Előfizetés

Síri csend a szuperkórházról

G.E.
Publikálás dátuma
2016.02.16. 06:03
Fotó: Thinkstock
Január elején Cserháti Péter miniszteri biztos kinevezésével ténylegesen is megkezdődött az új fővárosi szuperkórház fejlesztésének előkészítése. Ez a gyakorlatban információink szerint annyit jelentett, hogy a korábban a rehabilitációs ellátások fejlesztésével foglalkozó, sőt helyettes államtitkárként is dolgozó szakember sorra járja a fővárosi kórházakat, amelyeknek fejlesztési terveit valamilyen módon érintheti az új kórház építése. Az egyeztetés a 13 intézménnyel azért fontos, mert valamennyinek illeszkednie kell majd az új és egységes budapesti egészségügyi ellátási koncepcióba.

Csakhogy ahhoz képest, hogy az új ellátó központ létrehozásáról éppen egy évvel ezelőtt határozott a Fidesz-frakció mezőkövesdi kihelyezett ülése, nem jutottak messzire a tervezéssel, amely helyett időről-időre bemutatott politikai színjátékokkal kellett beérni a fővárosiaknak. Pedig azt az érvet, hogy az 500 milliárdos vidéki fejlesztésekkel szemben Budapest semmit nem kapott, egy éve Orbán Viktor is elfogadta és egyszer-kétszer a nyilvánosság előtt is hangoztatta, mégsem történt semmi. Csak annyi, hogy a februári bejelentés után gyorsan megkezdődött a helyezkedés a fideszes polgármesterek körében, hogy melyikük kerülete kapja meg a sokmilliárdos fejlesztést. Szakmainak álcázott köntösben hasonló érvelés folyt arról is, melyik helyszínt közelíthetik meg legkönnyebben a mentők.

A vitába először a főpolgármester szállt be, de Tarlós István az első kör után feltette a kezét. Azóta minden ezzel kapcsolatos kérdésre azt válaszolja: az állam a fenntartója a kórházaknak, így a kormány felelőssége az építés. Színes epizódként jött a Szent János Kórházért lobbizó csapat nemzetgazdasági miniszteri szignóval nyomatékosított nyári aláírásgyűjtése, ami még mindig nem lefutott történet, bár egyre többen értenek egyet az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnökével, aki szerint célszerű és a felújításoknál olcsóbb megoldás lenne egy zöldmezős beruházás. Molnár Attila a Honvéd Kórházhoz hasonló, az ellátás minden területén működő új kórház mellett voksolna. A zavaros képet tisztította, hogy a szintén elképzelhető helyszínként számon tartott Sportkórház sorsa a Testnevelési Egyetem fejlesztésének véglegesítésével eldőlt, onnan az egészségügy kivonul.

Egy biztos: egy évvel az ötlet feldobása után tehát semmivel nem tudunk többet, mint amikor kitalálták. Nem szivárgott ki semmilyen ezzel kapcsolatos információ a kormánypárti képviselők múlt héten tartott frakcióüléséről sem. Balog Zoltán humánminiszter korábban az Inforádióban tavaszra ígérte a helyszín kiválasztását, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese pedig nemrég a Népszavának is úgy nyilatkozott, március végéig eldőlhet, hogy hol kezdődjön építés vagy felújítás. Pénzügyi szempontból persze akár érthető is lenne a késlekedés, hiszen a tervezésre elkülönített egymilliárd forintos keret ugyanis csak a 2016-os költségvetésben jelent meg, bár az előkészítő tárgyalásokra, vagy a lakosság igényeinek felmérését szolgáló közvélemény-kutatás előkészítésére talán lehetett volna találni néhány milliót még 2015 második felében is. Ennek ellenére maradt annyi, hogy az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója csak idén januártól ér rá a szuperkórházzal foglalkozni és ezt ki kellett várniuk a fővárosiaknak.

Baán László elismerte: jó viszonyt ápol Habonnyal

Jelenleg mintegy háromezer mű van letétben a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből - hangsúlyozta Baán László főigazgató hétfőn Budapesten, hozzátéve: a Brand Lab Kft.-nek is alapos megfontolás után, biztonságos helyre kölcsönöztek festményeket, amelyek sértetlenül vissza is kerültek az intézménybe.

A Szépművészeti Múzeum vezetője egy sajtóbeszélgetés után újságírói kérdésre felidézte: 2010-ben született egy minisztériumi állásfoglalás, amely a letéti típusú kölcsönzéseknél nem tette kötelezővé a tárca jóváhagyását. A múzeum munkatársai ennek szellemében jártak el a Brand Labnek történő kölcsönzésnél is, ami hiba, de jóhiszemű hiba volt - jegyezte meg.

Baán László elmondta, Habony Árpádot ismeri, jó viszont ápol vele, és esküvői tanúja is volt, ez azonban nem játszott szerepet az ügyben.

A Brand Lab Kft. méltányolható és ésszerű célra, egy forgatáshoz kérte kölcsön a festményeket biztonságos körülmények között. Ezt a Szépművészeti munkatársai ellenőrizték is. A cég három hónap után a képeket sértetlenül visszajuttatta. Semmiféle nyomásgyakorlás nem történt, józan megfontolás állt a kölcsönzés mögött, a múzeumnak félmillió forint bevétele származott az ügyből - fűzte hozzá.

Baán László elmondása szerint a Szépművészeti háromezer műtárgyának többsége "gyakorlatilag ingyen" van külső helyszínen, ezek közül 1800 múzeumokban, másik 1200 azonban nem közgyűjteményekben: közhatalmi szerveknél, önkormányzatoknál, bíróságoknál és néhány esetben akár cégeknél is. Ezeknek csak egy töredéke fizet a képekért - tette hozzá.

Ha a múzeumok elindulnának azon az úton, hogy pénzt kérjenek a kikölcsönzött műtárgyakért, sokkal jelentősebb bevételekhez juthatnának, természetesen a megfelelő biztonsági feltételek mellett. Látván azonban az indulatokat, a Szépművészeti nem kölcsönöz többé magáncégeknek - közölte.

Baán László elismerte: jó viszonyt ápol Habonnyal

Jelenleg mintegy háromezer mű van letétben a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből - hangsúlyozta Baán László főigazgató hétfőn Budapesten, hozzátéve: a Brand Lab Kft.-nek is alapos megfontolás után, biztonságos helyre kölcsönöztek festményeket, amelyek sértetlenül vissza is kerültek az intézménybe.

A Szépművészeti Múzeum vezetője egy sajtóbeszélgetés után újságírói kérdésre felidézte: 2010-ben született egy minisztériumi állásfoglalás, amely a letéti típusú kölcsönzéseknél nem tette kötelezővé a tárca jóváhagyását. A múzeum munkatársai ennek szellemében jártak el a Brand Labnek történő kölcsönzésnél is, ami hiba, de jóhiszemű hiba volt - jegyezte meg.

Baán László elmondta, Habony Árpádot ismeri, jó viszont ápol vele, és esküvői tanúja is volt, ez azonban nem játszott szerepet az ügyben.

A Brand Lab Kft. méltányolható és ésszerű célra, egy forgatáshoz kérte kölcsön a festményeket biztonságos körülmények között. Ezt a Szépművészeti munkatársai ellenőrizték is. A cég három hónap után a képeket sértetlenül visszajuttatta. Semmiféle nyomásgyakorlás nem történt, józan megfontolás állt a kölcsönzés mögött, a múzeumnak félmillió forint bevétele származott az ügyből - fűzte hozzá.

Baán László elmondása szerint a Szépművészeti háromezer műtárgyának többsége "gyakorlatilag ingyen" van külső helyszínen, ezek közül 1800 múzeumokban, másik 1200 azonban nem közgyűjteményekben: közhatalmi szerveknél, önkormányzatoknál, bíróságoknál és néhány esetben akár cégeknél is. Ezeknek csak egy töredéke fizet a képekért - tette hozzá.

Ha a múzeumok elindulnának azon az úton, hogy pénzt kérjenek a kikölcsönzött műtárgyakért, sokkal jelentősebb bevételekhez juthatnának, természetesen a megfelelő biztonsági feltételek mellett. Látván azonban az indulatokat, a Szépművészeti nem kölcsönöz többé magáncégeknek - közölte.