Előfizetés

Már tavaly kitömte az állam a TV2-t

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2016.01.27. 06:05
Tele zsebbel könnyebb a tévés élet FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Majd' 400 millió forint értékben szerződött a TV2-vel a Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs feladatokra 2015-ben. Polyák Gábor szerint ebből világosan látható, hogy a Fidesz már régóta azzal számolt, hogy megszerzik a csatornát. A médiajogász szerint a Tóbiás József családját gyalázó 888.hu cikk csupán manipulálni akarta a közbeszédet, hogy ne legyen téma az alkotmánymódosítás.

A Fidesz mindenképp azzal számolt, hogy megszerzi a TV2-t, így ezzel gyakorlatilag mentőövet dobtak az anyagi gondokkal küszködő csatornának, ami elég volt a tavalyi túléléshez - vélekedett lapunknak Polyák Gábor, miután a napi.hu kiszúrta, hogy csaknem 400 millió forint értékben kötött kommunikációs szerződéseket a TV2 Média Csoport Kft.-vel a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint kérdéses, milyen jogcímen számolták el ezeket a megrendeléseket: a kormányzati tévés hirdetéseknek ugyanis szigorú jogi szabályozása van. Polyák szerint a kormány ezzel torzította a piacot is, hiszen a TV2-vel versengő RTL Klub nem kapott állami megrendelést. A szakember kiemelte, hogy ha az állam egy veszteséges vállalkozás finanszírozásába közpénzekkel száll be, az uniós jogszabályokba is ütközhet.

A közzétett szerződésekből kiderült, hogy Lázár János kancelláriaminiszter tárcája tavaly júniusban két kontraktust írt alá a csatornát üzemeltető céggel miniprogramok, stúdióbeszélgetések, miniportrék, kisfilmek előállítására és sugárzására 180 millióért. Az NGM tematikus kampányfilmek bemutatása céljából 194,8 millióért vásárolt műsoridőt egy EU-s program keretében.

Az Együtt közölte: közérdekű adatigénylésben fogják kikérni a tárcák által megrendelt műsorokat, és azok dokumentációit, mert a magyar polgároknak joguk van tudni, mire költik el a fideszesek az ő pénzüket. Hozzátették, arcpirító, hogy a kormánypárt már azelőtt elkezdte „kitömni” a TV2-t, hogy annak tulajdonosváltása befejeződött. Ezzel kapcsolatban Polyák is hasonló véleményen van: kifejtette, hogy már a reklámadóval is az lehetett a kormány célja, hogy a vállalkozókat "elriassza" a tévés piactól, a csatorna pedig "biztos jó kezekbe kerüljön".

A TV2 korábban is részesült állami kommunikációs pénzekből: a csatorna kaphatta meg annak a 140 millió forintnak a jelentős hányadát, amit a kormány a menekültellenes nemzeti konzultáció népszerűsítésére költött. Az Átlátszó által közzétett lista szerint a TV2-n 382 alkalommal jelent meg az adott hirdetés. A csatorna részt vett a „Magyarország erősödik” című kampányban is, amiből 64 milliós bevétele származott. Ehhez kapcsolódóan Polyák megjegyezte, hogy a TV2 már régebb óta jó viszonyt ápol a kormánnyal: "a Tényekben nagyon kevés a politika, és ha van is, az kevésbé kritikus".

A minisztériumok Széles Gábor Echo TV-jével is szerződtek. A Miniszterelnökség áprilisban 80 millió forintot fizetett műsorszámok készítésére és sugárzására. Az NGM pedig 4,8 milliót adott a Sikeresek, vállalkozók című műsor gyártására és a hónap vállalkozója díj díjazottjainak bemutatására. Felmerül a kérdés, miért érheti meg az államnak egy szinte mérhetetlen nézettségű csatornán reklámozni. Polyák szerint Széles és a kormány kapcsolata oda-vissza szívességeken alapul: "az Echo TV és a Magyar Hírlap eléri a Fidesz számára releváns közönséget, cserébe pedig a kabinet kompenzálja az orgánumok veszteségeit". A szakember aggályosnak tartja, hogy nem tudni, a csatorna mi alapján kap állami megbízásokat. Hozzátette, a kormány ezen gyakorlata is torzítja a kisebb hírtelevíziók piacát.

Embert szomszédjáról
A kormányzati kommunikációs költések javát tavaly az összesen 900 millió forintos keretösszegű menekültellenes kampányok adták. Ezeket a Csetényi Csabához köthető HG 360 Reklámügynökség Kft. (ma Network 360 Kft.) nyerte el. A Rogán Antal szomszédjaként emlegetett vállalkozó cége az Átlátszó összesítése szerint 3,1 milliárd forint értékben nyert el állami közbeszerzéseket 2015-ben. Érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi 7 megnyert tender egyike sem volt nyílt eljárású. A közbeszerzéseket októbertől már a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) írta ki. A migrációval kapcsolatos reklámok mellett 1,5 milliárdért népszerűsítették a kormányablakokat, 360 millió forintért a budapesti olimpiai pályázatot, valamint 275 millióért elnyerték az Emmi családbarát kampányát is. Csetényi cégének sikereiről a múlt héten az ATV-ben faggatták Rogánt: a miniszter kifejtette, hogy szomszédjának cége már a Fidesz kormányra kerülése előtt is kapott állami megbízásokat, és sikeres piaci szereplő volt. A HG360-at azonban 2011-ben alapították, így nehezen kaphatott volna megbízást a második Orbán-kormány előtti időkben. Csetényi ügynöksége alapítása óta 5,1 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el.



Figyelemelterelés a Tóbiás gyalázó cikk

A kormány nem szerződik közvetlenül médiumokkal hirdetésekre; a tájékoztató kampányok során a hirdetési feladatokat hirdetési ügynökségek végzik - válaszolta a Kormányzati Tájékoztatási Központ arra a kérdésünkre, hogy az állam mennyiért hirdet a Tóbiás József MSZP elnök családját gyalázó 888.hu weboldalon, illetve, hogy felmondják-e a szerződéseket, ahogy arra a szocialisták felszólították őket. Polyák Gábor szerint azonban ez csupán egy időzített gumicsont volt: "hiba lenne alábecsülni G. Fodorék képességeit. Pontosan tudják, hogy miként kell valamiről elterelni a közbeszédet. Esetünkben például az alkotmánymódosításról". Ugyanakkor a médiajogász szerint a 888 cikke "még a médiatörvény keretein belül is" az emberi méltóság megsértése. A Századvég stratégiai igazgatójának weblapját Rétvári Bence államtitkár is erősen bírálta az ATV-n: mint mondta, jó érzésű ember nem olvas szívesen ilyen cikket. Azzal kapcsolatban, hogy G. Fodor a konzervatív újságírással azonosította a cikket az államtitkár úgy fogalmazott: ez egy sértő cikk, amit senki nem gondol konzervativizmusnak, pláne nem értékkonzervativizmusnak. A Habony Árpádhoz köthető portáltól még Bayer Zsolt is elhatárolódott. A fideszes publicista szerint nem konzervatív újságírás, amit a 888 csinál. Németh Szilárd nem értette a felháborodást. A Fidesz alelnöke kifejtette: voltak olyan baloldali portálok, amelyek "a miniszterelnököt és családját kezdték ki ugyanilyen penetráns stílusban".

Állami sportközvetítő jöhet
A Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte az Antenna Hungária Zrt.-nek (AH), hogy felvásárolja a közvetetten Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Liga TV Kft. mobil közvetítési üzletágát - írta az Origo. Az üzletág elsősorban mobil eszközökkel történő sport és kulturális eseményközvetítést végez magyarországi és külföldi televíziós társaságoknak, és bérbe is adja közvetítő eszközeit. Mindez azért érdekes, mert a közmédia a hetekben jelentette be, hogy eszközhiány miatt a legtöbb élő közvetítését kiszervezi az AH-nak.

Balog: "kicsit túltoltuk a biciklit"

Publikálás dátuma
2016.01.27. 06:03

Már az oktatásirányításban sem hagyhatják figyelmen kívül az orbáni oktatáspolitikával szembeni országossá nőtt tiltakozást: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere úgy döntött, ma elutazik a tanári elégedetlenség első számú helyszínére, Miskolcra. 

A kormánypárti Magyar Idők szerint Balog megkérte Kriza Ákos polgármestert és a helyi tankerületi vezetőt, hogy szervezzen meg egy találkozót a helyi tantestületekkel és szülőkkel. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári kara január 6-án az oktatás rendszerszintű kritikáját megfogalmazó nyílt levelet tett közzé, amelyhez kedd délutánig már több mint 22 ezren - diákok, szülők, tantestületek, civil szervezetek - csatlakoztak.

A támogatók között feltűnt a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, amelyet 1998-tól 2012-ig Sipos Imre, jelenlegi köznevelésért felelős helyettes államtitkár vezetett, s nem mellesleg itt töltötte gimnáziumi éveit Orbán Viktor miniszterelnök. A hvg.hu szerint Orbán itt ismerkedett meg Simicska Lajossal is. A lap érdeklődésére az iskola igazgatóhelyettese azt közölte, azért döntöttek a csatlakozás mellett, mert ott is "ugyanolyan tragikus a helyzet, mint bárhol máshol, ne keressünk ebben további összefüggéseket".

Az egyre nagyobb felháborodás hatására Balog Zoltán és Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár múlt szombaton közös sajtótájékoztatót tartott, ahol bürokráciacsökkentésről és közoktatási kerekasztal létrehozásáról beszéltek, amelyről egyelőre csak annyit tudni, hogy oda az államtitkárok hívhatnak majd meg szervezeteket. Az ugyanakkor biztosnak látszik, hogy a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar képviselői helyet kapnak a kerekasztalnál.

"Annak érdekében, hogy valódi elmozdulás következhessen be, elengedhetetlen, hogy minden közoktatásban érdekelt szervezet helyet kapjon a tárgyalóasztalnál" - jelezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Mendrey László elnök szerint az eddigi egyeztetési gyakorlat csődjét bizonyítja az eredményességi mutatók által jelzett mélyrepülés, és az ennek nyomán kibontakozott "elemi erejű" tiltakozás. "Ennek figyelmen kívül hagyása súlyos hiba" - közölte, a kerekasztal mihamarabbi összehívására sürgetve a döntéshozókat.

Balog Zoltán az RTL Klub Házon kívül című műsorában úgy nyilatkozott: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik), az oktatás központosításával kapcsolatban "túltolták egy kicsit a biciklit", de tervezik, hogy lejjebb vigyék a döntési szinteket, hogy ne kelljen mindig a központra várni. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: a Kliket nem fogják megszüntetni.

A tiltakozó pedagógusok szerint azonban nem elegendő a rendszer kozmetikázása, azt csak látszatmegoldásnak tartják. A Pedagógusok Szakszervezetének miskolci szervezete február 3-án fáklyás felvonulást szervez a borsodi megyeszékhelyen. A tüntetéshez már többen csatlakoztak, s tárgyalnak a miskolci közlekedési érdekképviseletek bevonásáról is.

Századvégest a Corvinus élére
Orbán Viktor a kormányzati stratégiai agytröszt Századvég elnökét, Lánczi Andrást látná szívesen a Corvinus rektori székében Rostoványi Zsolt távozása után - írta kormányzati forrásokra hivatkozva a Népszabadság. A Corvinus jelenlegi rektorának június végén jár le a mandátuma, a pályázatokat ezen a héten kell benyújtani és áprilisban hirdetik ki az új rektort. A lap úgy tudja, hogy a Századvég elnöke egyelőre még mérlegeli, induljon-e a posztért.

Éppen leminősítik a közszférát

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.01.27. 06:01
Pakolnak, oszt’ mennek? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Elképesztő tévedésnek tartják szakszervezeti vezetők, hogy többdiplomás közigazgatási szakembereket várnak a versenyszférában, hiszen ott jó ideje csak bolti eladókat és betanított munkásokat keresnek. A közszféra tervezett elbocsátásai, a nagyarányú intézményi átszervezés Európában, de még a V4 csoport többi országában is elképzelhetetlen előzetes egyeztetések nélkül.

Nem sikerült eddig bizonyítani, de még megfelelő érvekkel alátámasztani sem, hogy a Miniszterelnökség javaslata a 73 háttérintézmény megszüntetésére vagy beolvasztására valóban a bürokrácia csökkentését, jelentős összegek megtakarítását, átgondoltabb közigazgatási szerkezet létrehozását eredményezi. A források és hatáskörök újabb átcsoportosítása történhet meg, amelynek a vg.hu számításai szerint a legnagyobb vesztese megint az Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz, mert a legtöbb hivatalt és módszertani központot, továbbá létszámot a humán terület veszítheti el. Az sem kizárt, hogy a tárca az elmúlt egy évben is már erre készült, hiszen ha a kormányzati portálon megnézzük a hozzá tartozó háttérintézmények listáját, kiderül, hogy azt hónapok óta nem frissítették.

A 40 szervezet felsorolásának élén ma is a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szerepel, főigazgatója Török Krisztina. Arról, hogy az intézet helyett az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) hozzák létre, először 2014 novemberében beszélt Balog Zoltán miniszter, tavaly év elején pedig éppen a mostani egészségügyi államtitkárt bízták meg a GYEMSZI utódszervezetének vezetésével. Török Krisztina pedig a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet élére került – a jelek szerint átmenetileg. Az érintett szervezetek, meg a bennük dolgozók ennyire fontosak a kormányzati kommunikáció felelőseinek.

Az átszervezési tervekre tegnap is több ellenzéki párt reagált. Az LMP úgy látja, a Fidesz újabb területeket használ zsákmányszerzésre és Csarnó Ákos szóvivő rámutatott, hogy a beolvasztások után felszabaduló ingatlanokkal szabadon gazdálkodhat az állam. A Demokratikus Koalíció (DK) pedig azt mondja, nem a bürokráciát, csak a munkahelyek számát csökkenti a lépéssel a kormány. Varju László alelnök hiányolta a hatástanulmányokat és az előzetes egyeztetés elmaradását is szóvá tette.

Ezt hangsúlyozta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) alelnöke is egy nemzetközi tanácskozás után a Népszava kérdésére. Székely Tamás elmondta, hogy a közszféra tervezett százezres létszámcsökkentése, ezen belül a háttérintézmények felszámolása szóba került a visegrádi országok szakszervezeti vezetőinek kétnapos budapesti tanácskozásán is, mert a másik három államban hasonló esetekben soha nem marad el az egyeztetés a munkavállalók képviselőivel. Székely kiemelte, hogy jelenleg 59 ezer betöltetlen állás van a versenyszférában, de zömében bolti eladókat, mechanikai gépkezelőket és betanított munkásokat keresnek, vagyis a közszféra munkájának súlyos leminősítése, ha a kirúgni tervezett diplomás közigazgatási szakembereknek ezeket a munkahelyeket akarják majd felajánlani. Ez egy elképesztő tévedés, nem koncepció – fogalmazott a MSZSZ alelnöke.

A V4 országok szakszervezeti vezetői és az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) főtitkára megállapították, hogy a gazdaság és a termelékenység növekedése térségünkben nem vezetett a bérek emelkedéséhez és az életkörülmények javulásához, ami elfogadhatatlan. A kontinens szakszervezeteinek célja, hogy a minimálbér minden tagállamban érje el az átlagbér 60 százalékát. Luca Visentini a találkozó utáni sajtótájékoztatón bejelentette, hogy ezért hamarosan kampányt indítanak, a sztrájkhoz való jog biztosításáért pedig már el is kezdték akcióikat. A harmadik kiemelt terület a kölcsönzött munkaerő és a rövid határozott idejű foglalkoztatottak helyzetének javítása lesz. A főtitkár szerint az Európai Bizottság is hasonló ajánlásokat fogalmaz meg, mert bebizonyosodott, hogy ahol gyenge a szociális párbeszéd és így a dolgozók szociális védelme, ott nem épül erős gazdaság.

Gaskó már nem tárgyal

A visegrádi országok szakszervezeti vezetőinek tanácskozásán már nem vett részt Gaskó István, miután a hivatalos verzió szerint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának (LIGA) hétfői elnökségi ülésén bejelentette lemondását. A LIGA sorra cáfolja azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint a tömörülést 20 évig vezető elnök nem önként döntött a távozásáról, a Népszava információi mégis ezt látszanak megerősíteni. Nevük elhallgatását kérő szakszervezeti vezetők úgy tudják, a távozó elnök és anyaszervezete, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) Szolidaritás tavaly év közben felszínre került pénzügyi vitáinak következő állomása, hogy a vasúti érdekvédelmi szervezet ahhoz kötötte aktív visszatérését a konföderációba, ha a LIGA „megszabadul” Gaskótól, amelynek azután is elnöke maradt, hogy a VDSZSZ vezetéséről 25 év után leváltották.

A dolog pikantériája informátoraink szerint, hogy a VDSZSZ és a LIGA közösen megvásárolt székházának fenntartása túl drága, talán már vevő is jelentkezne, de az eladáshoz a két félnek meg kellene egyezni egymással. Addig működött az egyezség, amíg mindkét szervezetet ő vezette, és a remények szerint akkor is sikerülhet megállapodásra jutni, ha már egyik elnöki széket sem Gaskó tölti be. A konföderáció vezetői február 18-ra hívták össze a LIGA Tanácsát, akkor válik hivatalossá az elnök távozása, aki azonban január 25-től nem kíván élni elnöki jogaival. Biztosra vehető tehát az is, hogy nem megy el a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére éppen ma délelőttre összehívott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésére, ahol ismét napirendre tűzik az idei bérajánlás kérdését, miután tavaly karácsony előtt csak a minimálbérről és a garantált bérminimumról született megállapodás. Gaskó lemondásának híreink szerint épp ez a harmadik oka, mert a konföderációtól azzal a felhatalmazással indult az egyeztetésre, hogy akkor írjon alá megállapodást, ha az állami és a piaci szféra vállalataira érvényes béremelési ajánlás számszerűsítve is benne szerepel. Ő mégis e nélkül fogadta el az egyezséget.