Hármas verseny Szlovákiában

Arányait tekintve a szlovákiai magyarság lehetne a legerősebb határon túli közösség, hiszen az 5,4 milliós Szlovákia lakosságának 8,5 százaléka, a folyamatos csökkenés ellenére is még magyar, de ez nem így van. A rendszerváltáskor ez az arány 10 százalék körül mozgott, a 2011-es népszámláláskor viszont a magát magyarnak valló 458 467 személy már csak 8,5 százalékot tett ki.

A felvidéki magyar közösség helyzete nem a legjobb. Robert Fico Szlovákiájában több jogfosztó törvény van hatályban, többek között a nyelvtörvény és az állampolgársági törvény, jelenleg kisiskolák tömkelegét készül bezárni a hatalom, ami a vidéki magyar oktatást rendkívül nehéz helyzetbe hozza. Ennek ellenére az Orbán-kormány egyik legstabilabb partnere a szocialista Fico rezsimje, és ennek érdekében a „nemzet miniszterelnöke” a „kényes”, (értsd kisebbségi témákat) is félretette évek óta. A Fidesz hathatós segítségével megosztott felvidéki magyarság politikai képviseletei között is válogat Budapest, az MKP-ból kivált Bugár Béla vezette Híd-Most pártot nem tekinti magyar érdekvédelemnek, csupán az MKP-t.

Március 5-én parlamenti választást rendeznek Szlovákiában, amin először immár három magyar párt méretkezik meg: a Híd és az MKP mellett egy új szereplő, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség is beszáll a versenybe. Tekintettel az 5 százalékos parlamenti küszöbre és a 8,5 százalékos részarányra, megelőlegezhető, hogy számtalan magyar voks fog elvesztődni, miközben a Jan Slota vezette szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt újra bejut a törvényhozásba, és ha a felmérések igaznak bizonyulnak, akkor kormányzati tényező is lehet, hiszen Fico a közvélemény-kutatások szerint koalíciós partnerre szorul minden bizonnyal: 36 százalékkal verhetetlennek ígérkezik, de nem tud önállóan kormányt alakítani.

Érdekes módon a kampányban nem szerepel a magyar kérdés, a „kényes” kisebbségi kérdéseket még a magyar politikusok is kerülik. A Budapest-partner MKP is, amely különben az autonómia ügyének megjelenítője, kerüli a témát. A magyar verseny győztese vélhetően a 2010 óta parlamenti párt, a Híd lesz ezúttal is, 7 százalék körüli teljesítménnyel. Az MKP, az előrejelzések szerint küszöb alatt marad most is. A legtöbb felmérés 3 és 4 százalék között méri az MKP-t, de olyan is volt, ami szerint 5,4 százalékot érhet el. A kereszténydemokraták támogatottsága 0,1 százalékos.

Szerző
Frissítve: 2016.02.15. 20:31

Megosztott vajdasági magyarok

Publikálás dátuma
2016.02.16. 06:31
Sokan fordultak a pártelnök, Pásztor István ellen FORRÁS: YOUTUBE
Nyolcvankét személyt zártak ki a Vajdasági Magyar Szövetségből múlt héten, miközben áprilisban választásokat rendeznek Szerbiában. A délvidéki magyarság legnagyobb pártjában nem újkeletűek a belső konfliktusok, a több mint két évtizeden át megingathatatlannak tűnő VMSZ azonban csak most kezd darabjaira hullni. Az utóbbi időben a magyar kormány kiemelt partnerévé váló szervezetnek nem tett jót Budapest gyámkodása.

Látszólag nem rengeti meg a szerbiai magyarság legnagyobb pártját, hogy a múlt héten, csütörtökön kizárták a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ) a Magyar Mozgalom (MM) civil szervezet alapító tagjait, összességében 82 személyt. Ez azonban nem így van. A VMSZ-nek ugyan több mint 11 ezer tagja van, de a kizártak között nagyon sok az ismert arc, s köztük van Szabadka polgármestere, az ellenzéki berkekben is népszerű Maglai Jenő is. Szabadka az egyetlen szerbiai nagyváros, amelynek élén magyar vezető áll, de ha itt is több magyar jelölt indul a tisztségért, s immár nemcsak jelentéktelen kis szélsőséges párt képviseletében, hanem az MM színeiben is, minden esély megvan arra, hogy a nevető harmadik fusson be, a vajdasági magyarság pedig utolsó fellegvárát is elveszítse.

Áprilisban előrehozott parlamenti és tartományi választásokat rendeznek Szerbiában, s a most csúcsosodott botrány meghatározhatja a helyi magyar politizálás jelenét és jövőjét. Magyarán, a délvidéki magyarság elveszítheti pozícióit mind a tartományi, mind a belgrádi parlamentben. A VMSZ hosszú ideig a stabilitás jelképe volt a kárpát-medencei magyar kisebbségi politizálásban. Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján darabokra szakadt a politikai élet, sorra jelentek meg a nagy érdekképviseletekkel szembemenő Fidesz zsebpártok, (Szlovákiában ellenkező folyamat zajlott le, az Orbánék által támogatott MKP-ból vált ki a Híd-Most), de Szerbiában megőrizte pozícióit a VMSZ. Itt egy idő után nem is próbálkozott a Fidesz, hiszen a nemrég elhunyt Kasza József VMSZ elnök 2007-ben visszavonult a párt éléről, s amúgy is épp átalakulás zajlott a pártban.

Akkor még nem lehetett tudni, hogy milyen irányba. 2010-ben a Pásztor István vezette VMSZ azonban kizárta Kaszát a pártból és megfosztotta tiszteletbeli elnökségétől, ami az új idők új szelét jelentette már és felszínre hozta a mélyülő belső feszültséget. A VMSZ azonban akkor még tényleg nem omlott össze, az sem rázta meg, hogy a Jobbik próbálkozott pártépítéssel. Vonáék „testvérpártja”, a Magyar Remény Mozgalom nem rúgott labdába, a VMSZ tavalyig rendíthetetlenül uralta a magyar közéletet, mindaddig, míg le nem mondott a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Korhecz Tamás és tavaly augusztusban meg nem jelent a Magyar Mozgalom (MM).

A civilként színre lépő MM annak az egyre terebélyesedő botránynak volt a következménye, amelyet a vajdasági magyar média és közélet VMSZ általi „megszállása” robbantott ki. Az MM nem lett párt, a múlt heti kizárás azért történt, mert a feszültség tovább mélyült és Korhecz bejelentette, előfordulhat, hogy az MM is indul a választásokon. Mivel a VMSZ alapszabálya szerint a párt tagjai nem indulhatnak más szervezet színeiben, fegyelmi eljárás indult az MM-tagok ellen január végén, a fellebbezések után vált véglegessé a kizárásról szóló döntés.

A VMSZ álláspontja szerint az MM-t olyan "sértődött, pozíciót vesztett" emberek alapították, akik ismét előtérbe szeretnének kerülni. A mozgalom hivatalosan még nem jelentette be indulását. Amennyiben részt vesz a választáson, úgy tűnik, számíthat a balközép irányultságú VMSZ-ellenzékiek támogatására és mindazokéra, akik úgy gondolják, hogy a Pásztor István vezette formáció túlzottan alávetette magát a magyar kormánynak. Az Orbán-kormány tavaly novemberben döntött arról, hogy 50 milliárdos gazdaságfejlesztési programot indít a Vajdaságban és a VMSZ-el közösen hajtja végre. A projekt öt évre szól, 30 milliárd hitelprogram, húsz milliárd vissza nem térítendő állami támogatás. Elsődleges célja, „hogy a világ legjobb termőföldjeivel rendelkező Vajdaságot és az ottani gazdákat segítsék, hogy távoli piacokra is el tudják juttatni termékeiket”.

A bejelentést tevő Magyar Levente külügyi államtitkár szerint történelmi jelentőségű döntés született, amire soha korábban nem volt példa. Azt szeretnék kifejezni, hogy a kormány elkötelezett a határon túli magyar közösségek minden korábbinál nagyobb mértékben és érdemi módon történő megsegítésében. Más határon túli magyar területen nincs ilyen fejlesztési program.

Az autonómia sem zökkenőmentes
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzati testülete, amely választás révén áll össze. Legutóbb 2014 októberében rendeztek kisebbségi választást Szerbiában, ugyanekkor voksoltak a magyarok az MNT összetételéről. Szerbiában 20 nemzeti kisebbség él, ebből 17 indult a kisebbségi választáson. A részvételhez a szavazásra jogosultaknak külön választói névjegyzékre kell feliratkozniuk.
Erre a külön választói névjegyzékre 454 596-an iratkoztak fel, a legtöbben - 137 057-en - a magyarra. Szerbiában 253 ezer magyar él, ami a lakosság 3,53 százalékát jelenti.Az első MNT-t 2010-ben választották, mert a nemzeti tanácsokról szóló törvényt 2009-ben fogadta el a szerb parlament. Ez a jogszabály tette lehetővé, hogy a Kárpát-medencében elsőként, és azóta is utolsóként, a vajdasági magyarság nyert kulturális autonómiát és hozhatta létre az azt szavatoló intézményrendszert. Az MNT 35 tagú testület, amelyben a VMSZ háromnegyedes többséget ért el. A helyekért legutóbb négy magyar listán 117 jelölt indult.
Az autonómia gyakorlása közben azonban feszültségek adódtak. Az MNT-t több vád érte a kulturális élet „megszállása” miatt, azért, hogy a VMSZ a testületen keresztül centralizálja és kisajátítja a vajdasági magyar kultúra, oktatás és média intézményeit, saját embereit ülteti ezen intézmények és testületek élére. Az MNT tevékenysége ugyanis törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területére egyaránt kiterjed.



Szerző
Frissítve: 2016.02.15. 20:24

Screen: feltámadt a magyar film

Új dinamizmus váltotta fel az állami finanszírozási rendszer átalakítása miatt kialakult fásultságot a magyar filmkészítésben a Screen International című brit filmes szaklap szerint, amely Egy ipar újjászületése címmel közölt összeállítást a 66. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) hétfőn megjelent számában.

Geoffrey Macnab írása szerint öt éve "nagy felfordulás" volt a magyar filmiparban és a szakma bizonyos részei erős gyanakvással szemlélték az Andy Vajna filmszakmai kormánybiztos vezette átalakulást, tekintve, hogy "Magyarország olyan szerzői filmesek országa volt, mint Jancsó Miklós, Szabó István és Tarr Béla, Vajna pedig a Rambo és az Emlékmás producere".

A 2016-os Berlinale kezdetén a hangulat "derűlátóbb", és a Saul fia sikere "hatalmas lökést adott a magyar filmnek nemzetközileg és otthon is" - emelte ki a szerző, rámutatva, hogy Nemes Jeles László több mint egy tucat díjjal kitüntetett Oscar-jelölt alkotása csaknem teljes mértékben az új finanszírozási rendszer intézménye, a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásából készült.

Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója a lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy már érezhető a Saul fia hatása a magyar filmiparban, főleg a fiatal filmesek körében, akik látják, hogy milyen nagy pályát futhat be egy első film. Az átalakulás kezdetén a kételkedők attól tartottak, hogy Andy Vajna befolyása és ízlése érvényesül majd a Filmalapban, és így háttérbe szorul majd a szerzői film, és a szakma az adókedvezmény révén csak a nagy nemzetközi produkciókra összepontosít a helyi filmkészítők támogatása helyett. Mundruczó Kornél Fehér Isten című 2014-es filmjének sikere és a Saul fia azonban rácáfolt ezekre az aggodalmakra.

A hatoslottó játékadójából származó bevételből gazdálkodó Filmalap tavaly - Inkubátor Program néven - külön támogatási programot is indított a pályakezdő filmeseknek - írta a Screen International szerzője, ismertetve a programot, és hozzátéve, hogy Nemes Jeles László már hozzáfogott Naplemente című új filmjének fejlesztéséhez, Mundruczó Kornél pedig gyártási támogatást kapott az Európa Tanács filmalapjától, az Eurimages-tól Felesleges ember - Egy menekült története című filmjéhez.
Geoffrey Macnab kiemelte, hogy számos Magyarországon kívüli megfigyelő éles bírálatot fogalmazott meg az Orbán Viktor kormánya alatt véghezvitt médiareformok miatt, amelyek meglátásuk szerint korlátozták a szólás szabadságát, a kormányfő azonban még külön levélben is gratulált a Saul fia alkotóinak, és korántsem ő az egyetlen "rajongó", hiszen sok fiatal látta már a filmet, amely "fájdalmas vitát gerjesztett a magyar társadalomban megjelenő antiszemitizmusról".

Az Oscar-jelölés után az alkotás magyarországi filmszínházi nézettsége 20 százalékkal emelkedett és bekerült a tíz legnépszerűbb alkotás közé, ami Havas Ágnes szerint "nagyszerű jel". Nemes Jeles László sikere révén jelentős figyelem irányul Magyarországon a hazai filmre, ezt mutatja például, hogy Kern András Gondolj rám című munkájára 13 ezren váltottak jegyet a bemutató utáni első napon - olvasható a Screen International összeállításában.

A Berlinale szakmai vására, a European Film Market (EFM) alkalmából a fesztiválon megjelenő másik tekintélyes lap, a The Hollywood Reporter is külön összeállításban foglalkozott a magyar filmiparral, illetve annak egy másik ágazatával, a külföldi produkciók gyártásával. Kiemelték, hogy a 2010-2013-as időszakban a filmgyártásra fordított összeg a hazai össztermék (GDP) 0,15 százalékát tette ki, ami a duplája a Nagy-Britanniában és Franciaországban regisztrált aránynak, és a szakmai várakozások szerint csak idén 200 millió dollárt fordítanak az országban külföldi produkciók gyártására.

A The Hollywood Reporter megszólaltatta többek között Howard Ellist, a Mid Atlantic Films nevű budapesti székhelyű filmgyártó cég egyik vezetőjét, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokon, Kanadán és Nagy-Britannián kívül sehol nem annyira kedvező a filmgyártás környezete, mint Magyarországon. A szakembergárda "tehetsége és érettsége", az infrastruktúra fejlettsége és az adókedvezmények "jó értelemben véve tökéletes vihart" idéztek elő a filmkészítőknek - mondta Howard Ellis.

A Berlinaléra idén két magyar alkotást hívtak meg, Bucsi Réka LOVE című animációs filmje hétfő este debütál a rövidfilmes versenyprogramban, Fliegauf Bence Liliom ösvény című játékfilmjének világpremierjét a formabontó, kísérleti alkotásokat felvonultató Forum nevű szekcióban tartották szombaton. A filmnek jó kritikai fogadtatása volt, például a The Hollywood Reporter két kultikus rendező, Terrence Malick és Andrej Tarkovszkij filmjeihez hasonlította a Liliom ösvényt, amelynek rendező-forgatókönyvírója a Csak a szél című alkotásával 2012-ben elnyerte a Berlinale nemzetközi nagyjátékfilmes zsűrijének nagydíját.

Szerző