Előfizetés

Elfelejtett értékeink

Podhorányi Zsolt
Publikálás dátuma
2016.02.08. 06:45

Ha egy hétszáz éves birtokos nemes család történetében a kutató pusztán azt vizsgálná, milyen kilincsek díszítették az ajtókat a nemesi kúriákban, az eredmény akkor is rengeteg tanulsággal szolgálna – bár jól tudjuk, hiába tanítómestere a történelem az éltnek, belőle aligha (az emberiség üdvére) tanulnak. Szirmay Gábor ennél jóval kiterjedtebb kutatást végzett, nemrégiben megjelent tanulmánykötetében egy tekintélyes família kulturális és egyházi kapcsolatait, munkálkodását vizsgálta (Vallás és kultúra a 14. századtól napjainkig egy magyar nemesi családban).

Ez a család történetesen a sajátja, így a vizsgálódás még inkább húsba vágó, hisz a szerző gyermekként megtapasztalta a kitelepítést, azt a folyamatot, amelynek során a társadalom korábbi elitjének tagjai a pártállam nemkívánatos elemei lettek, bizonyos időszakokban egzisztenciájuk mellett életük is csak egy hajszálon függött.

Fontos építőköve ez a könyv a nemességről alkotott ismereteinknek, hisz leszámoltatja az olvasót néhány előítélettel, amely a korábbi generációk torzító szemlélete alapján az úri világban pusztán a maga kényére-kedvére élő gazdagot látott, láttatott a múltban. A kastély és a kúria, mint a korabeli birtok központja jóval összetettebb szerepet töltött be a történelemben. A főkegyúri jogot gyakorló birtokos az egyházon keresztül a legfőbb közösségszervező erő volt, a kastély pedig nem egyszerűen a helyi közélet legfontosabb színtere, kulturális központ is egyben.

A Szirmay család – amely főnemes tagja is volt – az egyik legkiterjedtebb vagyonos középnemes família hírében állt, amelynek sok tagja komoly felelősségérzettel tekintett a hazai művelődésre. A különleges szépségű nagyőri kastélyban még a mai napig állnak a korábbi tulajdonosok által működtetetett humanista egyetem egyes épületei. (Itt élt és alkotott a későbbiekben báró Mednyánszky László, akinek édesanyja Szirmay Mária Anna volt.) A greifswaldi és az altdorfi egyetemen rengeteg tehetséges magyar fiatal tanult a Szirmay család alapítványának jóvoltából. És akkor nem szóltunk a család tagjairól, akik a festészet, a zene, az irodalom vagy tánc világában tették próbára tehetségüket.

A könyv a dicső példák felsorolásánál jóval többet tesz: betekintést enged régi korok kútfőibe, a rengeteg eredeti forrás segítségével megtapasztalhatjuk, hogyan gondolkodtak, vélekedtek a világ dolgairól eleink.

Lázár kitenné a menekült gyerekeket

Lázár János javaslatára elvinnék a kísérő nélküli, kiskorú menekülteket Hódmezővásárhelyről, mert bár a helyiek nem félnek, de nem bíznak bennük - írta meg a Délmagyar. A lapnak megszólaló egyik helyi lakos azt mondta, hogy a gyerekek néha csipszes zacskókat és üdítősüveget dobálnak el az utcán, egy másik férfi pedig arról beszélt, hogy a felesége nem szeret esténként egyedül közlekedni.

Hódmezővásárhely közgyűlése február 3-án döntött arról, hogy támogatja a kormány uniós betelepítési kvóta elleni kampányát. Az ülésen felszólalt Lázár János is, aki azt javasolta: a közgyűlés nyilatkozzon arról, hogy a város egyetlen menekültet sem akar befogadni. A Miniszterelnökséget vezető fideszes miniszter szerint nulladik lépésként kérelmezni kell a Belügyminisztériumban, hogy a Béla cigány utcai, kiskorú menekülteket gondozó otthont helyezzék el Hódmezővásárhelyről. Arról azonban nem volt szó, hogy hová. Az intézményt működtető Szeged-Csanádi Egyházmegye-Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatót még nem keresték meg hivatalosan. A 18 férőhelyes intézmény 2013 óta működik Hódmezővásárhelyen. A gyerekek létszáma változó. A menekült fiatalok 70 százaléka Afganisztánból jön. A vásárhelyi otthonban szállást, étkezést és egészségügyi ellátást kapnak. Az országban Vásárhely mellett Fóton működik még egy menekült fiatalokat befogadó otthon.

A magyar kormány 1,5 milliárd forintot ajánl Szíria újjáépítésére, azaz éppen a magyar-szerb határon felállított kerítés árának a huszadát - derült ki a 444.hu által felfedezett kormányhatározatból. Pedig a kabinet már többedszerre belengette a román határon történő kerítésépítést is, miközben a határzár e formája jó eséllyel nemzetközi jogokat is sért. Ráadásul eközben az M1-nek a Készenléti Rendőrség parancsnoka azt mondta: megint nőtt az illegálisan Magyarországon átutazó migránsok száma. Balogh János szerint ennek az az oka, hogy a bejáratott útvonalon lévő országok szigorítottak a beléptetésen. A parancsnok azt is mondta: a migránsok ismét rongálják a határzárat, ezért a rendőrség megerősítette a védelmet; a létszámot megduplázták, péntektől pedig tovább növelik.

Lázár kitenné a menekült gyerekeket

Lázár János javaslatára elvinnék a kísérő nélküli, kiskorú menekülteket Hódmezővásárhelyről, mert bár a helyiek nem félnek, de nem bíznak bennük - írta meg a Délmagyar. A lapnak megszólaló egyik helyi lakos azt mondta, hogy a gyerekek néha csipszes zacskókat és üdítősüveget dobálnak el az utcán, egy másik férfi pedig arról beszélt, hogy a felesége nem szeret esténként egyedül közlekedni.

Hódmezővásárhely közgyűlése február 3-án döntött arról, hogy támogatja a kormány uniós betelepítési kvóta elleni kampányát. Az ülésen felszólalt Lázár János is, aki azt javasolta: a közgyűlés nyilatkozzon arról, hogy a város egyetlen menekültet sem akar befogadni. A Miniszterelnökséget vezető fideszes miniszter szerint nulladik lépésként kérelmezni kell a Belügyminisztériumban, hogy a Béla cigány utcai, kiskorú menekülteket gondozó otthont helyezzék el Hódmezővásárhelyről. Arról azonban nem volt szó, hogy hová. Az intézményt működtető Szeged-Csanádi Egyházmegye-Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatót még nem keresték meg hivatalosan. A 18 férőhelyes intézmény 2013 óta működik Hódmezővásárhelyen. A gyerekek létszáma változó. A menekült fiatalok 70 százaléka Afganisztánból jön. A vásárhelyi otthonban szállást, étkezést és egészségügyi ellátást kapnak. Az országban Vásárhely mellett Fóton működik még egy menekült fiatalokat befogadó otthon.

A magyar kormány 1,5 milliárd forintot ajánl Szíria újjáépítésére, azaz éppen a magyar-szerb határon felállított kerítés árának a huszadát - derült ki a 444.hu által felfedezett kormányhatározatból. Pedig a kabinet már többedszerre belengette a román határon történő kerítésépítést is, miközben a határzár e formája jó eséllyel nemzetközi jogokat is sért. Ráadásul eközben az M1-nek a Készenléti Rendőrség parancsnoka azt mondta: megint nőtt az illegálisan Magyarországon átutazó migránsok száma. Balogh János szerint ennek az az oka, hogy a bejáratott útvonalon lévő országok szigorítottak a beléptetésen. A parancsnok azt is mondta: a migránsok ismét rongálják a határzárat, ezért a rendőrség megerősítette a védelmet; a létszámot megduplázták, péntektől pedig tovább növelik.