Előfizetés

Új helyzet Teheránban

Publikálás dátuma
2016.01.25. 06:31
Rohani elnök megpróbálja „megpuhítani” az őrök tanácsát FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Iránban egy hónap maradt a parlamenti választásig, s a voksolás közeledtével egyre nő a szakadék a reformerek és a konzervatívok között. A törvényhozás hatalma korlátozott ugyan, mégis hosszú évek óta ez lesz a legfontosabb törvényhozási voksolás a szankciók feloldása, s Teheránnak a nemzetközi piacokra való visszakerülése miatt.

Hasszan Rohani, a 2013 nyarán hatalomra került államfő teljesítette legfontosabb választási ígéretét, s hazáját visszavezette a nemzetközi piacokra. Az Európai Unió és az Egyesült Államok után Japán is bejelentette, hogy feloldja a perzsa állam ellen bevezetett szankcióit. Kisida Fumio külügyminiszter kijelentette, tovább kívánja fejleszteni a „hagyományosan baráti viszonyt” Teheránnal.

Ez a barátságos hangnem is mutatja, mennyire felértékelődött Teherán szerepe a tavaly júliusban megkötött nukleáris megállapodással, majd a szankciók mostani fokozatos feloldásával. A nagy kérdés azonban az, hogy a gazdasági nyitás együtt jár-e politikai reformokkal, demokratizálódással. Thomas Schmidinger osztrák Közel-Kelet szakértő az ORF-ben rámutatott, a kettő nem feltétlenül jár együtt, s Iránban sem csak a külpolitika határozza meg a választói magatartást. Ebben gazdasági és szociális kérdések is fontos szerepet játszanak. Utalt arra, a reformereknek nevezett erők sem szorgalmaznak gyökeres demokratikus fordulatot, hanem a konzervatív rendszer enyhítését akarják elérni, valamint a Nyugattal való szorosabb együttműködést.

A konzervatívok hatalma azonban továbbra is meghatározó, s minden demokratikus törekvést csírájában akarnak elfojtani. Az őrök tanácsa, ez az őskonzervatív testület, amely a parlamenti választás jelöltjeinek ideológiai alkalmasságát vizsgálja, a mérsékelt jelöltek 99 százalékának indulásához nem járult hozzá. Az iráni média szerint a 3000 reformjelölt közül mindössze 30 vehet részt a voksoláson. Hasszan Rohani elnök azonban nem akarja ezt annyiban hagyni. Kifejtette, hatást próbál gyakorolni az őrök tanácsára, „ne kövessen el hibát”. „Mindannyian szabad választásokat és magas részvételt akarunk” – fejtette ki. Hozzátette, a testületnek nem lenne szabad nyugtalanságot gerjeszteni a társadalomban, s vissza kellene vonnia a kizárásokat.

Az őrök tanácsának ilyen bírálatára az elnök részéről, szinte példátlan, s azt jelzi, hogy a társadalomban egyre nagyobb igény lenne a politikai változásokra. Nem is meglepő ez egy olyan országban, ahol a 78 milliós lakosságból 60 százalék 30 év alatti. Sokuk azonban a siralmas gazdasági helyzet miatt nem találtak a képzettségüknek megfelelő munkát, a szankciók feloldása azonban számukra is új helyzetet teremt.

A központi választási bizottság közlése szerint a február 26-án esedékes voksolásra „minden politikai táborból” 4700 jelölt indulását engedélyezték. A Rohani által fémjelzett „iráni glasznoszty” hatására eredetileg 12 ezren regisztrálták magukat, köztük 1100 nő. Ez rekord, s különösen a 2012-es voksoláshoz képest nagy előrelépés, amikor a belügyminisztérium akkori közlése szerint mintegy 5000-en akartak indulni. Akkor a jelöltek 62 százalékának engedélyezték az indulást, reformerek azonban egyáltalán nem vehettek részt a voksoláson.

A mostani voksolást megelőző előjelek ugyan belpolitikai szempontból az előjelek nem valami biztatóak, a reformerek mégis azt remélik, hogy a konzervatívok mérsékelt szárnyával koalícióra tudnak lépni, s le tudják győzni a keményvonalasokat. Elsősorban a belpolitikai szempontból különösen jelentős Teheránban állítanának közös listát. Mindez azonban nem jelent majd teljes nyitást. A szíriai események sokakat aggodalommal töltenek el Iránban, ezért a társadalom inkább a fokozatos demokratizálódás híve.

Megelőzhető a méhnyakrák

Publikálás dátuma
2016.01.25. 06:17
Fotó: Thinkstock
Megakadályozható lenne a méhnyakrák kialakulása, ha a nők eljárnának az éves szűrővizsgálatokra, a magyarok szűrési hajlandósága azonban messze elmarad a nyugat-európai átlagtól. A szombaton kezdődött európai méhnyakrák megelőzési hét alkalmával tízezer nő kap meghívót a szűrésre.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) irányításával több mint száz magyarországi településen 121 védőnő kezdi meg a népegészségügyi célú méhnyakszűrést. Ennek részeként februárban tízezer 25 és 65 év közötti nő kap névre szóló meghívólevelet az ÁNTSZ-től méhnyakszűrésre. A vizsgálat nem jár fájdalommal, egyszerűen elvégezhető és a jogosultaknak ingyenes.

A méhnyakszűrés fontosságára hívja fel a figyelmet az európai méhnyakrák megelőzési hét is, melyet 2007 óta szervezik meg. A nemzetközi kezdeményezés legfőbb célja felhívni a lakosság, a szakma és a döntéshozók figyelmét arra, hogy ma már egyetlen nőnek sem kellene méhnyakrákban meghalnia, mert

• a méhnyakrák olyan gyakori rákos megbetegedés, ami ma már csaknem 100 százalékban megelőzhető.

• a méhnyakszűrés és a HPV elleni védőoltás, melyek együttesen jelentik a legbiztosabb védelmet.

Európában a méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében, mintegy 30 .000 nő veszti életét a súlyos betegségben évente, azaz minden 18. percben meghal egy nő méhnyakrákban, illetve minden esztendőben 60.000 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak.

Magyarországon európai viszonylatban is súlyos a helyzet: hazánkban évente mintegy 1000-1200 méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak és csaknem félezer halálesetért tehető felelőssé a betegség, pedig az időben felfedezett kór gyógyítható. A megbetegedések lakosságszámhoz viszonyított aránya Magyarországon az 5. legmagasabb a 28 tagú Európai Unióban, csupán Romániában és a balti államokban kedvezőtlenebbek a statisztikák.

A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A HPV-fertőzés nagyon gyakori, a szexuális életet élő nők csaknem 80 százaléka és a férfiak fele legalább egyszer megfertőződik HPV-vel élete során. Mivel a természetes fertőzés után nem alalkul ki tartós immunitás, többször is el lehet kapni a vírust. A fertőzés az esetek többségében elmúlik, azonban minden tizedik fertőzöttnél kialakul valamilyen daganatos elváltozás.

A lakosság ennek ellenére nincs tisztában a HPV veszélyeivel: a magyarok közel harmada nem is hallott még róla, sokan pedig úgy gondolják, felnőtt korban már nem tehetnek semmit a megelőzésért. Bár a nők háromnegyede ismeri a fertőzést és kétharmaduk azzal is tisztában van, hogy méhnyakrákot okozhat, ők sem sokkal tudatosabbak a megelőzésben. Mindezt jól mutatja a lakosság védőoltási és szűrési hajlandósága is, amely messze elmarad a nyugat-európai átlagtól. A szervezett szűréseken a behívott nők csak kis százaléka vesz részt évente.

A nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehetőség nyílik arra, hogy időben felismerjék a rákmegelőző állapotot, és ezáltal megakadályozható a méhnyakrák kialakulása, védőoltással pedig jelentősen csökkenthető a rákmegelőző állapotok kialakulásának kockázata. A védőoltás és a rendszeres szűrés együttes alkalmazása biztosítja a leghatékonyabb védelmet a méhnyakrák ellen.

Komplex vizsgálat

Magyarországon egy olyan komplex szűrést fejlesztettek ki MEDSERV+ néven, amely segítségével szinte teljes biztonsággal megelőzhető a méhnyakrák, ugyanis a MEDSERV+ kombinált szűrővizsgálat a lehető legkevesebb hibalehetőséggel vizsgálja a méhnyakrák kialakulásának okát, a HPV fertőzöttséget is.

Járay Balázs patológus, a Medserv+ alapítója szerint: ,,A méhnyakrákok 95 százalékát a Humán Papilloma Vírus magas rizikójú törzsei okozzák, ezért a ma már általánosan alkalmazott citológiaiszűrést ki kellett egészítenünk a HPV szűréssel is, így született meg a MEDSERV+ komplex szűrővizsgálat. A citológiai alapú szűrés 70 százalékos biztonsággal képes megtalálni a már fennálló rákot, vagy rákmegelőző állapotot, a HPV DNS alapú szűrés viszont 99 százalékban akkor is kimutatja az onkogén vírus jelenlétét, ha az még sejt szinten nem is okozott elváltozást. Ha az együttes vizsgálat mindkét komponense negatív, a méhnyakrák kialakulásának kockázata szinte nulla."



Megelőzhető a méhnyakrák

Publikálás dátuma
2016.01.25. 06:17
Fotó: Thinkstock
Megakadályozható lenne a méhnyakrák kialakulása, ha a nők eljárnának az éves szűrővizsgálatokra, a magyarok szűrési hajlandósága azonban messze elmarad a nyugat-európai átlagtól. A szombaton kezdődött európai méhnyakrák megelőzési hét alkalmával tízezer nő kap meghívót a szűrésre.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) irányításával több mint száz magyarországi településen 121 védőnő kezdi meg a népegészségügyi célú méhnyakszűrést. Ennek részeként februárban tízezer 25 és 65 év közötti nő kap névre szóló meghívólevelet az ÁNTSZ-től méhnyakszűrésre. A vizsgálat nem jár fájdalommal, egyszerűen elvégezhető és a jogosultaknak ingyenes.

A méhnyakszűrés fontosságára hívja fel a figyelmet az európai méhnyakrák megelőzési hét is, melyet 2007 óta szervezik meg. A nemzetközi kezdeményezés legfőbb célja felhívni a lakosság, a szakma és a döntéshozók figyelmét arra, hogy ma már egyetlen nőnek sem kellene méhnyakrákban meghalnia, mert

• a méhnyakrák olyan gyakori rákos megbetegedés, ami ma már csaknem 100 százalékban megelőzhető.

• a méhnyakszűrés és a HPV elleni védőoltás, melyek együttesen jelentik a legbiztosabb védelmet.

Európában a méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében, mintegy 30 .000 nő veszti életét a súlyos betegségben évente, azaz minden 18. percben meghal egy nő méhnyakrákban, illetve minden esztendőben 60.000 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak.

Magyarországon európai viszonylatban is súlyos a helyzet: hazánkban évente mintegy 1000-1200 méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak és csaknem félezer halálesetért tehető felelőssé a betegség, pedig az időben felfedezett kór gyógyítható. A megbetegedések lakosságszámhoz viszonyított aránya Magyarországon az 5. legmagasabb a 28 tagú Európai Unióban, csupán Romániában és a balti államokban kedvezőtlenebbek a statisztikák.

A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A HPV-fertőzés nagyon gyakori, a szexuális életet élő nők csaknem 80 százaléka és a férfiak fele legalább egyszer megfertőződik HPV-vel élete során. Mivel a természetes fertőzés után nem alalkul ki tartós immunitás, többször is el lehet kapni a vírust. A fertőzés az esetek többségében elmúlik, azonban minden tizedik fertőzöttnél kialakul valamilyen daganatos elváltozás.

A lakosság ennek ellenére nincs tisztában a HPV veszélyeivel: a magyarok közel harmada nem is hallott még róla, sokan pedig úgy gondolják, felnőtt korban már nem tehetnek semmit a megelőzésért. Bár a nők háromnegyede ismeri a fertőzést és kétharmaduk azzal is tisztában van, hogy méhnyakrákot okozhat, ők sem sokkal tudatosabbak a megelőzésben. Mindezt jól mutatja a lakosság védőoltási és szűrési hajlandósága is, amely messze elmarad a nyugat-európai átlagtól. A szervezett szűréseken a behívott nők csak kis százaléka vesz részt évente.

A nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehetőség nyílik arra, hogy időben felismerjék a rákmegelőző állapotot, és ezáltal megakadályozható a méhnyakrák kialakulása, védőoltással pedig jelentősen csökkenthető a rákmegelőző állapotok kialakulásának kockázata. A védőoltás és a rendszeres szűrés együttes alkalmazása biztosítja a leghatékonyabb védelmet a méhnyakrák ellen.

Komplex vizsgálat

Magyarországon egy olyan komplex szűrést fejlesztettek ki MEDSERV+ néven, amely segítségével szinte teljes biztonsággal megelőzhető a méhnyakrák, ugyanis a MEDSERV+ kombinált szűrővizsgálat a lehető legkevesebb hibalehetőséggel vizsgálja a méhnyakrák kialakulásának okát, a HPV fertőzöttséget is.

Járay Balázs patológus, a Medserv+ alapítója szerint: ,,A méhnyakrákok 95 százalékát a Humán Papilloma Vírus magas rizikójú törzsei okozzák, ezért a ma már általánosan alkalmazott citológiaiszűrést ki kellett egészítenünk a HPV szűréssel is, így született meg a MEDSERV+ komplex szűrővizsgálat. A citológiai alapú szűrés 70 százalékos biztonsággal képes megtalálni a már fennálló rákot, vagy rákmegelőző állapotot, a HPV DNS alapú szűrés viszont 99 százalékban akkor is kimutatja az onkogén vírus jelenlétét, ha az még sejt szinten nem is okozott elváltozást. Ha az együttes vizsgálat mindkét komponense negatív, a méhnyakrák kialakulásának kockázata szinte nulla."