Előfizetés

A médiatanács nem vizsgálja a TV2 eladását

Publikálás dátuma
2016.02.04. 11:21
Fotó: Tóth Gergő
A médiatanács hatáskör hiánya miatt érdemben nem vizsgálhatta, így megtagadta a szakhatósági hozzájárulást a TV2 eladásával kapcsolatos versenyhivatali eljárásban - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

A médiatanács kizárólag akkor járhatott volna el az ügyben, ha az érintett vállalkozások mindegyike szerkesztői felelősséget viselne valamilyen médiatartalom felett - írják "a Megapolis Zrt., valamint a CCA Vízió Kft. és a Double 6 Dominoes Kft. médiaágazati összefonódásához kapcsolódó, jelenleg is zajló fúziós eljárásról". Megemlítik: a bekért nyilatkozatok és bizonyítékok alapján az utóbbi két cégnek nincs ilyen szerkesztői felelőssége, ezért a médiatanács nem dönthetett érdemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megkeresése nyomán. 

A közlemény kitér arra is: e heti ülésén a médiatanács 1,52 millió forint bírságot szabott ki a TV2 médiaszolgáltatójára a terméktámogatási és megjelenítési szabályok megsértése miatt. A döntés oka, hogy a Mokka a Nyár ízei című rovatában négy adásában többször szabálytalanul népszerűsített ételízesítőket; a szankciót a fokozatosság és arányosság elvének, a szolgáltató korábbi, azonos típusú jogsértéseinek figyelembevételével szabták ki.

A műsorrészek túlzott hangsúllyal ábrázolták a márkajelzést: szinte egész időtartam alatt kiállításszerűen a gyártó vállalat többféle termékét, illetve céglogós ruhadarabot mutattak be ismételten, többször közeli felvételeken - írják.

Korábban: Simicskáék tovább harcolnak a TV2-ért

Simicskáék nem adták fel a TV2-ért folyó küzdelmet, annak ellenére sem, hogy a cégbíróság elutasította Megapolis Media Zrt.-nek kérelmétFonyó Károly ugyanis beperelte a tévét a kormánybiztosnak eladó Yvonne Dedericket és Simon Zsoltot, illetve fellebbez a cégbíróság döntése ellen is - írta meg a Népszabadság.

Óvári Győző, a Megapolis Zrt.-t jogi képviselője úgy fogalmazott a lapnak, hogy fellebbez a cégbíróság pénteki (01.22) döntése ellen a Fővárosi Ítélőtáblánál, mert szerinte be kellett volna jegyezni ügyfele, Fonyó Károly tulajdonjogát a TV2-re.

Ahogy lapunk is beszámolt róla, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága első fokon elutasította a Megapolis Media Zrt. változásbejegyzési kérelmét. A cégbíróság döntése ezzel megerősítette, hogy a TV2 Media Group Holdings Kft. tulajdonosai Yvonne Dederick és Simon Zsolt, akik egyúttal a társaság ügyvezetői is. A két tulajdonos közleményben kijelentette, hogy a Magyar Broadcasting Co. Kft.-vel jogszerűen megkötött tranzakció lezárult, és a TV2 Média Csoport Kft. televízióadó új tulajdonosa a Magyar Broadcasting Co. Kft. 

Andy Vajnáék január 3-án jelentették be, hogy lezárult a TV2 megvásárlása, a csatorna élére pedig kinevezték Dirk Gerkenst. A Magyar Broadcasting Co. Kft. beadta a bejegyzési kérelmét, néhány nappal később pedig már ő lett a TV2 Média Csoport Kft. új tulajdonosa a cégbíróság döntése nyomán.

Ezután Simicskáék keresetet nyújtottunk be Andy Vajna tulajdonjogának bejegyzése ellen. Óvári Győző, a Megapolis Media Zrt.-jének ügyvédje január 20-án kifejtette lapunknak, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága azért utasította el kérelmüket, mert azt csak olyan esetben lehet beadni, amikor a testület még nem jegyezte be a változásokat: Simicska Lajos köre pedig Vajna bejegyzése után 5 órával adta be a kérelmet, így azt a bíróság formai hiba miatt elutasította. A filmügyi kormánybiztos Magyar Broadcasting Co. Kft.-jét január elején jegyezték be a TV2-t üzemeltető TV2 Média Csoport Kft.-be. Óvári szerint érdekes, hogy ugyanaz a bíró fogadta el másfél nap alatt Vajna kérelmét, aki az ő beadványukat hónapok óta nem bírálta el, pedig "ugyanannyi papírt" adtak be.

Megszólal a Vajna-rádió

DJ FM néven az Andy Vajnához köthető Radio Plus Kft. indíthat kereskedelmi rádiót a Budapest 96,4 MHz körzeti frekvencián, mert pályázatukat nyertesnek nyilvánította a Médiatanács. A másik pályázó, az Autórádió Műsorszolgáltató Kft. ajánlata alakilag érvénytelen lett az eljárás korábbi szakaszában. Az 1,16 millió fős vételkörzetű adó mainstream zenével, kulturális, közlekedési információkkal a 18-35 éves, minőségi szórakozásra vágyó korosztályt célozza meg, és a Simicska Lajoshoz köthető Class FM konkurenciája akar lenni.



Betelt a pohár a nyelviskoláknál is

A közoktatásbeli anomáliák és a velük kapcsolatos felháborodás miatt mára közel 30 ezren írták alá a miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestületének nyílt levelét, a Teleki Blanka Gimnázium 16 pontját. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) csatlakozik az oktatás megújítását követelő pedagógusokhoz, és sürgeti a közoktatás rendszerszintű problémáinak megoldása mellett, a felnőtt nyelvoktatás területén tapasztalható állapotok azonnali javítását - olvasható a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

Mint ismeretes, titkos minisztériumi szobákban szövegezett, minden érdemi szakmai egyeztetés nélkülöző felnőttképzési törvényt fogadott el 2013-ban a Parlament a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztésére. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete számtalan törvénymódosító indítványát válaszra sem méltatták. A jogszabály az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás működését európai léptékekhez mérten súlyosan központosítja, túlszabályozza, ugyanakkor minőségi és számszerűsíthető eredményeket nem tud felmutatni. Ezen tényeket alátámasztják a KSH-OSAP statisztikai adatai, valamint a legfrissebb EUROSTAT felmérések arról, hogy a keresőképes felnőtt lakosság idegen nyelvtudása az Európai Uniós országok közül Magyarországon a legalacsonyabb, a magyarok több mint 2/3-a nem beszél angolul.

Az elmúlt évtized kormányainak munkája módszeresen tette tönkre a közoktatást kiegészítő nagy presztízsű hazai felnőtt nyelvoktatást: megszüntette a munkavállalók nyelvtanulását ösztönző személyi jövedelemadó kedvezményt, a szakképzési hozzájárulást és a béren kívüli juttatásokat, és ezzel egy időben az érdemi munkát, a minőségi nyelvoktatás megvalósítását hátráltató betarthatatlanul bonyolult, átláthatatlanul bürokratikus feladatokat erőltetett a szakmára. A szabályozás a közoktatáséhoz hasonlóan a nyelviskolák, a képzésben résztvevő hallgatók és a tanárok autonómiáját csaknem teljes mértékben figyelmen kívül hagyja és a felnőttoktatásban elvárt rugalmasságot, a valós munkaerő piaci igényeknek való megfelelést ellehetetleníti. Az elmúlt két évben a túl szigorú törvénynek köszönhetően egyre növekszik a feketegazdaságban
megjelenő nyelviskolák aránya, melytől a nyelvtanulók kiszolgáltatottsága erősödik.

Elég volt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal látszategyeztetéseiből! Kezdődjön végre valódi párbeszéd arról, hogyan tudjuk növelni az Európában elvárható szintre az idegen nyelvet tudó magyarok számát, hogyan tudjuk javítani a nyelvoktatás minőségét és hogyan csökkenthetők a felesleges bürokratikus terhek. Követeljük a felnőttképzés átfogó átalakítását, széleskörű egyeztetést a nyelvoktatási piac résztvevőinek érdekeit képviselő szakmai szervezetekkel, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületével.

Követeléseink támogatása érdekében mi is ott leszünk február 13-án az országos demonstráción, és a csatlakozásra bíztatunk minden nyelvtanulót, nyelvtanárt, a nyelvtudás fontosságának ügyével szimpatizálót.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének Ügyvezető Testülete

Orbán másfél milliárdból építene kórházat Szíriában

Publikálás dátuma
2016.02.04. 10:45
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Kórházépítéssel és -üzemeltetéssel járulna hozzá Magyarország Szíria újjáépítéséhez - derül ki abból a kormányhatározatból, amely a Szíriát és a környező régiót támogató, csütörtöki nemzetközi konferencián felajánlandó magyar hozzájárulásról szól.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány kész arra, hogy a szíriai helyzet hosszú távú rendezése, így különösen a biztonságpolitikai feltételek megléte esetén Magyarország Szíria újjáépítéséhez hozzájáruljon kórházépítéssel és -üzemeltetéssel, és erre a célra 1 milliárd 575 millió forintot biztosítson.

A szíriai humanitárius válság enyhítését célzó, Londonban tartandó konferenciát a brit, a német, a kuvaiti és a norvég kormány, valamint az ENSZ közösen szervezi, a tervek szerint hetvennél több ország részvételével. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli a tanácskozáson.