Dárdaiék fontos pontja

Publikálás dátuma
2016.02.08. 06:53
Szalaiék (labdával) ismét kikaptak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OLIVER HARDT
Értékes pontot szerzett a Bundesliga hétvégi fordulójában a Hertha BSC a Dortmund ellen, Dárdai Pál csapata ezzel annyi pontot szerzett 20 játéknap után, mint az előző bajnoki évben összesen. Nem sok babér termett a Bundesliga magyarjai számára, Kleinheisler, Huszti és Szalai csapata is kikapott.

Nem fog védekezni a Hertha a Dortmund ellen – ígérte Dárdai Pál a 20. forduló rangadója előtt. Azért arra nem számíthattunk, hogy a tabella harmadik helyén álló berliniek fejvesztve mennek előre a ligában a legtöbb gólt (52) szerző, s a legjobb helyzetkihasználással rendelkező sárga-feketék ellen (minden hatodik lövésük gólt ért). A Borussia meccsenként 2,74 találatot szerzett, aminél jobb mutatóval Európában csak a Real Madrid rendelkezik. Ugyanakkor tény az is, hogy helyzetkihasználás tekintetében a Herthának sem kell szégyenkeznie: átlagban 6,5 lövés ér egy gólt, ami jobb mutató a Bayern Münchenénél.

Nagy meccset, igazi futballünnepet ígért a találkozó, hiszen 74 244 ezren váltottak jegyet. Ilyen nézőszámra nagyon ritkán van példa az Olimpiai Stadionban. Dárdai edzőként először élhette át, milyen teltház előtt irányítani a csapatot, erre egy évet és egy napot kellett várnia. Egy váratlan vendég is feltűnt a lelátón José Mourinho személyében. Az előjelekhez képest azonban csalódást keltett a találkozó. A Hertha támadófocijából sajnos csak az első félidő elején láthattunk valamit, a Dortmund azonban egy idő után tudatni akarta, hogy nem éri be a statisztaszereppel. A hazaiak hátravonták védekezésüket, ezzel azonban a kontrák lehetőségét is feladták. A Dortmund próbálkozott, de a tizenhatosukat megszálló hazaiak gyűrűjében alig tudtak helyzetet kialakítani. A Hertha labdabirtoklása 34 százalékos volt.

Szalaiék (labdával) ismét kikaptak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OLIVER HARDT

Szalaiék (labdával) ismét kikaptak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OLIVER HARDT

A második játékrészben sem sokat változott a helyzet, bár a Hertha vezetett 2-3 veszélyes kontrát, Vedad Ibisevic, illetve Salomon Kalou akár a győztes gólt is megszerezhette volna, végül azonban maradt a gól nélküli döntetlen. A lefújás után egyik edző, sem Dárdai, sem pedig Thomas Tuchel nem tűnt nagyon elégedetlennek. „Úgy vélem, az eredménnyel mindkét csapat elégedett lehet. Az első félidőben megleptük a vendégeket, a másodikban az ellenfél hibáira vártunk, kontráztunk. Meg kell még tanulnunk azt, hogyan tudjuk értékesíteni az ilyen kiváló csapatok ellen azt a kevés helyzetünket” – fogalmazott a magyar szakvezető. Tuchel elismerte, időbe telt, amíg magukra találtak.

A Dortmund trénere elégedetlen volt a pálya minőségével, ami egyébként valóban nem volt éppenséggel a legtökéletesebb, nagyon mélynek tűnt a talaj. „A második félidőben domináltunk, de nem voltunk olyan állapotban, hogy a magunk javára fordítsuk a találkozót” – értékelt a Dortmund trénere. Elégedett volt az egy ponttal a Hertha támadója, Ibisevic. „A Dortmund világklasszis csapat, jó ez az eredmény” – hangoztatta a bosnyák játékos.

A 0-0 azt jelenti, hogy a Hertha ugyan még nem nyert mérkőzést tavasszal, de így sincs okuk a szégyenkezésre a berlinieknek, hiszen húsz forduló után már annyi pontot gyűjtöttek, mint az előző szezonban összesen. A szurkolók a lefújás után valóságos hősként ünnepelték a hazai játékosokat. Nem is csoda. A bajnokságban most fordult elő első ízben, hogy a dortmundi támadók egyetlen gólt sem voltak képesek szerezni. Kedden a Hertha a Német-kupában a másodosztályú Heidenheim otthonában vendégszerepel. Elvileg még az sincs kizárva, hogy a berliniek a kupában is találkoznak még a Dortmunddal. Akár a berlini döntőben…

A forduló másik meccsén, a Bayer Leverkusen-Bayern München összecsapáson sem született találat. A bajorok rendre megszenvednek a gyógyszergyáriak otthonában, utoljára három éve tudták elhozni a három pontot Leverkusenből. A Bayern nehéz héten volt túl, arról szóltak a hírek, hogy Manchester Cityhez kerülő Pep Guardiola és a csapat viszonya megromlott, illetve Arturo Vidal hozzáállása finoman szólva sem profi. A Bayern tíz fővel fejezte be a találkozót, miután Xabi Alonsót második sárgája után kiállították.

„Az első félidőben akadtak gondjaink, a második játékrészben azonban jól játszottunk. Douglas Costa jobban szerepelt a szélen, mint középen. Kimmich kiváló teljesítményt nyújtott a középhátvéd posztján. Sem Kiessling, sem Chicharito előtt nem adódott lehetőség a gólszerzésre” – nyilatkozta Guardiola. Thomas Müller viszont elégedetlen volt a gól nélküli döntetlennel, szerinte többet kihozhattak volna a meccsből. Mindenesetre így is biztosan vezetik a bajnokságot a Dortmund előtt nyolc ponttal.

Három honfitársunk is kezdőként lépett pályára a hétvégi fordulóban, de lássuk be, nem a magyarokról szólt a játéknap, hiszen mindegyik „magyar” együttes kikapott. Pénteken este első ízben kezdőként lépett pályára a kétszeres válogatott Kleinheisler László a Bremen csapatában a Mönchengladbach elleni találkozón, de a bemutatkozás nem sikerült valami fényesen. A brémaiak 5-1-re kaptak ki, s a Bild napilap értékelése szerint „Kleinheislernek nagy gondjai voltak”. A magyar játékos 75 percet kapott. A brémaiak csapatkapitánya, Clemens Fritz nagyon önkritikusan értékelt. „Az öt gólból négyet mi magunk hoztunk össze. Nem mentünk bele a párharcokba, nem volt összhang a játékban. A kiesés ellen kell harcolnunk” – emelte ki. A súlyos vereség azért is meglepő, mert a Bremen jól kezdte a tavaszt: egy gelsenkircheni győzelemmel, majd egy hazai 3-3-mal a Hertha ellen.

Magyar szempontból az egyedüli jó hír, hogy Huszti Szabolcs gólt szerzett az Eintracht Frankfurtban, igaz, találata már az utolsó percben esett, akkor, amikor nyilvánvaló volt a hazaiak veresége a Stuttgart elleni kiesési rangadón (2-4). Huszti egyébként a vezetést is megszerezhette volna, ám a 2. percben hibázott. Eddig nem sok babér termett Szalai Ádámnak a Hannoverben. Valóságos csoda kellene ahhoz, hogy csapata bennmaradjon a legjobbak között. A magyar csatár ugyan végigjátszotta a meccset, de ezúttal is vesztesen hagyta el a játékteret: a Mainz bizonyult jobbnak a hazaiaknál.

Bundesliga, 20. forduló
Mönchengladbach-Bremen 5-1, Frankfurt-VfB Stuttgart 2-4, Hertha BSC-Borussia Dortmund 0-0, HSV Hannover-Mainz 0-1, Ingolstadt-Augsburg 2-1, Schalke 04-Wolfsburg 3-0, Leverkusen-Bayern München 0-0, Hamburger SV-Köln 1-1, Hoffenheim-Darmstadt 0-2
Az élcsoport. 1. Bayern M. 53, 2. Dortmund 45, 3. Hertha 35.

Szerző

Közelkép: Már megint Hóman

Nem először fordul elő, hogy a Rubikon című tudományos lap példátlan gyorsasággal reagál a közvéleményt foglalkoztató történelmi kérdésekre. Most például teret adott Ujváry Gábor szerzőnek, hogy vitatkozzon Ungváry Krisztiánnal, a Tudományos Akadémián elhangzott, illetve az ezen alapuló írásának megállapításaival.

Ujváry szerint az előadás és az írás szokatlan hévvel támadta Hóman Bálintot. Vele szemben védi az egykori minisztert, politikust. Nem mondható, hogy meggyőzően. Vitatja az alig vitatható szerepét a numerus clausus megszületésében.(Horthy Hitlerhez írt egyik levelében dicsekszik, hogy elsőként Európában, nálunk már a 20-as években elkezdték a zsidók „visszaszorítását.”) Ujváry hosszan foglalkozik a zsidó diákok részarányával az oktatásban, mintha bármiféle vallási hovatartozás indoka lehetne a diszkriminációnak. Hasonlóképpen vitatja azt a vitathatatlan tényt, hogy Hómannak meghatározó szerepe volt a zsidótörvények megszületésében és a németekhez, illetve a nyilasokhoz való viszonyát is kétértelművé teszi.

E közben Ujváry olyan, már-már nevetséges szöveget is megfogalmaz, hogy „akkoriban az antiszemitizmus elfogadott, politikailag korrektnek számított, s kevés olyan politikus volt Európában, vagy az USA-ban, akiket a mai fogalmak alapján ne tekinthetnénk antiszemitának.” Aki ezt egy cikkben leírja, az vitapartnernek sem tekinthető. Hogy egyéb, felháborító egyszerűsítéseiről ne is beszéljünk. Szerinte például a mai emberjogi kívánalmakat nem lehet számon kérni, amikor ezek az adott korszakban ismeretlenek voltak. Ez az egész dolgozat kulcskérdése is, hiszen minden laikus, még inkább minden történész tudja, hogy alapvető emberi értékek mindig is voltak, akár kodifikálták azokat, akár nem. Ezt magától Hómantól is tudhatjuk, hiszen Szekfű Gyulával írt terjedelmes könyvükben a szellemtörténet, tehát az emberi értékek előrehaladásának, megvalósulásának fogták fel a történelmet.

Közelkép: Már megint Hóman

Nem először fordul elő, hogy a Rubikon című tudományos lap példátlan gyorsasággal reagál a közvéleményt foglalkoztató történelmi kérdésekre. Most például teret adott Ujváry Gábor szerzőnek, hogy vitatkozzon Ungváry Krisztiánnal, a Tudományos Akadémián elhangzott, illetve az ezen alapuló írásának megállapításaival.

Ujváry szerint az előadás és az írás szokatlan hévvel támadta Hóman Bálintot. Vele szemben védi az egykori minisztert, politikust. Nem mondható, hogy meggyőzően. Vitatja az alig vitatható szerepét a numerus clausus megszületésében.(Horthy Hitlerhez írt egyik levelében dicsekszik, hogy elsőként Európában, nálunk már a 20-as években elkezdték a zsidók „visszaszorítását.”) Ujváry hosszan foglalkozik a zsidó diákok részarányával az oktatásban, mintha bármiféle vallási hovatartozás indoka lehetne a diszkriminációnak. Hasonlóképpen vitatja azt a vitathatatlan tényt, hogy Hómannak meghatározó szerepe volt a zsidótörvények megszületésében és a németekhez, illetve a nyilasokhoz való viszonyát is kétértelművé teszi.

E közben Ujváry olyan, már-már nevetséges szöveget is megfogalmaz, hogy „akkoriban az antiszemitizmus elfogadott, politikailag korrektnek számított, s kevés olyan politikus volt Európában, vagy az USA-ban, akiket a mai fogalmak alapján ne tekinthetnénk antiszemitának.” Aki ezt egy cikkben leírja, az vitapartnernek sem tekinthető. Hogy egyéb, felháborító egyszerűsítéseiről ne is beszéljünk. Szerinte például a mai emberjogi kívánalmakat nem lehet számon kérni, amikor ezek az adott korszakban ismeretlenek voltak. Ez az egész dolgozat kulcskérdése is, hiszen minden laikus, még inkább minden történész tudja, hogy alapvető emberi értékek mindig is voltak, akár kodifikálták azokat, akár nem. Ezt magától Hómantól is tudhatjuk, hiszen Szekfű Gyulával írt terjedelmes könyvükben a szellemtörténet, tehát az emberi értékek előrehaladásának, megvalósulásának fogták fel a történelmet.