Balog miniszter újabb életveztési tanácsai: hazafiasságot a fiataloknak!

Publikálás dátuma
2016.01.28. 21:13
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Versenyképes tudást és hazafiasságot kell adni a felnövekvő nemzedékeknek - ezt az emberi erőforrások minisztere jelentette ki a Pesterzsébeti Polgári Esték rendezvényén, megjegyezve, hogy negyedszázadon keresztül Magyarország volt a térség egyetlen olyan volt kommunista állama, ahol a hit- és az erkölcstan nem kapott helyet az oktatásban. Majd az információ mélységét végiggondoló hallgatóság elszörnyedése után, nem hagyva lankadni a feszült figyelmet, arról is felvilágosított: aki az egész világon mindenütt otthon van, a sehova nem tartozik. Kemény szavak ezek, amikor a Tárki vezető kutatója, Sík Endre már tavaly augusztusban azt mondta, hogy minden hatodik magyar ember tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét.   

A miniszter, ha már egyszer beszédet mondott, nyilván nem hagyhatta ki az aktuális, és hozzá tartozó forrongó területet, az oktatást. Ám ezzel kapcsolatban csupa jó hírrel szolgált: a magyar felsőoktatás mára anyagilag pluszba került, a tartozásoknál nagyobbak a megtakarítások, most jön a minőségi munka, a tartalmi munka. Az utóbbi három esztendőben pedagógusbér-emelésre fordított 234 milliárd forint egyik eredménye az, hogy vannak már olyanok, akik a felsőoktatásból középiskolai tanárnak mennek a magasabb jövedelem miatt.

És noha javában benne vagyunk a második Orbán-kormány regnálásában, és bármilyen komikus is már az elmúltnyolcévezés, azért, mint kötelező penzum, nem maradhatott ki:  A szocialista kormányok idején több száz vidéki kisiskolát zártak be, és e pedagógusok bére késhetett, ma már csak azokban az intézményekben fejezik be az oktatást, amelyekre a helyiek nem tartanak igényt - mondta feddőleg a miniszter. 

A "migránsozás" is a kötelező kűrök egyike, beszélt arról is Balog Zoltán kötelességtudóan. 

Az a cél, hogy legyenek erősebbek a családok és a helyi közösségek, ezen keresztül pedig maga az ország. Stabil gazdaság és erős ország nélkül Magyarország hangja a migránsválság során feleannyit nem ért volna, mint így, hiszen egy adósságban fuldokló országgal könnyebben lehet szórakozni - mondta.

(A szórakozás szó minden bizonnyal a leghelyénvalóbb arra a helyzetre, amikor embertömegek menekülnek háborúk, öldöklés, éhezés elől, életüket kockáztatva, kisgyerekeiket magukkal vonszolva a fél világon - a szerk.) 

Fotó: Spencer Platt/Getty Images

Fotó: Spencer Platt/Getty Images

Balog Zoltán, miniszter és református lelkész a menekülők kapcsán beszélt segítőkészségről, de azonnal hozzátette: az államnak az a kötelessége, hogy megvédje a saját közösségét. És: mindenkinek a vallását tiszteletben tartjuk, de ezt várjuk el másoktól. Majd a konklúzió: a legfontosabb eldönteni, hogy mit kell tolerálni, és mit nem szabad tolerálni.

Szerző

Bűnpártolással vádolják a mutyikat leleplező politikust

Hetente fogjuk bemutatni azt a bűnsorozatot, ami az uniós milliárdok ellopását jelenti. Az első alkalommal a szekszárdi polgármestert idéztük meg, aki egy 100 százalékosan túlárazott óvoda kapcsán elmondja a bűnszövetkezet lényegét: "A pályázati rendszer ma így működik Magyarországon. Lejön, és azt mondja, hogy én kompletten megcsinálom neked, megnyerem neked, de én hozok mindent. És ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Mert van egy kvótám, amit én eloszthatok, és ha nem, akkor megyek egy várossal odébb" - közölte sajtótájékoztatóján és Facebook-oldalán is Hadházy Ákos. 

Az LMP -s politikus azt is közölte: ezentúl minden héten korrupcióinfót tartanak. Mint jelezte: annyi muníciójuk van, ami kitart az év végéig. Hadházy Ákosnak, a zöldpárt antikorrupciós szakszóvivőjének abból lett elege, hogy hiába buknak le sorban a korrupt politikusok és gazdasági szereplők, a kormány mindenkit futni hagy. (A fent idézett szöveg, illetve a felvétel az atv.hu oldalán megnézhető.) Hadházy egyébként elsősorban a Miniszterelnökséget és az Emberi Erőforrások Minisztériumát nevezte meg, mint amelyek már a pályázatokat is úgy írják ki a mintegy 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrás nagy részének elosztására, hogy már megvannak a lebonyolító cégek.

A Miniszterelnökség erre reagálva közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt írják: a politikus - képviselői esküjével szemben  - nem a közérdeket tartotta szem előtt, nem jelentette egyből az ügyet a rendőrségen, hanem négy évig hallgatott.

Tanácsot is adnak a megtévedt ellenzéki báránykáknak, hogy mit is kellene tenniük.

Az LMP akkor jár el helyesen és felelősen, ha nem sajtótájékoztatókat tart, hanem még a mai nap feljelentést tesz a rendőrségen minden olyan ügyben, melyben szerintük a korrupció gyanúja felmerül. Ha ezt Hadházy Ákos nem teszi meg, bűncselekményt követ el, és igazolja, hogy akciója nem más, mint politikai termék . 

Majd mindenkit megnyugtatva azt is közlik: A Miniszterelnökség minden kiskaput bezárt a pályázatokkal trükközők előtt. 

Lehet szépen csendben hazamenni, nincs itt semmi látnivaló. 

Szerző

Obama-Orbán: adok-kapok

Publikálás dátuma
2016.01.28. 20:16
Orbán Viktor tavaly egy fotó erejéig találkozhatott az amerikai elnöki párral – érdemi tárgyalás azonban nem volt FOTÓ: FEHÉR HÁ
Miközben Orbán Viktor és stábja igyekszik elhitetni, hogy nem amerikai nyomásra változott a kormányfő korábbi álláspontja Hóman Bálint, s Székesfehérvárra tervezett, majd visszavont szobra ügyében, az Egyesült Államok elnöke egyértelművé tette: igenis nyomást gyakoroltak Magyarországra ebben a kérdésben. A magyar kormányfő állítja: visszautasította a kísérletet, ám a történtek rekonstruálása nem ezt mutatja, miközben az MTI már az amerikai elnököt is "kozmetikázza".

"Valóban volt ilyen amerikai kormányzati nyomásgyakorlás, amit Orbán Viktor a leghatározottabban visszautasított. Általánosságban bármilyen külföldi nyomásgyakorlás csak hátráltatja az ügyek elintézését, és pontosan ez történt a Hóman-szobor ügyében is. A magyar miniszterelnök álláspontja szerint az amerikai kormány jobban tette volna, ha ezzel nem kísérletezik" - válaszolta lapunknak Havasi Bertalan. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjét azután kérdeztük, hogy kiderült, az Egyesült Államok elnöke szerint az amerikai kormány közvetlenül fellépett a Hóman Bálintnak tervezett szoborállítás megakadályozása érdekében.

Barack Obama ugyanis Izrael washingtoni nagykövetségén a nemzetközi holokauszt-emléknapon arra figyelmeztetett, erősödőben van az antiszemitizmus, és bármely hit elleni támadás minden hit elleni támadás egyben. Aggályaira példaként Magyarországot hozta fel. "Itt ma este szembe kell néznünk a valósággal, és a valóság az, hogy világszerte erősödik az antiszemitizmus. Ez tagadhatatlan" - mondta, majd kifejtette: "elnökként gondoskodtam róla, hogy az Egyesült Államok vezesse az antiszemitizmus elleni globális harcot". Ezért szervezték meg az első ENSZ-közgyűlést a témában, ezért sürgettek más nemzeteket is, hogy a veszély kezelésére - Amerikához hasonlóan - különmegbízottakat nevezzenek ki. A felsorolást pedig Obama úgy folytatta: "ezért volt, hogy amikor Magyarország szobrot állított volna egy második világháborús antiszemita vezetőnek, mi próbáltuk a leginkább rávenni a kormányukat, mondjon le erről a tervről. És ez nemcsak afféle széljegyzet volt a Magyarországgal való kapcsolatunkban, hanem nagyon is központi kérdés, amennyiben fenn akarják tartani a jó viszonyt Amerikában - és ezt a tudtukra is adtuk" - fogalmazott az amerikai elnök.

Ismert: Székesfehérvár közgyűlése júniusban - az ellenzék heves tiltakozásától kísérve - támogatta a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány kérését, hogy az egykori politikus szobrát állítsák fel a székesfehérvári Bartók Béla téren. A kezdeményezést még az igazságügyi tárca is támogatta volna 15 millió forinttal, noha az Orbán-kormány miniszterei - Lázár János, Balog Zoltán és Trócsányi László - sorban elhatárolódtak a szoborállítástól, a felelősséget pedig a civilekre és Székesfehérvárra hárították. Végül nemcsak a kormányoldal, hanem maga az alapítvány is elállt az ötlettől, miután minden korábban felajánlott közpénzt visszavontak a döntéshozók. Ennek előzménye pedig az volt, hogy az Egyesült Államok képviselői budapesti látogatásukon nyilvánosan is felszólították a magyar kormányt, ne csupán ne támogassa, hanem akadályozza is meg a szobor felállítását. Miután ez elhangzott, még ugyanaznap a parlamentben Orbán Viktor egy ellenzéki kérdésre válaszolva beszélt Hómanról: elmondta, Magyarország 1944. március 19-én elveszítette szuverenitását, 1990. május 2-án pedig visszanyerte azt, és bár a megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége, minősége lehet, de a kormány nem támogathatja, hogy olyan politikusnak állítsanak szobrot, aki együttműködött az elnyomókkal.

Az ügy pikantériája, hogy tavaly májusban, a Modern Városok sorozat székesfehérvári állomásán a miniszterelnök még azt mondta: "örülök annak, hogy Hóman Bálint emléke Székesfehérvár városából nem tűnik el, és reméljük, hogy hamarosan a tudományos és közéleti rehabilitáció is meg fog történni." Kétségtelen tehát, hogy Orbán az amerikai nyomásnak engedve változtatott nézőpontján, ám ezt most tagadja. Így gondolja Ara-Kovács Attila is, aki szerint egyáltalán nem példátlan, hogy az amerikai elnök erőteljes véleményeket fogalmaz meg más országokkal kapcsolatban. A DK külpolitikai kabinetvezetője szerint Obama álláspontja ráadásul nem egy külföldi vélemény, hanem nagyon sok magyar ember egyetért vele, személy szerint Ara-Kovács is messzemenőkig azonosul az antiszemitizmus csíráját is elítélő nyilatkozattal. A szakpolitikus azt is elmondta: szóvivőjén keresztül Orbán csak saját táborának kívánt üzenni, őket nyugtatgatta azzal, hogy nincs függőségben más országoktól, miközben a konkrét esetben tény, hogy teljesítette az amerikai elvárást. Amikor ugyanis az amerikai kormány tavaly december közepén Budapestre küldte Robert Berschinski demokráciáért és emberi jogokért felelős külügyi helyettes államtitkárt, valamint Ira Forman antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó különmegbízottat és Nicholas Dean holokausztügyi különleges megbízottat, Orbán hirtelen megfogalmazta korábbitól eltérő véleményét, holott előtte hebegett-habogott csak a kabinet. Ara-Kovács szerint a magyar kormányfő rendre igazodik az amerikaiakhoz, csak épp a megszokott kettős játéka, avagy a pávatánc kényszeríti arra, hogy a hazai közvélemény előtt másként adja elő a történteket.

Mikola: nem volt szabadkereskedelmi-egyezkedés
"Az elmúlt időszakban számos téves információ jelent meg az EU és az Amerikai Egyesült Államok közti szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP) szóló tárgyalási folyamattal kapcsolatban. A tárgyalások 12. fordulójára ez év februárban, Brüsszelben kerül majd sor. A tárgyalási folyamat közepénél tartunk, ami azt is jelenti, hogy a megállapodástól még igen messze vagyunk. A tavaly február 26-án az Országgyűlésben lefolytatott nyílt vitához képest a magyar álláspontban nincs érdemi változás. Továbbra is olyan lehetőségként tekintünk a TTIP-re, amely hozzájárulhat Magyarországon és Európában a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy ennek feltétele, hogy a megállapodás tartalma megegyezzen a magyar érdekekkel. Ezen dolgozunk" - válaszolta Mikola István lapunknak. Azután fordultunk kérdéseinkkel a KKM biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárához, hogy a Népszabadság "Az amerikaiak csendben kilóra megvették az Orbán-kormányt" címmel arról írt: a magyar kormány beállt a TTIP támogatói közé, ennek jelenként Colleen Bell nagykövet az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) múlt szerdai évnyitó rendezvényén bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kiállt az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodás mellett, majd Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet is megerősítette ugyanott, hogy az egyezmény megkötése "fontosabb, mint valaha". Mikola azonban a Népszavát arról tájékoztatta, nem igaz, hogy hogy Orbán megállapodott az amerikai kormánnyal a TTIP ügyében. "Erre már csak azért sem kerülhetett sor köztük, mert az Európai Bizottság tárgyal a partnerrel és nem az uniós tagországok" - fogalmazott, hangsúlyozva egyúttal: egyelőre "nincs TTIP-megállapodás. Tárgyalások zajlanak az EU és az USA között, ami minden bizonnyal még éveket vesz igénybe. A magyar érzékenységeinket eddig sikeresen megvédtük és azokat szem előtt tartva járunk el, ugyanakkor a végeredményről a tárgyalások lezárását követően tudunk csak nyilatkozni" - fogalmazott lapunknak az államtitkár. Korábban egyébként Orbán Viktor többször is szükségesnek nevezte a TTIP-t, viszont 2014 decemberében azt mondta: az Egyesült Államok kormánya a kitiltási botrányban valójában az orosz-ukrán konfliktus, és az EU-USA közti szabadkereskedelmi tárgyalások miatt helyezte "nyomás alá" a magyar kabinetet.

Szerző