Előfizetés

Obama harmadszorra már nem vállalná

Ha lehetőség lenne rá, akkor sem indulna harmadszor az elnökségért – nyilatkozta Barack Obama a CBS Newsnak. Nyolc év alatt a Fehér Ház lakója elfárad, elkényelmesedik, időről-időre új energiára, új gondolatokra van szükség – magyarázta a 44. elnök, elismerve, néha nagyon frusztrálnak érzi magát. De a fő ok, amiért nem indulna, jegyezte meg tréfálkozva, hogy a felesége, Michelle nem engedné.

Az amerikai elnök több interjút is adott az elmúlt napokban, az előválasztási szezon kezdete előtt. Obamának meggyőződése, hogy leköszönésekor jobb országot ad majd át utódának. Noha az előválasztások lezárultáig nem akarja elkötelezni magát egyik demokrata elnökaspiráns mellett sem, beleveti majd magát a választási harcba, mivel azt szeretné, ha demokrata elnök követné a Fehér Házban.

Obama a Politico című lapnak adott, tegnap közzétett interjúban mind Hillary Clintonról, mind Bernie Sandersről csak jót mondott. Volt külügyminiszteréről azt mondta, hogy jó ember, okos és kemény, aki jobbá akarja tenni az országot. A független Sanders szenátor nem dolgozott a kormányzatában, így kevésbé ismeri, de hiteles, szenvedélyes személyiség, mindig azt mondja, amiben hisz, tudja, hogy „nincs veszítenivalója” – jellemezte az elnök.

Obama nem szereti a tévévitákat, a sajátjait sem élvezte, s bevallotta, nem nézi a republikánus elnökjelöltségre pályázók vitáit. Bízik azonban abban, hogy ha komolyra fordulnak a dolgok, a republikánus választók lehiggadnak, s megnézik majd, kit bíznának meg azzal, hogy a jövőjükről döntsön.

„John McCain és köztem éles nézetkülönbségek voltak, de az arizonai szenátor nem tagadta a klímaváltozás létezését, nem akarta kitiltani a muszlimokat az Egyesült Államokból. McCain konzervatív jelölt volt, de nem csupán a Republikánus Párt, hanem az amerikai politika fősodrához tartozott” – mondta 2008-as republikánus vetélytársáról Obama, megjegyezve, hogy a republikánus vízió azóta „a felismerhetetlenségig megváltozott”.

Ferenc pápa bocsánatot kért

A más keresztény egyházak tagjaival szembeni "nem evangéliumi" magatartásért kért bocsánatot Ferenc pápa hétfőn a keresztény egységnek szentelt imahét utolsó napján a római városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikában tartott imán. 

Ferenc pápa kijelentette: "mindenekelőtt bocsánatot kérünk megosztottságunk bűnéért, amely nyílt seb Krisztus testén. Róma püspökeként és a katolikus egyház pásztoraként irgalmasságért és megbocsátásért könyörgöm azért a nem az evangéliumi tanítást követő magatartásért, amelyet a katolikusok tanúsítottak más egyházak keresztényeivel szemben. Ezzel egy időben felszólítok minden katolikus fivért és nővért, hogy bocsássák meg, ha ma vagy a múltban sértést szenvedtek el más keresztényektől. Nem törölhetjük ki, ami történt, de nem akarjuk megengedni, hogy a múlt bűneinek terhe tovább torzítsa kapcsolatainkat".

A katolikus egyházfő egyértelműen a más keresztény egyházakkal való múltbéli megosztottságra utalt, valamint az egyházakból való kizárásokra, kölcsönös üldözésekre. A Szent Pál-bazilikában tartott esti ima (vesperás) Szent Pál megtérésének ünnepére esett és lezárta a keresztény egység imahetét.

A Vatikán éppen hétfőn jelentette be, hogy Ferenc pápa az ősszel Svédországba utazik, ahol a katolikus egyház és a Lutheránus Világszövetség közösen megemlékezik a reformáció kezdetének közelgő ötszáz éves évfordulójáról. Luthert Mártont a római pápa 1520-ban közösítette ki az egyházból.

A közös megemlékezés október 31-é lesz Lund városában, ahol a Lutheránus Világszövetség 1947-ben megalakult. Az eseményen közös imádkozást is terveznek. A világszövetség részéről Munib A. Younan püspök, elnök és Martin Junge tiszteletes, főtitkár vesz részt többek között a ceremónián. A Vatikán a világszövetséggel közös nyilatkozatban jelentette be az eseményt.
Federico Lombardi vatikáni szóvivő szerint a pápa ezzel a közös megemlékezéssel "nagyon fontos gesztust gyakorol a párbeszéd érdekében. Junge tiszteletes azt hangsúlyozta, hogy "a katolikusok és lutheránusok megbékélésére törekedve az igazságért és a békéért is dolgoznak egy konfliktusok és erőszak sújtotta világban".

A keresztény egyházak közötti megosztottságért, a katolikus egyház bűneiért és a más keresztény egyházak tagjainak üldözésért II. János Pál pápa 2000. március 12-én, az akkori szentévben kért bocsánatot. A lengyel pápa szintén úgy fogalmazott, hogy a katolikus egyház magatartása nem egyezett az evangéliummal.

Ferenc pápa 2013 októberében a Lutheránus Világszövetség tagjait a Vatikánban fogadva szintén kölcsönös bocsánatot és egységet sürgetett.

Nem ünnepeltek a forradalom évfordulóján

Üresen maradtak hétfőn a Mubarak-rezsimnek véget vető 2011. január 25-i felkelés jelképes helyszínei az egyiptomi forradalom ötödik évfordulóján; az esős időben a kairói Tahrír téren néhány tucat rezsim-barát ünneplőt terelgetett a jelentős számbeli fölényben lévő civil ruhás rendőrök egy csoportja.

Az egyiptomi sajtó mindössze egy-két kisebb, a rendőrség által azonnal feloszlatott tüntetésről számolt be, legfőképpen a főváros gízai oldalán és az északi parton fekvő kikötővárosban, Alexandriában.

A közösségi portálokon terjed egy egyszemélyes tüntetésről készült kép is. Az egyik legismertebb, jelenleg ötévi börtönbüntetését töltő aktivista húga, a 21 éves Szanáa Szeif "Még tart a januári forradalom" feliratos pulóverben vonult végig a kairói belvároson. 2014-ben Szeif is rács mögé került, mert engedély nélküli tüntetést rendezett, amelyen mások mellett bátyja, Aláa Abdel-Fattáh szabadon engedését követelte. 2015-ben elnöki kegyelmet kapott.

Az észak-afrikai országban már hetekkel az évforduló előtt javában dúlt a terrorgyanús elemek és potenciális forradalmárok kiszűrése. A merényletekre készülő radikális sejtek sikeres felszámolásáról szóló hatósági jelentések mellett, számos olyan hír is napvilágot látott, amely fiatal aktivisták, jogászok, művészek letartóztatását, kulturális központok bezárását, könyvkiadók rendőrségi átkutatását ecsetelte. Az elmúlt évek tömeges megmozdulásain részt vett belvárosi fiatalok körében ennek megfelelően inkább a feszültség, mint a tettrekészség volt a meghatározó hangulat.

A két éve megbuktatott iszlamista elnök, Mohamed Murszi mögött álló szervezet, a Muzulmán Testvériség forradalmi felhívásaira válaszul az ország vezetői az összes rendelkezésükre álló csatornán, így a sajtón és a mecsetekben elhangzó, központilag egységesített hitszónoklatokon keresztül is az esetleges tüntetések ellen mennydörögtek. Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő szombati beszédében arra figyelmeztette az egyiptomiakat: "ne játszanak a nemzet stabilitásával és biztonságával".

A helyi sajtó összesen három erőszakcselekményről számolt be. Kairótól délre, Beni Szueif kormányzóságban a rendvédelmi erők tagjai agyonlőttek egy embert, aki a jelentések szerint megtámadott egy ellenőrzőpontot. A biztonsági erők ezen kívül két tűzharcban további három emberrel végeztek a főváros közelében.