Előfizetés

Bora Bora-ügy: elkezdődött a per

Hétfőn kezdte tárgyalni a Bora Borán rekedt magyar nő, Nyíri-Kovács Patrícia büntető ügyét a magyar bíróság, amelyen a francia apa nem jelent meg. A férj a vád szerint évekig nem engedte el a szigetről feleségét és kisfiát. Ügyvédje szerint most azért nem jelent meg a tárgyaláson mert, nem kapta meg az idézést.

Nyíri-Kovács Patrícia az RTL Híradójának elmondta: férje még 2011-ben elvette útlevelét, ezért ő és kisfia, Noah évekig nem tudtak Magyarországra jönni. Azt is állította, egy korábbi hazalátogatásukkor férje megerőszakolta. A férfi ellen ezért indult a büntetőper. Az apa ügyvédje úgy látja, a történetben sok az ellentmondás. Jánó Christopher szerint a feleség feljelentésében szó sincs a budapesti esetről. Az ügyvéd azt sem érti, ha már itthon töltöttek több hetet, mégis miért mentek vissza, miért nem maradtak itthon és tett a nő akkor feljelentést a férj ellen.

A francia-polinéz bíróság 2015 nyarán az anyának ítélte a gyermek felügyeleti jogát, az ítélet ellenére a férj engedély nélkül magával vitte a 7 éves kisfiút. Közben a helyi bíróság megváltoztatta döntését, és az apa felügyeletére bízta a gyermeket. A kisfiú nagyapja tavaly 21 napig éhség sztrájkolt a budapesti Francia Nagykövetség előtt, hogy felhívja a hatóságok és a közvélemény figyelmét lánya és unokája történetére.

Megmenekült Jacenyuk

Gál Mária
Publikálás dátuma
2016.02.17. 06:38
Túlélte a bizalmi szavazást Jacenyuk ukrán kormányfő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KARSTEN KOALL
Hónapok óta nem az a kérdés, hogy helyén maradhat-e a Jacenyuk-kormány, hanem az, hogy meddig. Petro Porosenko államfő tegnap lemondásra szólította fel a miniszterelnököt. A bizalmatlansági indítvány azonban elbukott, Jacenyuk újra időt nyert.

Ugyanaz történik most Kijevben, mint a narancsos forradalom után – ezúttal a Majdan forradalmárai estek egymásnak, ami nyomán nagyon mély politikai válság körvonalazódik. Arszenyij Jacenyuk kormányfő kabinetje tevékenységéről szóló beszámolóját ugyan nem fogadta el a parlament, de az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány sem kapta meg a szükséges 226 szavazatot, csupán 194-en voksoltak menesztésére. Ami azt is jelzi, hogy bár mély a válság, a koalíciós társak próbálnak szabadulni a népszerűtlenségvesztése miatt egyre kényelmetlenebb kormányfőtől, Petro Porosenko és környezete tisztában van azzal is, hogy egy előrehozott választás és a nyugatbarátnak mondott koalíció szétesése katasztrofális következményekkel járna az ország számára.

A voksolás előtt a teljes ukrán média és a megszólaló politikusok is kész tényként kezelték Jacenyuk bukását, hiszen összegyűlt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges 150 szavazat, a legnagyobb frakció, a Petro Porosenko Blokk (PPB) már hétfő esti ülésén egyértelművé tette kormánybuktatási szándékát, tegnap délután pedig maga Porosenko államfő szólította fel lemondásra a kormányfőt és Viktor Sorkin főügyészt is. Sorkin lemondott, Jacenyuk viszont ezt nem tette meg önként. Két héttel ezelőtt – a menesztését követelő hangokra reagálva – leszögezte a parlamentnek, ha nem elégedettek a kabinet munkájával, nyújtsanak be ellene bizalmatlansági indítványt. Ez tegnap meg is történt, és hogy mégis hivatalban marad Jacenyuk az vélhetően annak köszönhető, hogy az államfő pártja, a PPB nem szavazott egységesen.

Porosenko hivatala közleményben hozta nyilvánosságra a felszólítást, amelyben Jacenyuk lemondását kérte az elnök. Ebben azonban azt is hangsúlyozta Porosenko, hogy a Jacenyuk vezette Népi Frontot továbbra is politikai partnernek tekinti, a papíron létező koalíció – PPB, Népfront, Batykivscsina, Szamopomics – bázisán kell egy teljesen új kabinetet alakítani. Porosenko korábban is egyértelművé tette, előrehozott választásokat csak rendkívüli esetben hajlandó kiírni.

Nem így gondolják azonban a kisebb partnerek, a Julija Timosenko vezette Batykivscsina és a Szamopovics, amelyek az aláírásgyűjtés kezdeményezői voltak. Ők előrehozott választást szeretnének, nem véletlenül, hiszen a 2014 őszi választáshoz képest mindkét formáció erősödött, igaz egyik sem tudna kormányt alakítani. Timosenko a látványosságot sem nélkülözve lépett fel. Bejelentette, hogy a titkosszolgálat, az SZBU korábbi vezetője, Valentin Nalivajcsenko által vezetett Korrupcióellenes Mozgalom és a Batykivscsina „egyesíti erőit" és követeli a kormány lemondását.

A Jacenyuk-kormány bukása a belső feszültségek miatt ősz óta már csak idő kérdése, hogy most került ennyire élesen terítékre, ahhoz minden bizonnyal hozzájárult az, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felfüggesztette a hitelezést, valamint az, hogy az elmúlt hetekben a kabinet több, reformerként ismert minisztere nyomásgyakorlásra hivatkozva lemondott. Ráadásul a napokban újabb, kormánytagot is érintő korrupciós ügy robbant ki. (Arszen Avakov belügyminiszter fia révén lett érintett.)

A gazdasági nehézségek és a korrupcióval szembeni tehetetlenség lenulláztáknem csupán Jacenyuk, de minden kormányzati intézmény bizalmi indexét is, ezért korábbi koalíciós partnerei próbálják a miniszterelnökre hárítani a felelősséget. Porosenko kezdetben kiállt Jacenyuk mellett, de február 10-én, az IMF vezetőjével, Christine Lagarde-val folytatott egyeztetésen már kimondta, hogy kormányátalakításra van szükség és azt is egyértelművé tette, hogy nem szeretne előrehozott választást. Ezt követően indult meg a szervezkedés a tegnapi kormánybuktatási kísérelthez, amelyet egyelőre túlélt Jacenyuk.

Háborús bűnökkel vádolják Moszkvát

Franciaország és Törökország is azzal vádolta Oroszországot, hogy háborús bűnöket követett el Szíriában. Az orosz légierőt teszik felelőssé több kórház és iskola elleni légicsapásokért. Több mint ötven polgári személy veszítette életét a hétfői légicsapásokban, több tucatnyian megsebesültek. Négy kórházba és egy iskolába csapódott rakéta a lázadók ellenőrzése alatt álló észak-szíriai területen. Az ENSZ hangsúlyozta, ha szándékosan vettek célba egészségügyi és oktatási intézményeket, ez háborús bűncselekménynek minősül.

A légicsapásokban legalább két kórházat, közük egy szülőotthont romboltak le Azazban, s ugyancsak találat ért egy iskolát, amelyben fedél nélkül maradt embereket szállásoltak el, 34 ember veszítette életét és tucatnyian megsebesültek. Két kórházat bombáztak Maarat al-Numanban, Idlib tartományban, ott 12 ember halt meg, 36-an megsebesültek. A két létesítményt négy találat érte, az Orvosok Határok Nélkül (MFS) humanitárius szervezet beszámolója szerint szándékosan vették célba a létesítményeket.

A török külügyminisztérium figyelmeztette Oroszországot, hogy nagyon komoly következményei lesznek, ha Moszkva nem hagy fel azonnal a hasonló támadásokkal. Ahmet Davutoglu török kormányfő úgy fogalmazott: "ha Oroszország továbbra is úgy viselkedik, mint egy terrorszervezet és civileket kényszerít menekülésre, akkor rendkívül határozott választ fogunk adni".

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, a megalapozatlan állításokat semmiféle bizonyítékkal nem tudják alátámasztani. Az orosz védelmi miniszter szóvivője, Igor Konasenkov a TASZSZ jelentése szerint közölte, a Kaszpi-tengeri flottának nincsenek olyan rakétái, amelynek elérnék Idlib tartomány területét. A szóvivő szerint az orosz légierő az elmúlt héten 444 bevetést hajtott végre, s több mint 1600 terrorista célpontot bombázott Deir ez-Zor, Daraa, Homsz, Hama, Latakia and Aleppo térségében.

A Szíriában felderítő repüléseket végző német Tornadókat „árnyékként követik” az orosz vadászgépek – mondta el Joachim Wundrak altábornagy, a német műveleti központ parancsnoka a Rheinische Postnak, hozzátéve, hogy incidens nem történt. Wundrak szerint az orosz repülések célja politikai, jelezni akarják, hogy az IS-elleni koalícióval ellentétben ők „legitim módon”, a szíriai kormány felkérése vannak jelen a szírai légtérben.