Előfizetés

Olimpiai álom vidéki és Duna-parti helyszínekkel

Publikálás dátuma
2016.01.29. 07:00

Szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés kijelölte a javasolt budapesti olimpiai helyszíneket. Az ellenzék továbbra is népszavazást szeretne az ügyben, ám az erről szóló előterjesztést leszavazták. Sajtóhírek szerint az Olimpiai Park kialakításával megszűnhet a csepeli hév, helyette villamos járna. Csepel különben is hangsúlyos szerepet kaphat, hiszen a tervek szerint a 2024-es nyári játékokra itt alakítanák ki az olimpiai falut. Összeállításunkban a budapesti (és a vidéki) helyszíneket gyűjtöttük össze.

A testület az ülés elején támogatta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot, az úgynevezett mestertervet, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz (NOB) benyújtandó garancialevelet. A tervezett olimpiai helyszín két térségből és ezeken belül hét, úgynevezett klaszterből áll. A Duna térség az Olimpiai park – ezen belül a Kvassay-zsilip térsége és Csepel szigetcsúcs –, a Margitsziget és az Óbudai-sziget klaszterből áll. Az úgynevezett városfejlesztési térséget pedig a Hősök tere, a Puskás, a Vásárközpont és a Népliget nevű klaszter alkotja.

Ahogy arról a Magyar Idők beszámolt, a vitában elhangzott, hogy a csepeli HÉV-et az olimpiai fejlesztés részeként korszerű villamoskapcsolat válthatja ki, illetve új híd épülhet a Dunán a sziget és a budai Galvani utca, illetve a pesti oldalon a Kén utca irányába. Csepel képviselője, Borbély Lénárd polgármester szerint minden híreszteléssel szemben az új villamossal javulni fog a sziget megközelíthetősége, átszállásmentes kapcsolat jön létre a kerület és a belváros között. A közgyűlés nem támogatta az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért módosító javaslatát, amelyben ismét népszavazást kezdeményeztek az olimpiáról.

Mint azt Tarlós István főpolgármester tegnap a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hangsúlyozta, a helyszínkiválasztási javaslat figyelembe veszi a Budapest 2030 elnevezésű hosszú távú fejlesztési koncepciót, a Budapest 2020 elnevezésű integrált településfejlesztési stratégiát, valamint Budapest valamennyi tematikus fejlesztési programpontját. „Budapest településszerkezete messzemenőkig alkalmas az olimpiai játékok megrendezésére” - tette hozzá Tarlós.

Az ellenzék szerint ugyanakkor Budapest nem lenne képes megrendezni az olimpiát. „Felkészültek vagyunk gazdaságilag? Ez a feltétel jelen pillanatban nem áll meg. Felkészültek vagyunk egyébként morálisan is? Sajnos azt kell mondanom, hogy a Fidesz elmúlt években tapasztalt kormányzása morálisan sem teszi lehetővé, hogy emelt fővel rendezhessünk olimpiát” – idézte a hirtv.hu az LMP fővárosi képviselőjét, Csárdi Antalt. A baloldali pártok nem tettek le róla, hogy népszavazást tartsanak a rendezésről, igaz egy kérdésük hitelesítését már megtagadta a Kúria.

„Van olyan ügy Budapesten, amely igenis méltó arra, hogy a budapestiek közvetlenül ítéljék meg, hasonlóan a nyugat-európai és más nagyvárosok polgáraihoz. Ezt a jogot szerintem meg kell adni a budapestieknek. Az, hogy a Kúria egy konkrét kérdés kapcsán kifejtett egy álláspontot – amivel nekem egyébként van vitám, de ez ilyen szempontból lényegtelen –, nem azt jelenti, hogy a Kúria azt mondta, hogy nem lehet népszavazás az olimpiáról” – jelentette ki a PM fővárosi képviselője, Karácsony Gergely.

A főpolgármester-helyettes viszont azon az állásponton van, hogy a közgyűlésnek nincs hatásköre a népszavazás ügyében. „A fejlesztések jelentős része az olimpiai döntéstől függetlenül megvalósul Budapesten a következő néhány évben, ez nagyon fontos tényező. Vannak fejlesztési elemek, például atlétikai stadion, amelyeknek csak és kizárólag akkor állunk neki, hogyha az olimpia rendezési jogáról szóló döntés pozitív 2017 szeptemberében; akkor majd nyilván nekiállunk ezeken gondolkodni” – fogalmazott Szeneczey Balázs.

Az ellenzéki képviselők kezdeményezését így a közgyűlés nem támogatta, az olimpiáról szóló kormánypárti javaslatot viszont megszavazta. A magyar főváros mellett hárman – Párizs, Róma, Los Angeles – kandidálnak, a NOB 2017 szeptemberében, limai kongresszusán jelöli ki a rendezőt.

Két térség, hét klaszter

DUNA TÉRSÉG

Olimpiai park (Kvassay-zsilip térsége és Csepel szigetcsúcs)

A tervek szerint a legfontosabb központ a IX., X. és XXI. kerületekben, a Kvassay-zsilip térségében lesz. Ahogy az a 444.hu cikkéből kiderül, a helyszínről ezt írja az előterjesztés: „Az Olimpiai park klaszter a Kvassay-zsilip térségében, az észak-csepeli szigetcsúcson, valamint Pesten a Soroksári út mentén elterülő alulhasznosított, részben használaton kívüli területeken, Budán pedig a Kopaszi-gát park területén és fejlesztési területén helyezkedik el. Az ingatlanok nagy része jelenleg beépítetlen, a meglévő épületállomány erősen amortizált, jellemzően használaton kívüli. Az egybefüggő barnamezős terület a városszerkezeti pozíciója és adottságai miatt már régóta szerepel a budapesti ingatlanfejlesztési tervek között.”

Itt kapna helyet
* a 60 ezer férőhelyes atlétikai stadion,- Budapest X-park (kajak-kenu szlalom, BMX), 5-8 ezres
* Budapesti Teniszközpont (tenisz, kézilabda döntők), 10 ezres- Triatlonközpont (ideiglenes), 2500 fős
* Kongresszusi Központ (súlyemelés), 4000 fős- a 17 ezer fős olimpiai falu,
* médiafalu- sajtó- és közvetítőközpont

Margitsziget

A Margitszigeten, az Iharos Sándor Atlétikai Centrumban lennének az íjászat selejtezői, a döntő viszont a Kossuth téren, a Parlamentnél, egy ideiglenes, 4000 fős lelátó előtt. A Hajós Alfréd Uszodába a vízilabda selejtezőket rendeznék.

Óbudai-sziget

A úszókopmlexum már 2017-re, a világbajnokságra felépül a Dagálynál. A III. kerületben a Gázgyár területére képzelték el a kerékpáros velodromot, ami állítólag az olimpiától független felépül.

VÁROSFEJLESZTÉSI TÉRSÉG

Hősök tere

A Hősök terén országúti kerékpár, gyaloglás és maraton lenne. A Városligeti Strandröplabdaközpontnál 12 ezres, ideiglenes lelátókat húznak fel.

Puskás-stadion és környéke

A 2019-re elkészülő új nemzeti stadionban, a Puskásban lesz a foci torna döntője. A Papp László Arénában kosaraznak majd, a Syma Csarnokban pedig tornáznak.

Vásárközpont

A vásárközpont sem maradna ki a jóból. A G csarnokban lenne tollaslabda és tekvando, a D1 csarnokban cselgáncs és birkózás, a D2 csarnokban boksz (vagyis a Papp László Aréna boksz nélkül marad).

Népliget

Fontos helyszín lesz, ami állítólag szintén megépül az olimpiától függetlenül. A Népliget Arénában lesz vívás, öttusa, vívás és úszás. A Népliget Gyeplabdaközpontban természetesen gyeplabdáznak. Az öttustaközpontban pedig az öttusa, a lovaglás, a futás és a lövészet számait tartanák. A Fradi-stadionban rögbi és foci lesz.

Irány a vidék!

A tervek szerint az Etele téren lenne a röplabda egy ideiglenes csarnokban, a Nagytétényi lőtéren a sportlövők versenyeznének, a Testvérhegyen a hegyikerékpárosok. Budapesten kívül is lennének helyszínek: a golfozók a balatonudvari Royal Golf Clubban, a vitorlázók és a hosszútávúszók Füreden versenyeznének. Foci lenne a debreceni, a jelenleg használaton kívüli győri és diósgyőri futballstadionban. A debreceni Főnix Csarnokban kosárlabda-selejtezőket, a győri Audi Arénában és a veszprémi arénában kézilabda-selejtezőket rendeznének, a fehérvári Alba Arénában asztaliteniszezők, Üllőn a lovasok, a szegedi Olimpiai Központban pedig az evezősök és a kajak-kenusok mérnék össze tudásukat.

A javaslatban emlékeztetnek rá, hogy a 2024-es olimpián 40 sportágban kell majd versenyeket rendezni. A hét klaszterben 27 sportág számára 23 helyszín kerülne kialakításra Budapest központjától számítva 10 kilométer sugarú körön belül. A fővárostól 50 km-en belül 33 sportág eseményei lennének elérhetőek a nézők számára.

Békecsúcs Szíriáról rossz előjelekkel

Nem kezdődik túlságosan jó előjelekkel a Genfbe mára tervezett szíriai békekonferencia. Lényegében csak az utolsó utáni pillanatban dől el, mely csoportok vesznek részt a polgárháború sújtotta ország sorsáról szóló béketárgyalásokon. Az a szíriai ellenzéki csoport, amelyek a Bassár el-Aszad elnök legitim ellenzékének tartja magát, ugyanis még nem döntött arról, részt vesz-e a megbeszéléseken. Erről még tegnap este is egyeztettek Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban.

A decemberben létrejött koalíció ragaszkodik ahhoz, hogy az ellenzék egyedüli képviselőjeként ismerjék el a genfi megbeszélések során. Csakhogy kedden több más ellenzéki csoportnak is meghívót küldtek a svájci megbeszélésekre. Az ellenzéki szövetség az ENSZ különmegbízottjától, Staffan de Misturától várt magyarázatot az ügyben. Az ellenzéki koalíció követelései között szerepel az is, hogy Genfben humanitárius kérdésekről is szót ejtsenek.

A szíriai békekonferenciát hétfőn akarták megkezdeni, de az egyes csoportok közötti folyamatos torzsalkodások miatt péntekre halasztották. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője felszólította a feleket, használják ki „a történelmi esélyt”, s ne támasszanak különféle előfeltételeket. A tervek szerint a tárgyalások megkezdése után tűzszünet lép életbe Szíriában. A későbbiekben nemzeti egységkormányt hoznának létre, illetve megszerveznék a választásokat. De Mistura kedden küldte ki a meghívót a különböző csoportoknak, ő maga azonban nem nyilatkozott arról, pontosan kiket is invitált a rendkívül fontos rendezvényre.

Nemcsak az országban harcoló felek között nincs összhang, hanem a békekonferencia sikere fölött bábáskodó államok között sem. Miközben Oroszország szerint a megbeszéléseknek csak akkor van értelme, ha a szíriai kurdok is képviseltetik magukat, Törökország erről hallani sem akar. A szíriai polgárháború 2011-ben kezdődött a Bassár el-Aszad elleni tüntetésekkel. Az ország azóta az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet felvonulási terepévé vált, s több mint 250 ezer ember vesztette életét, több millióan pedig elmenekültek az országból.

Viszály Berlin és Moszkva között

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2016.01.29. 06:34
Németország és Oroszország kapcsolata nem mentes feszültségektől FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Komoly diplomáciai feszültséghez vezetett Berlin és Moszkva viszonyában egy fiatal, orosz gyökerekkel rendelkező lány állítólagos megerőszakolásának ügye. Szergej Lavrov ugyanis azzal vádolta a német hatóságokat, hogy el akarták tusolni a botrányt. Megnyilatkozását nemcsak a német kormányoldalon fogadták felháborodással, az ellenzék is élesen bírálta az orosz diplomácia vezetőjét.

Horrortörténet miatt alakult ki diplomáciai feszültség Németország és Oroszország között. Múlt héten Berlinben nyoma veszett a 13 éves Lisa F-nek. Szülei plakátok és fényképek közzétételével próbált a lány nyomára bukkanni. Amikor aztán váratlanul előkerült, azt állította, többen körbevették, egy lakásra vitték, ahol megerőszakolták. Állítása szerint elrablói kevéssé uralták a német nyelvet, „déli országból érkezhettek”. Vagyis a szilveszteri kölni események mintájára arra utalt, hogy a tettesek bevándorlók lehettek.

A rendőrség kivizsgálta az ügyet, de arra jutott, hogy a lány önszántából ment el otthonról, ráadásul nem is először volt példa erre. Martin Steltner igazságügyi szóvivő kijelentette, minden jel arra vall, hogy rossz társaságba keveredett. A lányt többféle vizsgálatnak is alávetették, de nem utalt jel arra, hogy megerőszakolták volna. Lisa F. családja azonban Oroszországból származik, s az ottani média leplezetlen érdeklődést mutatott az eset után, s egészen másként tálalta az ügyet. A lapok azt írják, a lánnyal „szexrabszolgaként” bánt több menekült, Berlin azonban „el akarja tusolni az ügyet”.

Az ügybe az orosz kormány is bekapcsolódott, Szergej Lavrov külügyminiszter úgy foglalt állást, a német hatóságok „tendenciózusan” viselkednek Moszkvával szemben. Szerinte „a mi Liza lányunk” nem hagyhatta el önszántából otthonát harminc órára, s különben is, a hatóságok valójában az egész témát el akarják kenni, mindezt belpolitikai okokból, hiszen – amint az orosz diplomácia vezetője közvetetten utalt rá -, amúgy is feszült a viszony a német nagykoalíció pártjai között a menekültválság eltérő megítélése miatt.

Talán az egész ügynek nem lett volna semmi egyéb következménye, ha Lavrov nem emel szót a témában, s nem állítja be tájékozottabbnak magát az ügyben vizsgálódó német hatóságoknál is. A német kormány bírálata, illetve az eltusolás vádja azonban a politikai élet egy sor képviselőjénél kiverte a biztosítékot. Norbert Röttgen, a kereszténydemokrata CDU képviselője, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke egyenesen úgy foglalt állást, „a manipulációk és igaztalan állítások hozzátartoznak az orosz vezetés azon törekvéséhez, hogy ellenségképeket teremtsen”. A Die Weltnek elmondta, ez az eset is csak azt mutatja, hogy a Kreml számára fontosabb a belpolitika a más államokhoz fűződő kapcsolatoknál.

A német kormány óva intette Moszkvát attól, hogy belpolitikai célokra használja fel a történéseket. „Ezt semmi sem indokolja, s nem is lenne szabad ilyen irányba vinni az ügyet” – hangoztatta Steffen Seibert berlini kormányszóvivő. Hozzátette, az illetékes igazságügyi hatóságoknak „nyugalomban és külső zavarok nélkül” kell az ügyben eljárniuk. Az SPD frakciójának külpolitikai kérdésekben illetékes szóvivője, Niels Annen a rendőrségnek abból az állításából indult ki, hogy az orosz sajtó közléseivel szemben nemcsak túszejtésről, nemi erőszakról sem volt szó. „Teljesen elfogadhatatlan Szergej Lavrovnak az az állítása, mely szerint az illetékesek el akarták tusolni az esetet.

Kifejtette, semmi sem indokolja, hogy az orosz kormány beavatkozzon az ügybe. „Nem illetékes ebben, de egyéb okok sem magyarázzák ezt” – fejtette ki Annen. Az orosz külügyminiszter nem keveredhet annak a gyanújába, hogy közös ügyet szolgál a németországi unióellenes és jobboldali radikális erőkkel. „Az a tény, hogy Lavrov megpróbál a németországi oroszok képviselőjeként fellépni, s politikai célokra felhasználni őket, azért is elfogadhatatlan, mert egy fiatal német állampolgárról és családjáról van szó” – fejtette ki.

Nemcsak a kormány részéről fogadták felháborodva az orosz külügyek irányítójának mondatait. Az ellenzék szintén elítélte Lavrov megnyilatkozását. Stefan Liebich, aki a Balpárt külügyi bizottságbeli képviselője ugyancsak a Die Weltnek mondta el: aggodalomra ad okot, ha Oroszország Németország polgáraiért érzi felelősnek magát. Komoly hibának érzi, ha az orosz külügyminiszter átveszi a jobboldali radikálisok retorikáját, s azt állítja, hogy a berlini rendőrség el akar titkolni valamit. Megfogalmazása szerint Lavrovnak az a kijelentése, amely szerint Németország „szőnyeg alá akarja söpörni a migráció problémáját, a valóság elferdítését szolgálja”.

Kifejtette, nem kíván arról elmélkedni, mi állhat az orosz magatartás hátterében, azt azonban feladatának érzi, hogy síkra szálljon azért: a két ország ismét normálisan viselkedjen egymással. A politikus rámutatott, az ilyen megnyilatkozásokkal a szélsőjobb, az Alternatíva (AfD), a muzulmánellenes mozgalom, a Pegida, valamint az újnáci Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) malmára hajtják a vizet.

A németországi orosz ajkú lakosság körében nagyon gyorsan híre ment a lány történetének, állítólagos elrablásának és megerőszakolásának. Szombaton néhány százan az utcára is vonultak, s némelyikük a berlini kancellári hivatal előtt nagy transzparensen hirdette: „Lisa, veled vagyunk”, illetve „Veszélyben vannak a gyermekeink”. Vasárnap is tartottak megmozdulásokat, néhány száz fő részvételével, ezúttal Bajorországban, valamint Baden-Württemberg tartományban. Az egész történet nyilvánvalóan kapóra jött a muzulmánok ellen hetente tüntetéseket szervező Pegida, illetve az NPD számára is, hiszen e szervezetek minden rossz okozójának az iszlám bevándorlókat tüntetik fel.

Nem minden németországi oroszokat képviselő szervezet állt azonban ki a megmozdulások mellett. Az Oroszországi Németek Egylete elhatárolódott a tüntetésektől. Elnökségének állásfoglalásában kifejtette, minden egyéb állítással szemben a szervezetnek semmi köze a megmozdulásokhoz, a szervezésében sem vett részt. Felmerül a kérdés, mégis ki szervezte a tüntetéseket? Az orosz nyelvű felhívások a közösségi oldalakon terjedtek futótűzként. „Figyelem, háborúban vagyunk” – írták ismeretlenek. Az egylet szerint Németország területén mintegy négymillió olyan személy él, aki valamiként kötődik vagy kötődött Oroszországhoz.

Némelyiküket kitelepítették, elűzték onnan, mások egykor önszántukból hagyták el a Szovjetuniót, s telepedtek le Németországban. A józanabbul gondolkodó németországi oroszok attól tartanak, hogy ezeknek a szélsőséges megnyilatkozásoknak éppen ők isszák meg a levét, hiszen lejárathatják a közösség tagjait. „A jelek szerint léteznek olyan erők, amelyek Németország társadalmi destabilizálásában érdekeltek. Nem mehetünk bele semmiféle provokációba. Minden erőnkkel támogatjuk a stabil és demokratikus Németországot” – hangoztatta a szervezet.

Akadt azonban olyan szereplő is, aki némi iróniával kezelte az egész ügyet – emlékeztetett a Die Welt. A német külügyi tárca szóvivője, Martin Schäfer állásfoglalásában „örömét” fejezte ki annak kapcsán, hogy az orosz kormányzat „síkra száll az ügy felderítéséért, a tárgyilagosságért, az igazságszolgáltatás átláthatóságáért Németországban”. Schäfer azonban némi éllel hozzátette, bízik benne, hogy Moszkva elkötelezettsége nemcsak ebben az esetben érvényesül – utalván a meglehetősen átláthatatlan és nem éppen a helyi igazságszolgáltatás elfogulatlanságát bizonyító oroszországi történésekre.

A német külügyi szóvivő úgy vélte, a német polgárok pontosan tudják, mekkora jelentőséget tulajdonítsanak Lavrov kijelentésének. Mint mondta, igaz a mondás: „A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát”. Német diplomáciai körök szerint Lavrov nem teljesen önszántából cselekedett, hanem orosz belpolitikai nyomásra.