Kudarcba fulladt a pedagógussztrájk

Másfél hét után gyakorlatilag kudarcba fulladt a Szlovákiában a múlt héten elindított pedagógussztrájk, az oktatásügyi minisztérium adatai szerint szerdán már csak a tanintézmények 0,7 százaléka maradt zárva.

A korlátlan idejűre tervezett pedagógussztrájkot a Szlovák Tanárok Kezdeményezése (ISU) elnevezésű szervezet hirdette meg, azt követően, hogy nem tudtak érvényt szerezni bérköveteléseiknek az oktatásügyi miniszterrel január végén folytatott egyeztetés folyamán.

A pedagógussztrájkba annak kezdetén mintegy 11 ezer oktatásügyi dolgozó, az alkalmazásban lévő szlovákiai tanárok valamivel több mint tizede kapcsolódott be. A sztrájk kezdete óta, az abban részt vevő tanárok száma folyamatosan csökkent, szerdán az ISU adatai szerint 7800-ra mérséklődött. A sztrájk miatt zárva tartó iskolák száma és aránya ennél is nagyobb mértékű csökkenést mutatott, a szlovák szaktárca adatai szerint a több mint 6700 szlovákiai tanintézmény közül szerdán már csak 47 iskola tartott zárva.

Bár a sztrájk súlya és az abban részt vevők száma csökkent, s eközben a pedagógusok egyáltalán nem kerültek közelebb követeléseik teljesítéséhez, a tanárok részvételével zajló különböző kisebb tiltakozó rendezvények nem maradtak abba. Szerdán is több városban hirdettek ilyeneket, egyebek mellett Pozsonyban a kormányhivatal előtt is sor került egy csendes tüntetésre, a mintegy másfél száz fős megmozdulás azonban alig tartott tovább fél óránál.

A nyomásgyakorló akcióknak a parlamenti választások elé időzítése, valamint az a tény, hogy a pedagógusok egyes követeléseinek azonnali teljesítésére már nem kerülhet sor a törvényhozási folyamat berekesztése miatt (a pozsonyi törvényhozás decemberben zárta a márciusi parlamenti választások előtti utolsó ülését), megfigyelők szerint arra is utalhat, hogy a kezdeményezés hátterében már a választási kampány áll.

A sztrájkoló pedagógusok követeléseinek központi eleme, hogy a kormány azonnali hatállyal 140 euróval (mintegy 44 ezer forint) emelje meg az összes pedagógus és szakmai alkalmazott besorolási bérét, továbbá vállaljon garanciát arra, hogy ezt az összeget egy év múlva újabb 90 euróval megnöveli. Szlovákiában az általános és középiskolák pedagógusainak kezdő bére jelenleg megközelítőleg 670 euró (mintegy 210 ezer forint), országos átlagban pedig a tanárok bére bruttó 980 euró (304 ezer forint) körül mozog, ami több mint tíz százalékkal magasabb az országos átlagbérnél.

Szerző

Elfogadhatatlan, hogy nem "teljesíti kötelességét" az EB

A nemek közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapértéke. Ez nem csak a nők gazdaságban, társadalomban betöltött szerepe miatt fontos, hanem az EU szélesebb körű gazdasági céljai elérése érdekében is - írja Niedermüller Péter a 2015 utáni időszakra vonatkozó új nőjogi és esélyegyenlőségi stratégiával  kapcsolatos határozatról.  

Ezzel szemben azt látjuk, hogy még a 2010-15-ös stratégia céljait sem értük el, az elmúlt évtizedben lelassult a politikai momentum, a Bizottság pedig habozik elfogadni a következő időszakra vonatkozó dokumentumot. Mindezt úgy, hogy Magyarországon kormányszintű a nők elleni diszkrimináció, egyes tagállamokban az átlagos óránkénti nemek közti bérkülönbség a 25-30%-ot is eléri, 16 tagállam pedig érthetetlen módon nem hajlandó ratifikálni a nők elleni erőszak ellen szóló Isztambuli Egyezményt, köztük Magyarország, de Németország is. Hogy támogathatjuk hitelesen a fejlesztési politikánkban a nemek közti egyenlőség ügyét harmadik országokban, ha a saját tagállamainkban is ennyi tennivaló akad?

Egyértelmű, hogy további erőfeszítésekre van szükség, egy koherens jogi keretrendszerre, melyet az S&D frakció már régóta sürget, és ezt a polgárok 90%-a is így látja az európai konzultáció eredménye szerint. Elfogadhatatlan, hogy amikor mind az Európai Parlament, mind a tagállamok képviselőjeként a Tanács konkrét stratégiát sürget a 2015-ben lejáró program folytatásaként, mindezt az európai polgárok elsöprő egyetértésével, az Európai Bizottság nem teljesíti a kötelességét, és nem fogad el konkrét dokumentumot. Konkrét vállalásokra van szükség, irány számokkal és erre szánt büdzsével. Ezek nélkül nem lehet mérni az előrehaladást és nincs is mifelé mozogni - írta a DK alelnöke közleményében.

Szerző

Vucic: nem lesz "migránsparkoló" Szerbiából

Publikálás dátuma
2016.02.03. 15:43
FOTÓ: Getty Images
Szerbia nem tud és nem is fog több százezer migránst befogadni, nem lesz a migránsok "parkolóhelye" - szögezte le szerdán Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök.

Vucic arra a híresztelésre, miszerint a Szíriáról és a migránsválságról szóló, csütörtökön kezdődő londoni nemzetközi konferencián arról is szó lesz, hogy az Európai Unió pénzügyi támogatást adna Szerbiának a migránsok egy részének elszállásolására.

A szerb kormányfő hozzátette, Szerbia kész arra, hogy egy bizonyos számú migránst befogadjon, és részt vállaljon az európai kvótarendszerből, habár erre semmi sem kötelezi, hiszen nem tagja az Európai Uniónak. 

Szerbiában naponta körülbelül kétezer migráns lép be, csak januárban 60 ezren haladtak át az országon. A szerb kormány tagjainak korábbi bejelentései szerint az ország különböző településein található befogadóközpontok körülbelül hatezer ember elhelyezésére alkalmasak.

Szerző