás ingben állt ki a Parlament főlépcsőjére, a sajtó kamerái elé.

Szerző

Meghalt Zolcsák Sándor

Élete 82. évében, hosszas betegség után elhunyt Zolcsák Sándor erdélyi festőművész, iparművész - tájékoztatta a család hétfőn az MTI-t. 

Zolcsák Sándort egy ceglédi kórházban csütörtökön érte a halál. 

1934. június 14-én született a Szatmár megyei Sándorhomokon (Nisipeni). A szatmárnémeti római katolikus főgimnáziumban, majd a szatmárnémeti tanítóképzőben végezte középiskolai tanulmányait. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett 1958-ban diplomát Kádár Tibor és Abodi Nagy Béla tanítványaként. Marosvásárhelyre költözött, ahol feleségével, Porzsolt Borbálával szabadfoglalkozású festőművészként, valamint üveg- és iparművészként alkotott. Számos romániai és külföldi egyéni és csoportos tárlaton állították ki műveit. 

Az erdélyi magyar képzőművészek Barabás Miklós Céhének és a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetségnek is a vezetőségi tagjai közé választották. Méltatói Erdély egyik legkiválóbb arcképfestőjeként tartják számon. Portréi az ábrázolt személynek valamilyen sajátos megközelítését mutatják meg. Művészetének erőteljes expresszív jellege van. 

1990-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) marosvásárhelyi intéző bizottsága elnökévé választották, és ebben a tisztségben élte át Marosvásárhely fekete márciusát, a magyar közösség elleni pogromkísérletet. 1991-ben lemondott a politikai szerepvállalásról. 

Zolcsák Sándor holttestét hamvasztás után szállítják Marosvásárhelyre. Temetéséről a család később intézkedik.

Szerző

Meghalt Zolcsák Sándor

Élete 82. évében, hosszas betegség után elhunyt Zolcsák Sándor erdélyi festőművész, iparművész - tájékoztatta a család hétfőn az MTI-t. 

Zolcsák Sándort egy ceglédi kórházban csütörtökön érte a halál. 

1934. június 14-én született a Szatmár megyei Sándorhomokon (Nisipeni). A szatmárnémeti római katolikus főgimnáziumban, majd a szatmárnémeti tanítóképzőben végezte középiskolai tanulmányait. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett 1958-ban diplomát Kádár Tibor és Abodi Nagy Béla tanítványaként. Marosvásárhelyre költözött, ahol feleségével, Porzsolt Borbálával szabadfoglalkozású festőművészként, valamint üveg- és iparművészként alkotott. Számos romániai és külföldi egyéni és csoportos tárlaton állították ki műveit. 

Az erdélyi magyar képzőművészek Barabás Miklós Céhének és a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetségnek is a vezetőségi tagjai közé választották. Méltatói Erdély egyik legkiválóbb arcképfestőjeként tartják számon. Portréi az ábrázolt személynek valamilyen sajátos megközelítését mutatják meg. Művészetének erőteljes expresszív jellege van. 

1990-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) marosvásárhelyi intéző bizottsága elnökévé választották, és ebben a tisztségben élte át Marosvásárhely fekete márciusát, a magyar közösség elleni pogromkísérletet. 1991-ben lemondott a politikai szerepvállalásról. 

Zolcsák Sándor holttestét hamvasztás után szállítják Marosvásárhelyre. Temetéséről a család később intézkedik.

Szerző