Előfizetés

Vajna a turizmusból sem marad ki?

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.02.17. 06:00
Az idegenforgalom bekebelezésében is a magánbiznisz lehetőségét találták meg mutyizásban jártas politikusok FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Megkezdődött a küzdelem a Fidesz vezető politikusai között az idegenforgalomban elkölthető százmilliárdokért. Aki nyer, az évekre bebetonozhatja magát a hazai turisztikai ágazatban.

Az államosítási hullám elérheti a turisztikai ágazatot is. A kormány két tagja, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal propagandaminiszter marakodik a koncért, azért a 8,4 milliárd forintért, amelyet a turizmus marketingköltségeire elszámolhatnak. Az ilyen „osztozkodásból” azonban soha nem maradhat ki Vajna András filmügyi biztos, a TV2 tulajdonosa, a játékkaszinó-mutyi egyik győztese sem.

Aki megszerzi a hatalmat a hazai idegenforgalom fölött, az ráteheti a kezét az ágazati pénzekre. Bonyolítja a helyzetet, hogy az ügyben Rogán a „stróman” szerepét játszhatja csak el, hiszen ha minden az elképzelése szerint alakul, akkor a Magyar Turizmus (MT) Zrt.-t nem is ő, hanem Seszták Miklós fejlesztési miniszter felügyelné a Varga vezette gazdasági tárca helyett. Az egyelőre még kérdéses, hogy ebből a küzdelemből ki kerül ki győztesen.

De nézzük az adatokat: tavaly – a KSH adatai szerint – összességében 10 százalékkal növelték a bevételeiket az előző évhez képest a kereskedelmi szálláshelyek, és bruttó bevételük meghaladta a 367 milliárd forintot. Becslések szerint az idegenforgalmi ágazat összességében a GDP 8-9 százalékát termeli meg, ami nagyobb például a mezőgazdaság teljesítményénél.

Ezért a koncért már érdemes harcba indulni. A hvg.hu szerint vannak olyan tervek, amelyek szerint az MT Zrt. helyett megalakulna a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség. A napokban kiszivárgott – Rogán fémjelezte – tervezet szerint a már említett 8,4 milliárd forintból 2018 végéig három éven át működtetnék a Turisztikai Innovációs Marketing Együttműködési Alapprogramot, amelynek rövidítése – micsoda véletlen! – TIMEA.

Az állami kézben lévő MT Zrt. szerint a program „Magyarország történetében először teszi lehetővé, hogy turisztikai marketingre jelentős uniós forrást lehessen felhasználni”. Az uniós források bevonása a 8,4 milliárdot jelentősen megnövelné. Bár az érintettek cáfolták, az Index úgy tudja, Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba érdekeltségei is érdeklődtek a hatalmas marketingbüdzsé felhasználási lehetőségei iránt.

Nem tekinthető aprópénznek az elkövetkező öt évben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra (GIOP) jutó 111 milliárd forint, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 106 milliárd forintos forrása sem. Ugyancsak az ügynökség kezébe kerülne a Nemzeti Rendezvénykoordinációs Központ irányítása, vagyis a különböző fesztiválok, sportesemények szervezésében, rendezésében játszanának szerepet.

FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

Mindezekről a témákról - így az állam szerepének átalakításáról a turisztikai marketing-pénzek központosításában és újraelosztásában szinte a nyilvánosság teljes kizárásával – tanácskoztak. Rogán Antal propagandaminiszteren kívül - aki az állami reklámköltések felett diszponál - részt vett a találkozón Orbán Ráhel, a kormányfő Svájcban idegenforgalmi végzettséget szerzett leánya és Vajna András is, aki – mint ismert – semmiből sem maradhat ki. Hogy a kormányfő lánya és Vajna milyen szerepet kapnának az új állami turisztikai rendszerben, egyelőre nem ismert.

Ám találgatások vannak. Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, európai parlamenti (EP-) képviselő a Népszavának úgy vélekedett, korábbi kijelentésével ellentétben itt már nem „cicaharc”, hanem „bandaháború” folyik. Egyértelmű, hogy egyebek mellett az MT Zrt. marketingpénzeinek a lenyúlásáról, a saját baráti körben való felhasználásáról van szó és nem a turizmus erősítéséről. Az EP-képviselő szóvá tette azt is, hogy február 1-jén a szakma több száz képviselője előtt a kormány illetékese előadásában meg se említette a változtatás szándékát.

A politikus szerint inkább a szakma javaslatairól kellene tárgyalni, a versenyképességet rontó adórendszer átalakításáról, a kiugróan magas áfa- és járulékterhekről, amelyek miatt az idegenforgalomban a vállalkozások képtelenek megtartani a munkaerőt. Azt kifejezetten pofátlanságnak nevezte az EP-képviselő, hogy az unióellenes kormány korifeusai a közösségi források elapasztása felett marakodnak. A „titkos” találkozón Ujhelyi szerint közpénzekről magánérdekek mentén tárgyaltak.

Az egyik idegenforgalmi szakmai szervezet neve elhallgatását kérő vezetője a Népszavának elmondta, hogy a szakma értetlenül áll a kormány tervei előtt, ugyanis senki nem egyeztetett velük. A szakember elmondta, Budapest népszerű konferenciarendező város, de nem rendelkezik megfelelő nagy befogadóképességű létesítménnyel. A kormány már megvásárolt egy telket, a Soroksári úton, ahol állítólag 2018-ra felépülhet egy 4-5 ezer személyes új kongresszusi központ. Ennek tervezésébe már a szakmai szervezetek is beleszólhattak.

Gál József, az LMP szóvivője ugyan tiszta tenderben reménykedik, de lapunknak úgy vélekedett, nem csodálkozna azon sem, ha a kongresszusi központ építésére kiírt pályázatnál feltűnne Garancsi István vagy Mészáros Lőrinc cége, esetleg Vajna András frissen alapított ingatlanfejlesztő cégei közül valamelyik. A szóvivő szerint ahol Vajna András feltűnik, ott többnyire a magánérdek győzedelmeskedik a közérdek felett.

Az LMP szóvivője arra is kíváncsi, ha megvalósul a turizmusban a szervezeti átalakítás, akkor kinek a befolyása alatt áll majd az új szervezet. Nem kizárt, hogy Vajna itt is fontos szerephez jut majd, és akkor maga - illetve Rogán tárcája segítségével - dönthet azokról a reklámpénzekről is, amelyeket majd a saját tulajdonában lévő TV2-nek fizethetnek ki. Valószínűleg Vajna András játékkaszinói sem járnának rosszul.

A tervezett kongresszusi központban ugyanis korábbi tervek szerint egy kaszinó is helyet kaphat, márpedig a fővárosban csak Vajna üzemeltet ilyet. Rogán Antal–Varga Mihály összecsapás jöhet.

Beindul a lakásépítés?

Az építési piac átrendeződik, az építőipar a lakásépítések felé fordul - fejtette ki Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az M1 műsorában.

Magyarországon az elmúlt években az állami, önkormányzati megrendelések tartották életben az építőipart - fogalmazott az ÉVOSZ elnöke. Kifejtette, a piac kiegyensúlyozott működésénél a közösségi megrendelések arányának 50 százalék körül kellene lennie, de a múlt évben ez megközelítette a 70 százalékot. A magánszektoron belül a nagy ágazatok - gépipar, élelmiszeripar, vegyipar - voltak a megrendelők, a lakossági arány pedig nagyon lecsökkent.

Lakásépítés szempontjából 2008 volt az utolsó jó év, amikor még 36 ezer új lakás épült, ez tavaly nyolcezer alá csökkent - hívta fel a figyelmet Koji László.

Az ÉVOSZ elnöke szerint szükség van arra, hogy jobb legyen az építőipar jövedelmezősége, mert jelenleg árbevétel-arányosan 5-6 százalék körül van az eredmény. Ebből nem lehet megvenni az új kéziszerszámokat, gépeket, építőipari berendezéseket, amelyekkel gyorsabban, kevesebb emberrel, hatékonyabban lehet dolgozni - hangsúlyozta. Megjegyezte: a cégek versenyezni fognak a jó szakmunkásokért, akiket jobban meg kell majd fizetni, és ez csak akkor lehetséges, ha ezt a megrendelő is megfizeti.

1,5 milliárdot kaszáltak egyes ügyvédek a földárveréseken

Publikálás dátuma
2016.02.16. 15:13

Legalább másfél milliárd forintot keresett néhány ügyvédi iroda a két hónapja tartó földárveréseken – írja az Index. A Demokratikus Koalíció közérdekű adatigénylést nyújt be annak érdekében hogy megtudják, mely ügyvédi irodák kerestek ennyi pénzt a földprivatizáción.

A licitek győztesei csak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kijelölt jogászokkal végeztethetik el az átírást. Ennek díja a vételár fél százaléka, de legalább ötvenezer forint. 

A harminckét ügyvédi irodát a Földművelésügyi Minisztérium szerint szakmai szempontok alapján választották ki, nem pályáztatás útján. A minisztérium szerint a sietség miatt az NFA – a törvényi feltételek betartása mellett – egyetemi és kamarai szakemberek tanácsát és segítségét kérve alakította ki a szakmai szempontrendszert a megyei szinten eljáró ügyvédek kiválasztásához.

A minisztérium szerint a fix díjjal nagyon jót tettek a gazdáknak, mert a 0,5 százalékos ügyvédi díj messze a piacon szokásos 1-2 százalékos ügyvédi munkadíjnál alatt van - írta az Index.

Gréczy Zsolt, a DK szóvivője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: kiderült, hogy a "Fidesz és vállalkozói még a lopáson is képesek pénzt keresni". A magyar termőföldek fideszes privatizációján tehát bizonyos, hogy pályázat nélkül kiválasztott ügyvédi irodák gazdagodtak - mondta, hozzátéve, hogy a párt közérdekű adatigénylést nyújt be.