Elásták a csatabárdot

Publikálás dátuma
2016.01.30. 06:37
Sigmar Gabriel és Angela Merkel a válságtanácskozáson FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY
Megszületett ugyan a kompromisszum a német kormány pártjai között megtartott csütörtök esti válságcsúcson a menekültprogram vitás kérdéseiről, gyanítható azonban, hogy a kereszténydemokrata CDU, a keresztényszocialista CSU, valamint a szociáldemokrata SPD csak időlegesen ásta el a csatabárdot. A mostani megegyezés ugyanis aligha oldja meg a menekültválsággal kapcsolatos problémákat.

Jóllehet tavaly novemberben egyszer már megegyezés született a menekültprogramról a nagykoalíció pártai között, a családegyesítések kérdésében egészen csütörtökig megmaradtak a nézetkülönbségek. A kompromisszum értelmében, a CSU követelésének megfelelően, két évre felfüggesztik az oltalmazott státusban lévők családegyesítési jogát. Ez azt jelenti, hogy a szíriai menekültek nehezebben tudják német területre hozni családjuk többi tagját. Hogy a szociáldemokratáknak is tegyenek engedményt, ezért megegyezés született arról is: a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborból érkezettek esetében viszont törekednek a családegyesítések végrehajtására.

A megállapodás értelmében biztonságos országnak minősítették Algériát, Marokkót és Tunéziát, ezen országok állampolgárait tehát egyből vissza is küldhetik. Erre az intézkedésre a szilveszteri kölni események miatt volt szükség, amikor elsősorban észak-afrikai, algériai és marokkói menekültek bántalmaztak nőket, s rabolták ki többjüket. A megállapodásban kikötötték azt is, csak a súlyos betegségben szenvedők kitoloncolását függesztik fel. Megegyeztek továbbá arról, hogy a letelepedés feltételeként meghatározott integrációs kurzus összegét a bevándorlóknak kell fizetniük. Havi 10 euróról van szó.

Angela Merkel kancellár azt közölte, a megegyezés bizonyítja, hogy a kormány működőképes, s továbbra is felelős döntéseket hoz. Derűlátóan nyilatkozott Peter Tauber, a kereszténydemokraták főtitkára, aki szerint az intézkedéssel „érezhetően sikerül csökkenteni a menekültek számát”. Szinte szó szerint megismételte szavait Gerda Hasselfeldt, a menekültkérdésben a legradikálisabb álláspontot képviselő CSU frakcióvezetője, aki örömtelinek nevezte, hogy az SPD hajlamos volt a kompromisszumra a családegyesítések kérdésében. Horst Seehofer, a CSU elnöke „rendkívül elégedettnek” mondta magát. Jó megállapodásról beszélt Sigmar Gabriel, az SPD elnöke, aki szerint a menekültcsomag hamarosan a kormány elé kerülhet.

Angela Merkel megállapodott a tartományi miniszterelnökökkel arról, hogy szövetségi is tartományi képviselőkből munkacsoportokat hoznak létre, melyek feladata a menekültek társadalomba való hatékonyabb integrációjának elősegítése lesz. Jóllehet a tartományi kormányfők elsősorban több pénzt reméltek a kabinettől a menekültek elhelyezésére, Bréma polgármestere, Carsten Sieling újságírók előtt elmondta: anyagi kérdésekről nem esett szó.

A legnagyobb kérdés az, mennyire lesz tartós a csütörtöki megállapodás? A mostani kompromisszum inkább csak jelzés volt a közvélemény számára, hogy a nagykoalíció nem bomlik fel, s minden marad a régiben. Ez a megegyezés ugyanis még nyilvánvalóan nem jelent konkrét megoldást a menekültválságra. Ettől még nem jönnek sokkal kevesebben német területre, legfeljebb néhány tízezer személyről lehet szó. A német hatóságok 2014 januárja és 2015 októbere között 18400 vízumot bocsátottak ki a családegyesítések kapcsán. Nyilvánvaló ugyan, hogy ez a szám emelkedni fog, ám szakértők sem mertek jóslatokba bocsátkoznia arról, mégis, mennyivel. Annyi bizonyos, hogy idén januárban fordult elő először a menekültválság során: több nő és gyermek érkezett az EU területére, mint férfi, ők főként a család férfitagja után utaztak a családegyesítés keretében.

Szerző

Trump távollétében is győzött?

Donald Trump volt a nagy hiányzó – „az elefánt, aki nem volt a szobában” – a republikánus elnökaspiránsok csütörtök esti tévévitáján. A milliárdos összeveszett a Fox tévécsatornával, mivel nem voltak hajlandók lecserélni az egyik moderátort, Megyn Kellyt. 

Trump bosszúból távol maradt a vitától, helyette egy veteránok számára adományokat gyűjtő összejövetelen vett részt. Trump még ezt is megengedheti magának, olyan fölényesen vezet, hogy a legkevésbé sem aggódik, hogy bojkottja rontja majd az esélyeit az előválasztási szezon első megmérettetésén, Iowa államban. Még két idén kevéssé esélyes elnökaspiránst is maga mellé vett, Mike Huckabee volt kormányzó 2008-ban, Rick Santorum volt szenátor 2012-ben győzött Iowában, de egyikükből sem lett elnök, csütörtökön is csak a „futottak még” vitába hívta meg őket a Fox News.

Az Ohio államban rendezett fő vitán heten vettek részt, Trump távollétében láthatóan megkönnyebbültek. Konzervatív kommentátorok szerint ez a vita mutatta meg, hogy milyen lehetne a republikánus elnökjelöltségért folyó verseny, ha nem „téríti el” a szélsőséges populista nézeteivel taroló New York-i milliárdos. Kevesebb volt a személyeskedés, érdemi kérdésekről esett szó, de azért nem is volt mentes a vita az összetűzésektől. Még Jeb Bush volt floridai kormányzó is felszabadult, nem kellett tartania Trump szurkálódásáról, s eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta. Ted Cruz floridai szenátor – Trump után ő a második a népszerűségi listán országosan és Iowában is – ezúttal megtartóztatta magát és szokatlan visszafogottsággal beszélt. Marco Rubio külön csatát vívott egykori mentorával, Bush orra alá dörgölte, hogy megváltoztatta álláspontját az illegális bevándorlás kérdésében. „Akárcsak te!” – vágott vissza a fiatal floridai szenátornak Jeb. Rubio 2013-ban támogatott egy kétpárti kezdeményezést, amely rendezte volna a mintegy 11 millió papírok nélkül élő bevándorló helyzetét, de azóta is bánja, hiszen minden vitában az orra alá dörgölik.

Felmérések szerint távollétében is Trumpról beszéltek a legtöbbet, s noha Cruz, Rubio, Bush, még a főtáblára visszakerült Rand Paul szenátor és a két kormányzó, Chris Christie és John Kasich is kapott méltatást, így is a milliárdos nyerte ezt a menetet. Az első tényleges szavazatokat hétfőn este adják le Iowában.

Szerző

Szerelő tette a bombát a lezuhant orosz gépre

Az Egyptair légitársaság egyik szerelőjét gyanúsítják azzal, hogy ő tett bombát a tavaly októberben lezuhant orosz utasszállító gépre. Bár Kairó hivatalosan továbbra is azt állítja, senki ellen nem folyik vizsgálat, a Reuters hírügynökség forrásai megerősítették, őrizetbe vettek egy szerelőt, akinek unokatestvére csatlakozott az Iszlám Államhoz.

A MetroJet orosz légitársaság gépe Sarm el-Sejkből szállt fel, s a Sínai-félsziget fölött zuhant le, 224-en veszítették életüket a katasztrófában. Egy magát megnevezni nem kívánó illetékes a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva annyit árult el, hogy a gyanúba fogott szerelőn kívül két rendőrt és egy csomagokat szállító rakodómunkást is letartóztattak, ők segédkezhettek a bomba elhelyezésében. Az unokatestvér másfél éve lépett az IS kötelékébe, s mikor megtudták, hogy rokona a repülőtéren dolgozik, leszállították neki a pokolgépet. A két rendőr „félrenézett” egy ellenőrzőpontnál, s a táska a csomagtérbe került. Az IS korábban egy Schweppes üdítőital dobozáról tett fel képet, azt állítva, egy ilyen dobozba rejtették a házilagos pokolgépet.

Szerző