Kovács Zoltán magyarázza, miért jó a lengyel-magyar barátság

Publikálás dátuma
2016.02.09. 00:33
FOTÓ: Népszava
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint Magyarország és Lengyelország egyes témákban egymásra van utalva, sok a közös tapasztalat, ugyanúgy látnak bizonyos kérdéseket, ezért elkerülhetetlen, hogy egy létezzen közös szemléletmód.

A múlt hét pénteken karambolozó kormányszóvivő a köztévé hétfő esti műsorában azt mondta, ezen témák közé tartozik egyebek mellett a migráció, a regionális gazdaságok kérdése vagy az energiabiztonság.

Beszélt arról is, hogy sok azonosság van a két ország múltjában, jelenében, jövőjében és terveiben is, például a családtámogatási rendszer, vagy a kis- és középvállalkozások erősítésében. Hozzátette: ezekből rajzolódhat ki egy olyan Európa-kép, amely valódi alternatívája lehet a sokszor "zsákutcát" jelentő elképzeléseknek.

A migrációs folyamattal kapcsolatban Kovács Zoltán megjegyezte: előfordulhat, hogy Románián és Ukrajnán keresztül érkezzenek migránsok, és ebben már Lengyelország is érintett lehet.

Szerző

Erdő Péter: intrikák kereszttüzében vezetett Pázmány Péter útja

Az intrikák kereszttüzében vezetett Pázmány Péter útja az esztergomi érseki székig - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hétfő este Tusor Péter könyvének budapesti bemutatóján.

Erdő Péter kiemelte: a most megjelent Pázmány-monográfia olvasása után már nemcsak az egykori jezsuita érsek hatalmas életművét csodálhatjuk, hanem helytállását és állóképességét is, hogy nem roppant össze az intrikák súlya alatt. Pázmány Péter a "belsőleg szilárd ember méltóságával tudta átélni és végigdolgozni" az 1615-ben kezdődő, 1616 szeptemberéig tartó időszakot is - tette hozzá a bíboros.

Bitskey István akadémikus a jezsuita érsek kinevezésének történetéről szóló kötetet bemutatva arról beszélt, hogy az elmúlt évszázadok során sokszor felmerült a kérdés, melyik az igazi Pázmány: a jezsuita hitvitázó, a grazi teológiaprofesszor, a magyar próza atyja, a bíboros Cicero, az egyházát újjászervező főpásztor, az egyetemalapító, az ország főkancellári tisztét betöltő politikus, a magyarság sorsáról megmaradásáról felelősséggel gondolkodó államférfi, vagy a pápaság és a Habsburgok között egyensúlyozó diplomata?

Nincs egyértelmű válasz - mondta az akadémikus -, a kérdésekből azonban látszik, hogy sokszínű, komplex életmű az övé, amelynek kutatása, értelmezése legalább másfél évszázada áll a magyar történeti tudományok figyelmének központjában.

Bitskey István szólt arról, hogy a kötet szerzője a vatikáni ügyintézés bonyolult útvesztőiben, zegzugos bürokráciájában igen tájékozott, és ez alapfeltétele volt annak, hogy a magyar főpap nem mindennapi érseki kinevezésének szentszéki ügyintézéséről megbízható képet alkosson. Hozzátette: a rendkívül alapos paleográfiai, textológiai, filológiai, egyháztörténeti felkészültség mellé Tusor Péter problémaérzékenysége társult, így ismerte fel, hogy a sok vitát, különféle értelmezéseket és tévhiteket is kiváltó főpapi kinevezés több tekintetben pontosításra, átértelmezésre szorul.

Az akadémikus kitért arra, hogy a monográfia műfaja mikropolitikai elemzés. "Maga a mikropolitika a kora újkorban alapvetően egy informális személyi kapcsolatokon nyugvó hálózatnak többé-kevésbé tervszerű kiépítése és működtetése politikai célok érdekében" - idézett a könyv bevezetőjéből. Tusor Pétert levéltári kutatásai a "hivatalos, nyilvános diplomáciai események mögötti személyes kapcsolatok, érdekek, összefonódások, fondorlatos számítások és alkudozások világába vezették el, amelyeknek logikus rendbe fűzése végül a nagypolitika szintjén megvalósuló eredmény magyarázatát hozták meg számára" - fogalmazott Bitskey István.

Pázmány érseki kinevezését akadályozta, hogy jezsuita szerzetes volt, és a rendi előírásoknak megfelelően fogadalmat tett, hogy semmilyen főpapi vagy más méltóságra nem törekszik. Ugyanakkor az 1608. évi 8. törvénycikk világi oldalról is kimondta ugyanezt a tilalmat, amikor megtiltja a jezsuitáknak, hogy Magyarországon birtokjoguk legyen. Ezzel - írta Tusor Péter - "valójában kizárja őket a feudális rendi társadalom tagjai közül: nem lehetnek birtokosok, azaz nem lehetnek az uralkodó osztály tagjai".

Ezért volt szükség 1615-ben V. Pál pápa brévéjére, amely engedélyezte Pázmánynak, hogy átlépjen a szomaszka rendbe, és egyben mentesítette őt a jezsuita joghatóság alól. Igaz, Pázmány 1616 áprilisától a szomaszkáknak csak novícius jelöltje, nem pedig novíciusa lett, ez azonban az érseki kinevezés folyamatát már nem befolyásolta - ismertette Bitskey István.

A történet Tusor Péter által bizonyított csattanója - tette hozzá az akadémikus -, hogy mivel Pázmánynak a rendi szabályok értelmében hat hónapon belül fogadalmat kellett volna tennie, ez azonban nem történt meg, a szerzetesjog értelmében jezsuita maradt.

Szerző

Viharos szél jöhet, de melegszik a levegő

Publikálás dátuma
2016.02.08. 21:29
Illusztráció: Thinkstock
Kedden kezdetben még keleten eshet, később szórványosan északkeleten, másutt közepesen, erősen felhős lesz az ég napközben. Estétől észak, északnyugat felől egyre többfelé elered az eső, sok csapadékra készülhetünk. Szeles marad az idő, északnyugaton viharos lökések is lehetnek. A legmagasabb hőmérséklet 9 és 16 fok között alakul. Frontmentes, de szeles idő.

Szerdán viharos széllel, jelentős mennyiségű esővel vonul át hazánkon a kedd este érkező mediterrán ciklon, melyből helyenként havas eső, esetleg hó is hullhat. A front mögött jelentősen visszaesik a hőmérséklet, de keleten, délkeleten még 10-12 fokos maximumokat mérhetünk. 

Csütörtökön ez a csapadékmező kelet felé távozik, közben nyugat felől felszakadozik a felhőzet, egyre több napsütésre van kilátás. A szeles időben 5-10°C várható.

Pénteken a keleti, északkeleti tájak kivételével ismét csapadékos időre van kilátás 4-6°C körüli maximumokkal, máshol 10°C-ot is mérhetünk.

Szerző
Témák
időjárás