Orbánt kikosarazták?

Publikálás dátuma
2016.02.09. 06:01
Virágzik a lengyel-magyar barátság, ám Beata Szydlo nem fél nemet mondani Orbán Viktornak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Egyértelművé tette Beata Szydlo lengyel kormányfő, hogy Varsó ebben a formában nem fogadja el a brit javaslatot a külföldi dolgozók szociális juttatásainak átalakításáról. Lengyelország és Magyarország persze egyetért a brit javaslatok többségével, de még további tárgyalásokra van szükség egyes kérdésekben - állította jóval finomabban Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök kelet-európai szövetségkovácsolásában neuralgikus ponttá válhat a brit reform.

A brit javaslatok nagy részével egyetértenek, de vannak még pontok, ahol további tárgyalásokra van szükség - közölte Orbán Viktor a lengyel kormányfővel folytatott tegnapi budapesti találkozója után. Beata Szydlo azt mondta, fontos, hogy egységes álláspontot képviseljen a V4 csoport. A magyar miniszterelnök némileg ugyan bagatellizálta a problémát, amikor úgy fogalmazott: "úgy kell foglalkoznunk a britek kéréseivel, hogy a V4-országok ne járjanak pórul", lengyel kollégája ugyanakkor kerek-perec kijelentette: a legneuralgikusabb kérdés a britek által a külföldi dolgozóknak biztosított szociális juttatások kérdése, ezeknek a javasolt átalakítása a lengyelek számára ebben a formájában elfogadhatatlan. Szydlo szerint "a V4 nem fogadja majd el, hogy a brit javaslatokat EU-szinten kiterjesztve érvényesítsék"

A lengyel miniszterelnök tehát egyértelművé tette, hogy ki az úr a visegrádi országok háza táján, s annak ellenére sem hajlik az orbáni konszenzusos hallgatásra az ügyben, hogy a magyar kormányfő több diplomáciai gesztust is gyakorolt ezért az utóbbi hetekben. Emlékezetes: Orbán januárban egy lengyel panzióban találkozott Kaczynskivel, a Jog és Igazságosság párt elnökével, egyetlen nappal azelőtt, hogy hazánkba érkezett David Cameron. Akkor persze a brit kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón is azt állította a magyar miniszterelnök: csak egy "öregfiú" találkozóról volt szó, nem a reformjavaslatokról tárgyaltak. Pedig már akkor is egyértelmű volt, hogy az Orbán által hónapok óta erőteljesen épített kelet-európai egység kényes pontja lehet a brit szociális juttatások korlátozása. Megírtuk azt is: Orbán számára valójában csupán a V4-es szövetségesek reakciója, nem pedig a hazai közvélemény, vagy az angliai munkavállalók jelenthetnek igazi kockázatot a brit uniós reformjavaslatok, pontosabban az azt konszenzusossá tevő uniós javaslatcsomag ügyében. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a magyar miniszterelnök populista törekvései egybeesnek az ugyancsak populista brit követelésekkel, amelyek lényegében megakaszthatják az európai integrációt.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Egyébként a lengyel kormányfőnél pénteken David Cameron brit miniszterelnök is látogatást tett Varsóban. Beata Szydlo az akkori megbeszélések előtt azt mondta, pontosításokra és további kompromisszumkeresésre van szükség a brit szociális juttatások kérdéskörében, és az Egyesült Királyságban dolgozó lengyelnek ugyanolyan munkafeltételekkel és életkörülményekkel kellene rendelkezniük, mint a brit állampolgároknak. A lengyel kormányfő tegnap Budapesten is megismételte: a reformjavaslatok egy részének jogosságához "nem fér kétség" és Lengyelország "teljes egyetértéssel viszonyul" azokhoz a brit javaslatokhoz, amelyek az uniós versenyképesség javítására, a nemzeti parlamentek jelentőségének növelésére, az uniós bürokrácia csökkentésére irányulnak. Van, amibe azonban a lengyelek nem fognak belemenni.

De nemcsak a brit reformtervekről esett szó tegnap Orbán és Szydlo között. A magyar miniszterelnök a megbeszélés után történelmi szövetségként jellemezte a lengyel-magyar kétoldalú és biztosította a lengyel kormányfőt, hogy Lengyelország számíthat Magyarország szolidaritására bármilyen kettős mérce alkalmazásával szemben. Orbán elmondta: lengyel kollégájával közös célként határozták meg a visegrádi együttműködés megerősítését, megállapodtak arról, hogy a két ország keleti iparvidékét négysávos gyorsforgalmi úttal kötik majd össze. Szydlo pedig kijelentette, hogy Lengyelország mindig támogatni fogja Magyarországot politikai és gazdasági kérdésekben, és hálás Magyarországnak a szolidaritásáért. Hasonlóan egységes a magyar-lengyel álláspont a migrációval kapcsolatban is: Szydlo szerint legalábbis Lengyelország álláspontja egyértelműen egybevág a magyarral abban, hogy meg kell erősíteni a schengeni övezet déli határait és a válság megoldását az EU határain kívül kell keresni. Orbán megismételte: újabb védvonalra van szükség a görög-macedón határon. "Ha csak rajtunk, közép-európaikon múlt volna, már rég lezártuk volna azt a területet" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint nem csak a délről érkező, de a Keletről egyre nagyobb számban érkező közösséggel is foglalkozni kell.

Ujhelyi tenne a trollkodás ellen

Európai Demokraták néven "szellemi inkubátorházat" alapított Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke, európai parlamenti (EP-) képviselője bejelentette: a közösség célja az, hogy Magyarország megmutassa, van másfajta arca, mint amit a hivatalos orbáni politika mutat. Az EP-képviselő szerint a maastrichti szerződés aláírásának évfordulóján, február 7-én alapított, pártokon túlmutató "inkubátorházban" részt vevők nem a politikai törésvonalak mentén akarnak az európai Magyarországról beszélni, de szeretnének konkrét javaslatokat is tenni az európai intézmények átformálására. Kiemelte: nem új politikai mozgalomról vagy új politikai közösségről, nem is egy új politikai pártról van szó, "abból pont van elég", inkább egyesületi hátteret teremtettek a közösségnek, de nem szeretnének tagságot toborozni. Az MSZP alelnöke szerint Orbán Viktor "európai politikai troll", aki hosszú távon nem találhatja helyét az EU-ban, az általa fémjelzett, illiberális politika pedig egy olyan vírus, amely láthatóan fertőző és belülről nehezíti az EU válságának megoldását. Félő, hogy az unió régi tagországai válaszként az orbáni politikát követő országokat kihagyják a mélyülő Európából - közölte.

Szerző

Oktatási vészforgatókönyv kell

Publikálás dátuma
2016.02.09. 06:00

Ugyan ma összeül a kormány által vészötletként bedobott köznevelési kerekasztal, az orbáni oktatáspolitikával elégedetlenkedő szakmai szervezetek azonban nem várnak érdemi eredményeket, sőt a Pedagógusok Szakszervezete végül el sem megy az egyeztetésre. Azt az újabban a köznevelési területért is felelős államtitkár, Palkovics László is jelezte: a rendszert nem fogják új alapokra helyezni, épp ezért a tanári érdekszervezetek nem hátrálnak: szombatra országos tüntetést szerveznek.

Konstruktív és szakmai munkát vár a ma délelőttre összehívott köznevelési kerekasztaltól Palkovics László oktatási államtitkár, aki a hétvégétől a felsőoktatás mellett már a köznevelés irányításáért is felel, miután "átvette" a területet Czunyiné Bertalan Judittól. A kerekasztal létrehozását több mint két hete jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, ennek ellenére a meghívottak pontos listájáról, a megvitatni kívánt témákról hétfőig szinte semmit sem lehetett tudni.

Palkovics László tegnap az MTI-nek adott interjúban bejelentette, mire számíthatnak a megjelentek, az egyeztetésnek négy fontos pontja lesz: szó lesz a szerkezeti kérdésekről, a fenntartásról, és így a tanárok köreiben már-már szitokszóként emlegetett Klikről; tantervi kérdésekről (a tananyag tartalma és mennyisége); a tanárokat érintő szakmai ügyekről (mint például a megnövekedett adminisztrációs terhek, heti óraszámok), valamint a tanulói életút kérdéseiről (érettségiszerzés, továbbtanulás). Az államtitkár hangsúlyozta, a feladatok sokasága miatt prioritási sorrendet kell felállítani, az első helyre ezért azok az ügyek kerülnek, amelyeknek már 2016 szeptemberében érezni kellene a hatását. A második helyre azok a feladatok kerültek, amelyeken menet közben is tudnak javítani és nem tanévhez kötődnek, a harmadik csoportba a középtávú fejlesztések tartoznak. Az üléseket kéthetente hívnák össze, közben kisebb munkacsoportokban zajlana a munka. Konkrétumokról nem esett szó és a meghívottak sem tudnak többet.

Annyi biztos, hogy a kormány számos, az államhoz több szállal kötődő szervezet képviselőinek biztos megjelenésére számít (a résztvevőkről bővebben 12. oldalon - a szerk.). Csakhogy a közoktatással foglalkozó, és a mindmáig szélesedő tanár-, diák- és szülőtiltakozásokban is aktívan részt vállaló szakmai szervezetek meghívása szóba sem került, sőt sokáig az is kétséges volt, hogy a pedagógus szakszervezeteket meginvitálják-e. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) bojkottot is hirdetett a kormány "csorba" kerekasztala ellen, ezt azonban a múlt héten visszavonták, miután kaptak meghívót, s a szervezet országos választmánya úgy döntött, mégis vegyenek részt a tanácskozáson. Ugyanakkor jelezték: ha azt tapasztalják, hogy az csak színjáték, és másra nem, csak időhúzásra szolgál, azon nyomban felállnak az asztaltól. Mendrey László, a PDSZ elnöke lapunknak azt is elmondta, a mai egyeztetésen remélhetőleg ki fog derülni, pontosan milyen irányba hajlandó haladni a kormány, és hogy készek-e egyáltalán az érdemi változtatásokra. "Finomhangolásokkal nem megyünk semmire. Azokat ott lehet használni, ahol nagyjából egyben van a rendszer. Nálunk azonnal vészforgatókönyvre lenne szükség" - mondta.

Az egyeztetésekre meghívást kapott a másik, a legnagyobb tanárszervezet, a Galló Istvánné vezette Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is. Csakhogy tegnap a PSZ országos vezetősége úgy döntött, nem vesznek részt a kerekasztal mai ülésén. Ugyanakkor fontosnak tartják a kormánnyal való tárgyalások folytatását: a Pedagógusok Sztrájkbizottsága - melynek a PSZ mellett az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet a tagja, akik mára nem kaptak meghívást - már január óta tárgyal az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi), eddig kevés eredménnyel. A sztrájkbizottság korábban egy 25 pontos követeléslistát fogalmazott meg, a PSZ szerint az Emminek előbb erről kell "világosan és egyértelműen nyilatkoznia, írásba foglalnia, hogy mit fogad el, hiszen a sztrájkbizottság a további lépéseket ettől teszi függővé."

A tárgyalási folyamat utolsó ülése február 12-én lesz, a PSZ pedig - az eddig hitegetések és eredménytelenségek miatt - február 13-ra, azaz szombatra országos demonstrációt a Kossuth térre hirdetett. A tiltakozó tanárokat támogatók köre közben egyre bővül: a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelét, amelyben a közoktatás tarthatatlan állapotára hívják fel a figyelmet, már 32 ezren szignózták a tanitanek.com-on. A most szombati megmozduláson ráadásul sem csak a pedagógusok, a diákok és szüleik lesznek jelen, kint lesznek az egészségügyi dolgozók, sőt, a nem pedagógus végzettségű iskolai dolgozók is. Jelezte részvételét a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete. De még a Magyar Taxisok Szakszervezete is nyílt levélben jelentette be, szombaton a pedagógusokkal együtt tüntetnek.

A szakma és sokak szerint ugyanis a hétvégi demonstráció a mai egyeztetés ellenére sem válik okafogyottá, az orbáni oktatáspolitika ellen tiltakozó tanárok és szakmai szervezetek képviselőinek jelentős része attól tart, a kerekasztaltól nem várhatnak érdemi előrelépéseket, a kormány csak az időhúzásra játszik abban reménykedve, hogy elül az országos tiltakozóhullám. Félő, Czunyiné Bertalan Judit visszahívása sem jelent semmit, az államtitkárcserével nem fog változni a fideszes oktatáspolitika. Palkovics maga is úgy gondolja, hogy 2010-ben egy "szándékában és elveiben előremutató folyamat" indult el az oktatásban, a rendszerben felbukkanó hibákat pedig lehet javítani. Az már az államtitkár szavaiból is kitűnik, a kormány nem hajlandó arra, hogy új alapokra helyezze a köznevelés rendszerét, a tiltakozók szerint azonban foltozgatásokkal már nem lehet javítani a jelenlegi helyzeten. Mendrey úgy is fogalmazott: "ha valóban ennyire rigid az álláspont, nincs miről tárgyalni. Majd 13-a után visszatérünk a kérdésre".

Czunyiné kiválóan magyaráz
Bár alig néhány napja váltották le a köznevelési államtitkári posztról, Czunyiné Bertalan Judit a 444.hu kamerájának mondta el, szerinte miért is jó a Klik. Az alábbiakban szó szerint közöljük a választ: "A Klik azért jó, mert egy olyan beavatkozási felület a fenntartó részére, ahol azokra a többek között nemzetközi mérésekre tudunk reagálni, ami a beavatkozási pontoknak a megtalálását jelenti az oktatási rendszerben; így a végzettség nélküli iskolaelhagyás, és mindazok az intézményi átjárhatóságok vagy a gyermekek oktatásával összefüggő tudásrendszereknek az eljuttatása. Ez egy borzasztó fontos dolog. Ilyen nagy működtető szervezet Európában sincs máshol" - fogalmazott a digitális tartalomfejlesztésért felelős, újdonsült kormánybiztos.

Szerző

Botrányt keltett az elnök vörös szőnyeges vonulása

Felháborodást keltett Egyiptomban, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő autókonvoja több kilométeres vörös szőnyegen érkezett egy ünnepi rendezvényre, ahol az elnök beszédében gazdasági megszorításokat jelentett be, és takarékosságra intette a népet.

A hétvégi eseményt több nagy beruházás, egyebek mellett egy szegényeknek épült lakópark felavatásának alkalmából rendezték Kairó Október 6. nevű elővárosában. Ünnepi beszédében Szíszi a víz- és áramszolgáltatás állami támogatásának további csökkentését jelentette be, és takarékosságra szólította fel az egyiptomiakat. Az emberektől azt kérte: gondoljanak az országot sújtó gazdasági nehézségekre, és ne panaszkodjanak a megszorítások miatt.

Az észak-afrikai országban hagyományosan sokat költ az állam arra, hogy támogatások révén tartsa alacsonyan az alapvető termékek, szolgáltatások árát. Az egyiptomi vezetés szerint viszont az állami támogatások drasztikus csökkentése a forradalmi évek gazdasági mélyrepüléséből való kilábalás egyik alapfeltétele. A kényes témát Szíszi elődei rendszerint kerülték a többnyire mélyszegénységben élő társadalom reakciójától tartva. Szíszi emlékeztetett, hogy a lakosság tiszta vízzel való ellátása naponta körülbelül 40 millió egyiptomi fontba (mintegy 1,4 milliárd forint) kerül.

"Az állam ezt képtelen így folytatni" - mondta. Az állami pompával kísért felvezető és az elnöki beszéd közti ellentmondás megrökönyödést váltott ki az emberekből. A közösségi médiában a vörös szőnyeget bíráló bejegyzések ezrei jelentek meg, és a rendszerkritikával egyébként fukarkodó tévécsatornák is főműsoridőben foglalkoztak a témával.

Az at-Tahrír című napilap honlapján számvetést végzett az Október 6. város utcáin kilométereken át kígyózó vörös posztó hozzávetőleges áráról. A cikk szerzője "tájékozott forrásokra" hivatkozva arra az eredményre jutott, hogy a jelenlegi méterárak alapján, a négy méter széles és majd négy kilométer hosszú szőnyeg körülbelül 240 ezer egyiptomi fontba (8,5 millió forint) kerülhetett. 

Az egyik tévécsatorna ugyanakkor megszólaltatta a fegyveres erők egyik illetékesét, aki szerint mindössze egy "könnyű szövetből készült" szőnyegről van szó, amelyet az elmúlt három évben számos alkalommal használtak, egyebek mellett a Szuezi-csatorna új medrének felavatásakor is. Iháb el-Kahvagi szerint mindez csupán "az egyiptomi polgárok és az egész világ által figyelemmel kísért" ünnepségek megszépítését szolgálja; nincs szó a pénzek eltékozlásáról.

Szerző