A zene démoni erők otthona

Publikálás dátuma
2016.01.22. 06:45
Jörg Widmann szerint a jazz is elő tud idézni mennyei pillanatokat FORRÁS: FESZTIVÁLZENEKAR
Jörg Widmann világhírű német klarinétművész, komponista, karmester, aki szerzői estjén, január 24-én a BMC-ben, a Budapesti Fesztiválzenekarral lép fel. Úgy gondolja, hogy a zene démoniságát nem lehet pontosan megnevezni, megmagyarázni, sőt megérteni sem.

- Mindabból, amit Önről olvasni, tudni, hallani lehet, az derül ki, hogy végtelen örömöt és boldogságot jelent a zenével való különlegesen intim viszonya. Talán egyszerűen azért, mert nemcsak nagyon jól ismeri, érti, dirigálja és játssza, hanem komponál is zeneműveket?

- Jól látja. Ebben óriási titok rejlik, de hogy mi az, nem tudnám megmondani. Mert ha tudnám, már nem is lenne titok. Nagyon különös dolgot művel velünk a zene. A szó legszebb, de olykor a legsötétebb értelmében is. Thomas Mann úgy fogalmazott, hogy „a zene démoni erők otthona”. A démonit pedig nem lehet pontosan megnevezni, megmagyarázni, sőt, megérteni sem. Ez a titok magva. De ami a kérdés másik részét illeti, hogy közelebb áll-e a zene élvezetéhez az, aki maga is műveli? Nos, ma este a frankfurti Alte Operben Mozart klarinétkoncertjét játszom. Szerintem ez a világ zeneirodalmának egyik legszebb darabja, egyúttal azonban a legnehezebb is. Én olyan ember vagyok, aki nagyon pontosan akarja ismerni a partitúra minden elemét, de amikor ott állok este a közönség előtt, mindig spontán módon nyúlok a darabhoz. Ez a legnagyobb élvezet. Meggyőződésem, hogy ezeket a mesterműveket minden este újra fel kell fedeznünk. Vagyis az előadást soha nem működtetheti a rutin. Ha előre tudnám, milyen lesz a koncert, nem lenne igazán kedvem újra és újra színpadra lépni. De így, hogy meglepetést tud okozni egy-egy mű, nagyon boldogan állok oda minden alkalommal.

- Ez azt jelenti, hogy önmagára is rácsodálkozik egy-egy koncert alkalmával, mert korábban nem számított rá, hogy ilyesmit is ki tud hozni a zenemű előadása során?

- Gyakoribb, hogy nem vagyok megelégedve azzal, amit elértem a koncerten. Olyankor azon csodálkozom inkább, hogy miért nem sikerült jobban. Sok kollégámhoz hasonlóan nagyon kritikus vagyok magammal. Azt keresem, hogy mi volt a probléma. Miközben folyamatosan arra a bizonyos – ön által korábban említett – titokra törekszem. A “csillagóra”, a kegyelmi pillanat bekövetkeztére. Tudja, amikor egy rövid másodpercre megáll az idő. Amikor a közönség egyszerre lélegzik, vagy helyesebben egyszerre tartja vissza a lélegzetét. Ezt nem lehet irányítani. Vagy megtörténik, vagy nem. Ezért az egyetlen pillanatért csináljuk az egészet.

- Függetlenül attól, hogy milyen zenei műfajról van szó? Lehet akár kortárs, akár klasszikus, akár dzsessz?

- Igen. Ez pontosan így van. Fiatal koromban két nagy kép függött az ágyam fölött. A két ideálom. Egyik a néhány napja elhunyt csodálatos Pierre Boulez, aki végtelenül hiányzik.

- Ugye ő vezényelte az Armonica című darabját nemrég a Bécsi Filharmonikusokkal?

- Igen, igen. Csodálatos előadás volt. Mi ketten nagyon sokat dolgoztunk együtt. És a másik idol, akinek a teljes alakos fotója ott volt az ágyam fölött, Miles Davis. Ezzel csak azt szeretném jelezni, hogy a dzsessz, ha igazán jó, ugyanúgy elő tudja idézni ezeket a mennyei pillanatokat. Miles Davis azért volt különlegesen jó művész, mert rendkívül kíváncsi volt. Mindig valami újat keresett. Nem állt meg annál a pillanatnál, amikor valamiben a csúcsra jutott. Azonnal továbblépett. Ezt magam is megtanultam. Ahogy elhangzott egy-egy mű, akár a sajátom, akár más zeneszerzőé az én vezényletemmel, úgy érzem, az a bizonyos élmény örökre elszállt. Akkor, abban a pillanatban már el is bizonytalanodom, hogy képes leszek-e újabb, magasabb lépcsőfokra kerülni. S ilyenkor mindig úgy érzem – ezt ne vegye szerénykedésnek, őszintén gondolom – újra a nulláról kell kezdenem.

- Vasárnap Budapesten a saját műveit vezényli. Ezek közül az egyiket a budapesti közönség már hallhatta, de akkor nem Ön volt a karmester. A furcsa című Dubairische Tänze hogyan született?

- 2008-ban a Goethe Intézet szervezésében Dubaiban léptem fel az Ensemble Modernnel. Arra számítottak a Goethe Intézet munkatársai, hogy talán az ottani élményeim hatására írok valami arab zenei háttérre épített művet. Bennem is felmerült, hogy ilyesmin gondolkodjam, de az volt a furcsa, hogy a hosszú hetek alatt, amit ott töltöttem, egyetlen zenei hangot nem hallottam Dubai utcáin. Az emberek nem énekelnek, és nem muzsikálnak nyilvánosan. Más arab országokban ez nem így van, de hogy Dubaiban miért van csönd, azt máig nem tudom. Az egész város egy kicsit más, mint azok az arab helyek, amelyeket korábbról ismertem. Sokat sétálgattam Dubai utcáin, és azt érzékeltem, hogy az ott lakók túlságosan a turistákra koncentrálnak, és nem élik a saját életüket. Érdekelt volna, hogy milyen tradíciókat ápolnak. Milyen gyökerekkel rendelkezik a kultúrájuk? Erre bizonyára a beduinok tudtak volna válaszolni, de ők valahol messze kint a sivatagban élnek, méghozzá nagyon megfogyatkozott létszámban. Így nem sikerült választ kapnom a kérdéseimre. Aztán annyira meleg lett, állandóan 40 C fok árnyékban, hogy a harmadik héttől alig jöttem elő a szállodaszobámból. Szerencsére volt ott egy zongora, és amikor leültem mellé, azon kaptam magam, hogy folyamatosan a saját hazámból való dallamok bukkannak elő a fejemből. Tehát igazi bajor zenéket kezdtem lejátszani a zongorán. Münchenben születtem, ott is nőttem föl és az az otthonos zenekultúra a számomra. Innen a távolból pedig egyszer csak nagyon élesen ráláttam a bajoros muzsikára. Münchenben soha sem tudtam volna ilyen reálisan értékelni az otthoni zenei hagyományt. Meg talán a honvágy is közrejátszott, hogy megírtam a Dubairische Tänze című darabomat. Ezt fogom most előadni Budapesten. Imádom azt a várost, az embereket és azt, ahogy a zenét értékelik és értik. Épp ezért különösen boldog vagyok, hogy a magyar közönségnek adhatjuk elő a darabjaimat, s különösen nagy öröm számomra, hogy a Fesztiválzenekarral léphetek föl.

Szerző

Kúria-döntés törvényellenes indokokkal

Publikálás dátuma
2016.01.22. 06:04
Forrás: Városliget/Facebook
A Kúria több hibát is elkövetett, amikor megtagadta a Városliget beépítésével, illetve az olimpiával kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését. A Liget-törvény például nem is rendelkezik az épületekről, a fővárosi önkormányzatra bízza a döntéseket. A testületnek pedig alá kell magát vetnie a referendum eredményének. Eközben újabb változásokra készülnek a Liget-projektben.

A Kúria törvényellenes indokokkal nem hitelesítette a budapesti olimpiával, illetve a Városliget beépítésével kapcsolatos népszavazási kérdéseket - írta a hvg.hu-n Nehéz-Posony Márton. A jogász emlékeztet, a Liget kérdésének elutasításakor a bírósági indoklás szerint azért kaszálták el a népszavazást, mert a Városliget fejlesztéséről törvény rendelkezik, így a referendum egy olyan módosítás kikényszerítéséről szólna, amely „ellehetetlenítené az Országgyűlés által törvényben meghatározott célt”. Ezzel szemben az említett törvény nem rendelkezik pontosan a park beépítéséről, csupán peremszabályokat határoz meg. A részletekről a fővárosi önkormányzat határoz, így sikeres népszavazás esetén annak eredményét figyelembe kellene venniük az építési szabályzat megalkotásakor. A döntést hasonló észrevételekkel Karácsony Gergely is „nettó hazugságnak” nevezte. Hozzátette, a kérdéseket újra be fogják nyújtani.

A 2024-es olimpiái pályázathoz köthető kezdeményezés kapcsán a bíróság szerint annak benyújtásakor a Fővárosi Önkormányzat már jelezte pályázati szándékát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB), a végső leadási határidő pedig február 17-e, addig nem lehet kiírni a referendumot. Maga a kérdés pedig azt sugallja, hogy a választók a pályázat leadásáról nyilváníthatnak véleményt, holott az már le lett adva. A Kúria álláspontjával ellentétben a referendumnak lehet következménye - törvény sem tiltja -, hogy a főváros visszavonja a pályázatát. Emellett a bíróságnak nem tisztje eldönteni, mennyi idő alatt lehet megszervezni egy népszavazást. Egyébként a NOB is többször hangsúlyozta: elvárják, hogy a pályázó városokban a lakosság is támogassa az olimpia megrendezését. Népszavazás hatására vonta vissza jelentkezését például Hamburg és Boston is.

Eközben kiderült, hogy a Városligeti Építési Szabályzat tervezett módosítása a zöldfelületek további csökkenéséhez vezet – hívta fel a figyelmet a Városliget Barátai nevű civil szervezet. A fővárosnak írt levelükben hangsúlyozták, hogy már több civil és szakmai szervezet, magyar és külföldi építészek és városvédők is tiltakoztak a Városliget beépítése ellen. A civilek felidézték Erick van Egeraat előadását is, ahol holland építész úgy fogalmazott: „értsék meg: zöldfelületet a legnehezebb építeni”. A Liget-projekt ellenzői több ízben aláírásokat is gyűjtöttek és alternatív javaslatokat dolgoztak ki, ám a kormányzat mindvégig úgy reagált, hogy a zöldfelületek nagysága nem hogy csökkenni, hanem nőni fog a Városligetben.

Ez részint igaz, a legújabb munkaanyagok szerint is „teljesíthető a zöldfelület nagyságának megőrzése”, ugyanakkor az is kiderült, hogy a Liget vízfelületeinek – például a városligeti tónak - 75 százaléka is zöldterületnek számítana. Emellett zöldterületnek tekintenék az állatkert területén épülő Biodóm fedett, mesterséges klímájú parkját, a parkolóhelyek gyeptégláit, és különböző mértékben a tetőkerteket, zöldtetőket is.

Jön a Nyugati Liget projekt
A Liget Projekt kiegészül egy "Nyugati Liget projekttel" - jelentette be Lázár János a Kormányinfón. Ennek első koncepcióját február 10-én prezentálja a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányülésen. Eddig felmerült, hogy a vasút a föld alá kerülhet, újjáépíthetik a pályaudvart és akár egymillió új fát is ültethetnek a felszabadított területre, így kötve össze a Nyugati pályaudvar körüli területet a Városligettel. A pályaudvart várhatóan két évre teljesen lezárják a parképítéshez kapcsolódó korszerűsítés miatt. Lázár azt is bejelentette Orbán Viktor felkérte Seszták Miklós fejlesztési minisztert, hogy vizsgálja meg, mivel járna a Déli pályaudvar lebontása. A pályaudvar helyére közparkot építenének, szerepét a kelenföldi állomás venné át.



Kúria-döntés törvényellenes indokokkal

Publikálás dátuma
2016.01.22. 06:04
Forrás: Városliget/Facebook
A Kúria több hibát is elkövetett, amikor megtagadta a Városliget beépítésével, illetve az olimpiával kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését. A Liget-törvény például nem is rendelkezik az épületekről, a fővárosi önkormányzatra bízza a döntéseket. A testületnek pedig alá kell magát vetnie a referendum eredményének. Eközben újabb változásokra készülnek a Liget-projektben.

A Kúria törvényellenes indokokkal nem hitelesítette a budapesti olimpiával, illetve a Városliget beépítésével kapcsolatos népszavazási kérdéseket - írta a hvg.hu-n Nehéz-Posony Márton. A jogász emlékeztet, a Liget kérdésének elutasításakor a bírósági indoklás szerint azért kaszálták el a népszavazást, mert a Városliget fejlesztéséről törvény rendelkezik, így a referendum egy olyan módosítás kikényszerítéséről szólna, amely „ellehetetlenítené az Országgyűlés által törvényben meghatározott célt”. Ezzel szemben az említett törvény nem rendelkezik pontosan a park beépítéséről, csupán peremszabályokat határoz meg. A részletekről a fővárosi önkormányzat határoz, így sikeres népszavazás esetén annak eredményét figyelembe kellene venniük az építési szabályzat megalkotásakor. A döntést hasonló észrevételekkel Karácsony Gergely is „nettó hazugságnak” nevezte. Hozzátette, a kérdéseket újra be fogják nyújtani.

A 2024-es olimpiái pályázathoz köthető kezdeményezés kapcsán a bíróság szerint annak benyújtásakor a Fővárosi Önkormányzat már jelezte pályázati szándékát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB), a végső leadási határidő pedig február 17-e, addig nem lehet kiírni a referendumot. Maga a kérdés pedig azt sugallja, hogy a választók a pályázat leadásáról nyilváníthatnak véleményt, holott az már le lett adva. A Kúria álláspontjával ellentétben a referendumnak lehet következménye - törvény sem tiltja -, hogy a főváros visszavonja a pályázatát. Emellett a bíróságnak nem tisztje eldönteni, mennyi idő alatt lehet megszervezni egy népszavazást. Egyébként a NOB is többször hangsúlyozta: elvárják, hogy a pályázó városokban a lakosság is támogassa az olimpia megrendezését. Népszavazás hatására vonta vissza jelentkezését például Hamburg és Boston is.

Eközben kiderült, hogy a Városligeti Építési Szabályzat tervezett módosítása a zöldfelületek további csökkenéséhez vezet – hívta fel a figyelmet a Városliget Barátai nevű civil szervezet. A fővárosnak írt levelükben hangsúlyozták, hogy már több civil és szakmai szervezet, magyar és külföldi építészek és városvédők is tiltakoztak a Városliget beépítése ellen. A civilek felidézték Erick van Egeraat előadását is, ahol holland építész úgy fogalmazott: „értsék meg: zöldfelületet a legnehezebb építeni”. A Liget-projekt ellenzői több ízben aláírásokat is gyűjtöttek és alternatív javaslatokat dolgoztak ki, ám a kormányzat mindvégig úgy reagált, hogy a zöldfelületek nagysága nem hogy csökkenni, hanem nőni fog a Városligetben.

Ez részint igaz, a legújabb munkaanyagok szerint is „teljesíthető a zöldfelület nagyságának megőrzése”, ugyanakkor az is kiderült, hogy a Liget vízfelületeinek – például a városligeti tónak - 75 százaléka is zöldterületnek számítana. Emellett zöldterületnek tekintenék az állatkert területén épülő Biodóm fedett, mesterséges klímájú parkját, a parkolóhelyek gyeptégláit, és különböző mértékben a tetőkerteket, zöldtetőket is.

Jön a Nyugati Liget projekt
A Liget Projekt kiegészül egy "Nyugati Liget projekttel" - jelentette be Lázár János a Kormányinfón. Ennek első koncepcióját február 10-én prezentálja a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányülésen. Eddig felmerült, hogy a vasút a föld alá kerülhet, újjáépíthetik a pályaudvart és akár egymillió új fát is ültethetnek a felszabadított területre, így kötve össze a Nyugati pályaudvar körüli területet a Városligettel. A pályaudvart várhatóan két évre teljesen lezárják a parképítéshez kapcsolódó korszerűsítés miatt. Lázár azt is bejelentette Orbán Viktor felkérte Seszták Miklós fejlesztési minisztert, hogy vizsgálja meg, mivel járna a Déli pályaudvar lebontása. A pályaudvar helyére közparkot építenének, szerepét a kelenföldi állomás venné át.