Előfizetés

Szíria: kórházat lőttek

Publikálás dátuma
2016.02.16. 06:36
Ahmet Davutoglu török kormányfő szerint orosz bombák rombolták le a kórházat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Légicsapások során megsemmisítettek egy az Orvosok Határok Nélkül (MSF) által személyzettel segített kórházat Szíria északnyugati részén. Az Idlib tartományban történt bombázásban sokan meghaltak meg. Ankara szerint orosz gépek hajtották végre az akciót.

Élesen bírálta az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet vezetője, Massimiliano Rebaudengo a kórház lerombolását. Szerinte célzott támadást hajtottak végre az intézmény ellen. Hozzátette, az akció révén 40 ezer embert vágtak el az orvosi ellátástól. A kórházat rövid időn belül négy találat érte. Az Anadolu török hírügynökség 14 halálos áldozatról tett említést. Többeket egyelőre eltűntként tartanak nyilván. Az MSF szeptember óta nyolc munkatárssal segítette a kórházat.

A londoni székhelyű szíriai megfigyelőközpont szerint a légicsapásokat orosz harci gépek hajtották végre. Ugyanezt állították török források is. Rakétákkal lőtték a lázadók által ellenőrzött Asas városát, itt is legalább egy tucatnyian haltak meg. Más források 19 halálos áldozatról tettek említést. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök szerint orosz rakéta okozta a vérfürdőt. Bomba talált el egy a településtől délre fekvő menekültszállást. Bár Szíriában megállapodás született a tűzszünetről, nagyon csekély az esély a fegyvernyugvásra. A török légicsapások Aleppo környékén új helyzetet teremthetnek. A törökök ugyanis azon kurd harcosok ellen lépett fel, akiket az Egyesült Államok is támogat az Iszlám Állam (IS) elleni harcában.

Washington illetve Párizs felszólította Ankarát, azonnal hagyjon fel a támadásaival. Damaszkusz pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának bevonását követelte, hogy elérje a török akciók felfüggesztését. A felszólítások azonban süket fülekre találtak. Ankara világossá tette ugyanos, hogy támadásainak nem vet véget. Törökország kezében ráadásul igen fontos adu van: a menekülttéma. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök egy Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során több százezer menekült útnak indulásával fenyegetett, amennyiben a kurd harcosok tovább menetelnének előre. Davutoglu ezért úgy fogalmazott, hazája nem engedi meg a kurd Demokratikus Uniópárt (PYD) további agresszív előrehaladását. „A biztonsági erőink a szükséges választ adták, s továbbra is ezt fogják tenni” – hangoztatta.

A PYD, illetve katonai szárnya, a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) Észak-Szíria jelentős kurd területeit uralják. Ankara viszont attól fél, hogy amennyiben még jobban megerősödnek a kurdok ebben a régióban, akkor autonóm kurd államot kiáltanának ki, ami elfogadhatatlan lenne Törökország számára. A kurd egységek előrehaladását orosz légitámadásokkal segítik. Ankara számára azért is elfogadhatatlan a jelenlegi helyzet, mert az ország az YPG-t az országban betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) szárnyának tartják. Csakhogy a szíriai kurdok a nyugati országok szövetségesei, ami arra utal, hogy a NATO országok a szíriai kérdésben egyre inkább egymás ellen fordulhatnak.

A szíriai kurdok azt közölték, a török támadás ellenére nem fognak meghátrálni. Tarek Abu Zeid, az YPG szövetségese, a Jaish al-Thuwar szóvivője az al-Dzsazírának elmondta, nemrég elfoglalták Aleppo térségében a Menagh légibázist, s már közel járnak a stratégiai fontosságú Tal Rifaathoz. Törökország tegnap cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint katonáik már átlépték volna a szíriai határt – közölte az Anadolu állami hírügynökség. Ismet Yilmaz védelmi miniszter egy parlamenti bizottság előtt azt is elmondta, hogy nem terveznek egy ilyen lépést. Előzőleg Szíria az ENSZ-nek írott levelében állította azt, hogy száz török katona behatolt az ország területére.

Sikeresen perelt a megerőszakolt férfi

Hárommilliós kártérítést kell fizetnie a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetnek annak az egykori fogvatartottjának, akit előzetes letartóztatott létére jogerős elítéltekkel egy zárkában tartottak fogva és egyik rabtársa megerőszakolta. 

A fiatalember 2007 novemberétől volt előzetes letartóztatásban Budapesten. 2008 márciusában öt napra átszállították a kecskeméti börtönbe. A második nap éjjelén a pszichiátriai betegségeire szedett erős gyógyszerektől kábult férfit egyik rabtársa megerőszakolta. A nyomozás nem tudta kideríteni, kilenc zárkatársa közül ki volt az erőszaktevő. Bár az áldozat előzetes letartóztatásban volt, így elítéltekkel nem lehetett volna összezárni, kilenc társából nyolc már jogerős ítéletét töltötte. A kecskeméti börtönnek azzal is tisztában kellett lennie, hogy a férfi rossz pszichés állapota és az erre szedett erős gyógyszerek miatt különösen kiszolgáltatott helyzetben van. Mégsem különítették el.

A férfi a Helsinki Bizottsághoz fordult, és kártérítési pert indított a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet ellen. A perben a börtön nem vitatta az erőszakolás tényét, de azzal érvelt, hogy a 200 százalék feletti zsúfoltság miatt nem volt lehetséges betartani a jogszabályban előírt elkülönítési szabályokat. Ezentúl arra hivatkozott, hogy az intézetet törvény által előírt befogadási kötelezettség terheli, tehát túlzsúfoltságra hivatkozva nem utasíthatja el a fogvatartottak befogadását, és ebből következően nem róhatók fel neki az esetleges károk, amelyek a zsúfoltsággal vagy az elkülönítési szabályok megszegésével összefüggésben keletkeznek.

Ám előbb a Kecskeméti Törvényszék, majd jogerős ítéletben a Szegedi Ítélőtábla is kimondta: „a felróhatóság alóli mentesüléshez nem vezethet önmagában az a tény, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltak.” A börtön személyi állománya köteles megakadályozni, hogy a fogvatartottak egymást bántalmazzák vagy sanyargassák, és az elkülönítési szabályok mások mellett éppen azt szolgálják, hogy megakadályozzák a fogvatartottak egymás elleni jogsértéseit, hiszen az állomány tagjai nem ellenőrizhetik folyamatosan őket.

A pszichológus szakvéleménye megállapította, hogy az elszenvedett szexuális erőszak „beláthatatlan, kitörölhetetlen trauma sorozatot, pszichoszomatikus és pszichés megbetegedést indított el, felerősítette az alapbetegséget, a bipoláris zavart”. Az összeroppant férfi később öngyilkosságot is megkísérelt. A Szegedi Ítélőtábla jogerősen hárommillió forint nem vagyoni kártérítés és mintegy 50 000 forint vagyoni kártérítés (az áldozat pszichiátriai kezelésének gyógyszerköltsége) megfizetésére kötelezte a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet.

Sikeresen perelt a megerőszakolt férfi

Hárommilliós kártérítést kell fizetnie a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetnek annak az egykori fogvatartottjának, akit előzetes letartóztatott létére jogerős elítéltekkel egy zárkában tartottak fogva és egyik rabtársa megerőszakolta. 

A fiatalember 2007 novemberétől volt előzetes letartóztatásban Budapesten. 2008 márciusában öt napra átszállították a kecskeméti börtönbe. A második nap éjjelén a pszichiátriai betegségeire szedett erős gyógyszerektől kábult férfit egyik rabtársa megerőszakolta. A nyomozás nem tudta kideríteni, kilenc zárkatársa közül ki volt az erőszaktevő. Bár az áldozat előzetes letartóztatásban volt, így elítéltekkel nem lehetett volna összezárni, kilenc társából nyolc már jogerős ítéletét töltötte. A kecskeméti börtönnek azzal is tisztában kellett lennie, hogy a férfi rossz pszichés állapota és az erre szedett erős gyógyszerek miatt különösen kiszolgáltatott helyzetben van. Mégsem különítették el.

A férfi a Helsinki Bizottsághoz fordult, és kártérítési pert indított a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet ellen. A perben a börtön nem vitatta az erőszakolás tényét, de azzal érvelt, hogy a 200 százalék feletti zsúfoltság miatt nem volt lehetséges betartani a jogszabályban előírt elkülönítési szabályokat. Ezentúl arra hivatkozott, hogy az intézetet törvény által előírt befogadási kötelezettség terheli, tehát túlzsúfoltságra hivatkozva nem utasíthatja el a fogvatartottak befogadását, és ebből következően nem róhatók fel neki az esetleges károk, amelyek a zsúfoltsággal vagy az elkülönítési szabályok megszegésével összefüggésben keletkeznek.

Ám előbb a Kecskeméti Törvényszék, majd jogerős ítéletben a Szegedi Ítélőtábla is kimondta: „a felróhatóság alóli mentesüléshez nem vezethet önmagában az a tény, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltak.” A börtön személyi állománya köteles megakadályozni, hogy a fogvatartottak egymást bántalmazzák vagy sanyargassák, és az elkülönítési szabályok mások mellett éppen azt szolgálják, hogy megakadályozzák a fogvatartottak egymás elleni jogsértéseit, hiszen az állomány tagjai nem ellenőrizhetik folyamatosan őket.

A pszichológus szakvéleménye megállapította, hogy az elszenvedett szexuális erőszak „beláthatatlan, kitörölhetetlen trauma sorozatot, pszichoszomatikus és pszichés megbetegedést indított el, felerősítette az alapbetegséget, a bipoláris zavart”. Az összeroppant férfi később öngyilkosságot is megkísérelt. A Szegedi Ítélőtábla jogerősen hárommillió forint nem vagyoni kártérítés és mintegy 50 000 forint vagyoni kártérítés (az áldozat pszichiátriai kezelésének gyógyszerköltsége) megfizetésére kötelezte a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet.