Előfizetés

Talán elérték a plafont az albérletárak

Stagnáltak a fővárosi albérletárak február elején 2015 februárhoz képest az ingatlan.com összeállítása szerint, azt viszont nem tudni, hogy tartósan véget ért-e az áremelkedés a fővárosi és az országos albérletpiacon.

A portál több mint 5 ezer hirdetés alapján a kiadás szempontjából legnépszerűbb 50-70 négyzetméteres téglaépítésű lakások február elején meghirdetett bérleti díját vetette össze a tavaly februári árakkal.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzés szerint a vizsgált lakások országos átlagára 7 százalékkal, havi 150 ezer forintra emelkedett, ugyanakkor az átlagot nagyon felhúzzák a magas budapesti árak. A fővárosban idén február elején átlagosan 160 ezer forintért hirdettek egy lakást, ami megegyezik a 2015 februári értékkel. Az egyes kerületek jelentős eltéréseket mutattak, a XIII. kerületben 140 ezerről 172 ezer forintra (23 százalék), a XI. kerületben 15 százalékkal 150 ezer forintra nőttek a bérleti díjak tavaly február óta. Eközben a II., a III. és a XII. kerületekben 169-173 ezer forintról 150 ezer forintra mérséklődtek a díjak.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a 2015-ös erős emelkedésben szerepet játszottak a tranzakciók harmadát kitevő befektetési célú ingatlanvásárlások és a kereslet növekedése is. A februárban változatlan árakat viszont a kereslet csökkenésével és a kínálat emelkedésével magyarázta: januárban a kiadó lakásokra történő keresések száma 9 százalékkal csökkent 2015 januárhoz képest, miközben február elején országszerte és a fővárosban is 29 százalékkal több kiadó lakás volt, mint egy évvel korábban.

A következő időszakban elképzelhető, hogy a pár napra kiadott lakáshotelek veszítenek jelentőségükből, és inkább hosszú távú lakáskiadás veheti át a főszerepet a piacon, ami hozzájárulhat a bérleti díjak stabilizálódásához - vélekedett Balogh László. A szakember úgy látja, a következő időszakban egyre inkább az új lakások piacára helyeződik a hangsúly, többek között a kormányzati lakásprogram (csok) keresletélénkítő hatása miatt.

Kormányválság Ukrajnában?

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök arra kérte pénteken a kijevi parlament tagjait, hogy nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, ha nem elégedettek munkájával.

"Ukrajnában valódi parlamenti-elnöki hatalom van. Önöknek alkotmányos joga van arra, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a kormány ellen. Éljenek ezzel a jogukkal, bocsássák szavazásra a kérdést. Ha pedig elegendő szavazatot kap az indítvány, készek vagyunk becsülettel és büszkeséggel átadni helyünket új kormánytagoknak" - mondta a törvényhozás ülésén a miniszterelnök. Ukrajnában a jelenlegi szabályok szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a kormány, illetve egyes miniszterek kinevezését és távozását posztjukról.

A parlament és a kormány közötti mostani válságot Ukrajnában az robbantotta ki, hogy Ajvarasz Abromavicsusz gazdasági miniszter szerdán bejelentette lemondási szándékát. Döntését sajtótájékoztatón jelentette be, és azzal indokolta, hogy a Petro Porosenko államfő mögött álló parlamenti frakcióból nyomást gyakoroltak rá kétes személyek kinevezése érdekében a tárcánál, illetve állami vállalatok vezetésében, továbbá gátolták a reformokat. Az államfő megpróbálta maradásra bírni a nyugati országok bizalmát is élvező - litván származású - reformer minisztert, de ő a kormányülésen bejelentette, hogy továbbra sem áll el távozási szándékától.

Ukrán sajtóértesülések szerint az államfő mögötti frakcióban többen "saját embereikre" szeretnék lecserélni a kormány jelenlegi tagjait. Jacenyuk a pénteki parlamenti ülésen leszögezte, hogy kormánya és pártja, a Népi Front frakciója "megvédi" a gazdasági minisztert minden ellene irányuló törvénytelenségtől.

Volodimir Hrojszman házelnök viszont leszögezte: nem hagyja, hogy a kormány mindenért a parlament képviselőit hibáztassa. Ezt arra a kormányzati bírálatra válaszolta, amely szerint a parlament nem támogatja a kormány kezdeményezéseit. A házelnök szavai szerint több kormányjavaslatot azért utasított el a törvényhozás, mert kidolgozatlanul került eléjük.

Három miniszter, akik szintén lemondásukat fontolgatták, a csütörtöki, késő estébe nyúló kormányülésen meggondolták magukat. A grúz származású Olekszandr Kvitasvili egészségügyi miniszter kijelentette: azért marad a kormányban, hogy folytassa az általa megkezdett reformokat. Olekszij Pavlenko agrárminiszter, akit az Andrij Szadovij lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegély (Szamopomics) nevű párt delegált a kormányba, szintén visszamondta lemondását. A tárcavezető megengedhetetlennek nevezte a politikai nyomásgyakorlást a kormány tagjaira. Jurij Sztec tájékoztatási miniszter szintén bejelentette lemondásának visszavonását, és teljes átláthatóságot szorgalmazott a politikai életben. Követelte, hogy az összes hatalmi szerv ülései legyenek nyilvánosak, rögzítsék a végrehajtási hatalomhoz tartozók telefonbeszélgetéseit és találkozóit a politikai erők és az üzleti szféra képviselőivel.

Andrij Pivovarszkij infrastrukturális miniszter is benyújtotta lemondását. Döntése visszavonásának feltételéül egyebek között azt szabta, hogy ne akadályozzák a megkezdett reformokat, főként az állami beszerzések rendjének átalakítását.

Kormányválság Ukrajnában?

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök arra kérte pénteken a kijevi parlament tagjait, hogy nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, ha nem elégedettek munkájával.

"Ukrajnában valódi parlamenti-elnöki hatalom van. Önöknek alkotmányos joga van arra, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a kormány ellen. Éljenek ezzel a jogukkal, bocsássák szavazásra a kérdést. Ha pedig elegendő szavazatot kap az indítvány, készek vagyunk becsülettel és büszkeséggel átadni helyünket új kormánytagoknak" - mondta a törvényhozás ülésén a miniszterelnök. Ukrajnában a jelenlegi szabályok szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a kormány, illetve egyes miniszterek kinevezését és távozását posztjukról.

A parlament és a kormány közötti mostani válságot Ukrajnában az robbantotta ki, hogy Ajvarasz Abromavicsusz gazdasági miniszter szerdán bejelentette lemondási szándékát. Döntését sajtótájékoztatón jelentette be, és azzal indokolta, hogy a Petro Porosenko államfő mögött álló parlamenti frakcióból nyomást gyakoroltak rá kétes személyek kinevezése érdekében a tárcánál, illetve állami vállalatok vezetésében, továbbá gátolták a reformokat. Az államfő megpróbálta maradásra bírni a nyugati országok bizalmát is élvező - litván származású - reformer minisztert, de ő a kormányülésen bejelentette, hogy továbbra sem áll el távozási szándékától.

Ukrán sajtóértesülések szerint az államfő mögötti frakcióban többen "saját embereikre" szeretnék lecserélni a kormány jelenlegi tagjait. Jacenyuk a pénteki parlamenti ülésen leszögezte, hogy kormánya és pártja, a Népi Front frakciója "megvédi" a gazdasági minisztert minden ellene irányuló törvénytelenségtől.

Volodimir Hrojszman házelnök viszont leszögezte: nem hagyja, hogy a kormány mindenért a parlament képviselőit hibáztassa. Ezt arra a kormányzati bírálatra válaszolta, amely szerint a parlament nem támogatja a kormány kezdeményezéseit. A házelnök szavai szerint több kormányjavaslatot azért utasított el a törvényhozás, mert kidolgozatlanul került eléjük.

Három miniszter, akik szintén lemondásukat fontolgatták, a csütörtöki, késő estébe nyúló kormányülésen meggondolták magukat. A grúz származású Olekszandr Kvitasvili egészségügyi miniszter kijelentette: azért marad a kormányban, hogy folytassa az általa megkezdett reformokat. Olekszij Pavlenko agrárminiszter, akit az Andrij Szadovij lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegély (Szamopomics) nevű párt delegált a kormányba, szintén visszamondta lemondását. A tárcavezető megengedhetetlennek nevezte a politikai nyomásgyakorlást a kormány tagjaira. Jurij Sztec tájékoztatási miniszter szintén bejelentette lemondásának visszavonását, és teljes átláthatóságot szorgalmazott a politikai életben. Követelte, hogy az összes hatalmi szerv ülései legyenek nyilvánosak, rögzítsék a végrehajtási hatalomhoz tartozók telefonbeszélgetéseit és találkozóit a politikai erők és az üzleti szféra képviselőivel.

Andrij Pivovarszkij infrastrukturális miniszter is benyújtotta lemondását. Döntése visszavonásának feltételéül egyebek között azt szabta, hogy ne akadályozzák a megkezdett reformokat, főként az állami beszerzések rendjének átalakítását.