Kormány: „igaza van a taxisoknak”

Publikálás dátuma
2016.01.21. 06:12
FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
A jövőben szigorú, mindenkire vonatkozó szabályozást vezet be kormányzat, és szankcionálni fogják azokat, akik nem tartják be a szabályokat - derült ki a tegnapi kormányülés után. Annak ellenére, hogy a kabinet arra kérte a tüntetőket, hogy függesszék fel tiltakozásukat, péntekig biztosan utcán maradnak a demonstrálók.

Péntekig, rendőrségi jóváhagyással biztosan tüntetnek a taxisok a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky úton, az Andrássy úton és a József Attila utca kereszteződésében. Így változatlanul egy-egy sáv lesz csak járható, a rendet pedig, ahogyan eddig is, rendőrök vigyázzák. A tüntetők létszáma a szerda reggeli órákra viszonylag alacsony volt, egyes tudósítások szerint csupán 30 taxi állt a helyszínen. Ez délutánra emelkedett, ekkora 100-nál is több jármű vezetője demonstrált. Változás mutatkozott a sofőrök szándékaiban is: a kezdeti teljesíthetetlen követeléseiken, miszerint az Uber és a többi illegális személyszállító azonnali betiltását követelték, addig szerdán már megegyezést szorgalmaztak.

Új álláspontjuk szerint:
* ügyükben a fővárossal, a kormánnyal, valamint a szakmai szervezetekkel egyeztetnének,
* minden személyszállítással foglalkozó vállalkozóra, személyre azonos feltételek kiszabását követelik,
* szabad versenyhelyzet megteremtését szeretnék.

Gelencsér Zsolt, a taxis tüntetés egyik szervezője a helyszínén tartott sajtótájékoztatón közölte: kérik, hogy a kormány péntekig hívja össze az egyeztetést, jövő hét végéig pedig szülessen megállapodás. Ellenkező esetben országossá terjesztik ki tiltakozásukat. A szervező hangsúlyozta: a törvénynek betarthatónak kell lennie és be is kell azt tartatni. A taxisok bejelentése alatt az Uber sem tétlenkedett, a cég körüzenetet küldött regisztrált, ám eddig még egyszer sem utazó ügyfelei számára. Ebben kijelentették, hogy vasárnap éjfélig ingyen próbálhatják ki szolgáltatásukat. (A szöveg további részéből kiderült, hogy az első út csak 2500 forintig ingyenes)

A kormány hivatalos álláspontja szerint a taxisoknak igaza van, ezért a kabinet tárgyalásokat kezd, ezek két mederben zajlanak majd. Egyrészt egy hosszú távú, mindenkinek előnyös szabályozást akarnak, amely szabálysértési szankciókat is tartalmaz és adózási szempontból is végrehajtható. Másrészt - amíg ez nem születik meg, ami minimum másfél hónap - egy olyan átmeneti rendszerre van szükség, amely alapján szankciók vezethetők be azokkal szemben, akik megsértik a jelenlegi jogszabályokat - közölte az Tuzson Bence, aki az átmeneti rendszer várható elemei között említette az adóhatósági ellenőrzéseket. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arra kérte a sofőröket, hogy a tárgyalás idejére függesszék fel demonstrációjukat. Hangsúlyozta, az Ubert nem áll szándékukban betiltani, de rájuk is szigorú, egységes szabályok fognak vonatkozni.

A döntést Metál Zoltán az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) elnöke is üdvözölte. A magyar kormány eddig is kiállt a hazai kisvállalkozók érdekeiért, így döntésük jó hírt jelent - mondta. Kérdés, mit szól a kormány döntéséhez az Uber, akit január 14-én költségvetési csalás gyanújával perelt be a Fővárosi Főügyészségen az OTSZ. Szerettük volna megtudni, mi a cég következő lépése, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

Érdekességek a taxis sztrájkról
Könyv az 1990-es taxisblokádról
FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN

FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN

Kétkötetes, hétszáz oldalas összefoglaló műben elemzi az 1990. őszi taxisblokád történéseit és hátterét a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki). Bíró Zoltán főigazgató elmondta: Horváth Balázs akkori belügyminiszter levéltári hagyatékában kutatva M. Kiss Sándor, a Retörki tudományos főigazgató-helyettese által fellelt anyagok alapján döntöttek úgy, hogy az összefüggések feltárásába kezdenek. A Szekér Nóra és Nagymihály Zoltán által szerkesztett kiadványhoz, és nehézséget jelentett, hogy külön kellett kikérni a budapesti és az országos rendőr-főkapitányság máig zártan kezelt anyagait, és engedélyt szerezni a publikálásukra. Szekér Nóra, a kiadvány egyik szerkesztője elmondta: az 1990. őszi négynapos eseménysorozat "a magyar társadalom elemi élménye volt", amely a rendszerváltozás számos problémáját hozta felszínre. 1990-ben átlagosan 65 százalékkal drágult a benzin, ezért a taxisok október 25-én tiltakozásba kezdtek, amely országos akcióvá terebélyesedett. Az érdekegyeztető tárgyalások eredményeként október 28-án a kormány az energiaár liberalizálásának parlamenti megvalósításáig elfogadta az árcsökkentést. Ezután megszűnt a blokád, és helyreállt a közlekedés.
A daru nem életmentő eszköz
A taxisblokád miatt Budapestre vezényelt tűzoltódaruk kezelését fővárosi tűzoltókkal nem tudják megoldani - írja langlovagok.hu szakportál. Mint arról a Népszava beszámolthétfőn hajnalban az ország összes működőképes tűzoltódaruját az útlezárás miatt Budapestre rendelték. A járművet kezelő tűzoltók a reggeli váltáshoz minden nap a daru eredeti állomáshelyéről jönnek. Így Pécsről, Miskolcról, Szegedről, Székesfehérvárról, Győrből, Debrecenből, Szolnokról, Tatabányáról és Nyíregyházáról utaztatják őket. Az átrendelés idejére napidíj is megilleti a lánglovagokat. A közmédiának a Belügyminisztérium megerősítette, hogy a kilenc tűzoltódaru a „be nem jelentett demonstráció biztosítását irányító műveleti törzs kérésére, az esetleges jogsértő cselekmények felszámolása érdekében érkeztek”.
Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője pedig úgy magyarázkodott, hogy "a daru nem életmentő eszköz". Harangozó Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő a témában belügyminiszternek írásbeli kérdést nyújtott be. A választ február 3-ig kell Pintér Sándornak megadnia. A tűzoltóportál információi szerint a daruknak január 21-ig vagy további intézkedésig kell Budapesten lenniük. Feltehető tehát, hogy a rendőrség csütörtökig fel kívánja számolni a demonstrációt.
A fővárosiak az Ubert támogatják
A magyarok inkább az Uberrel szimpatizálnak, mint a Deák téren demonstráló taxisokkal – ez derül ki az Origo szavazásából, amelyre több mint 32 ezer voks érkezett egyetlen nap alatt. A felmérés természetesen nem reprezentatív, ugyanakkor úgy tűnik, szó sincs akkora társadalmi támogatottságról, mint az 1990-es taxisblokád
idején. A mostani tüntetés szervezői feltehetően több hibát is elkövettek: az olcsóbb és modernebb szolgáltatást nyújtó Uber – ezáltal pedig az utasok ellen kezdtek el harcolni, ahelyett, hogy a kormányzati szigort vagy a szabályok megváltoztatását követelték volna.
Kettős mérce?
A taxisok vasárnap éjszaka kezdődött – majd később bejelentett – demonstrációját flash mobnak, azaz villámcsődületnek nevezték. Ezt a rendőrség minden kétkedés nélkül tudomásul is vette. Érdekes, hogy tavaly ősszel Sándor Mária, a Péterfy Sándor utcai kórház egykori nővére - hasonlóan a taxisokhoz - társaival bejelentés nélkül zárta le negyed órára az Erzsébet hidat, a rendőrség azonnal be nem jelentett demonstrációnak minősítette, s feljelentette őket. Már pedig egyik eset kiváltó oka nem aznap és akkor vált ismertté, így a szervezőknek módjuk és idejük lett volna a bejelentést megtenni. Lapunk megpróbált utána járni a rendőrségnél, hogy a két ügy miért tartozik különböző megítélés alá, de lapzártánkig választ nem kaptunk.



Szerző
Frissítve: 2016.01.20. 21:58

Elkaszált referendumok

Publikálás dátuma
2016.01.21. 06:03
Karácsony Gergely sajtótájékoztatója a Kúria előtt FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem lehet népszavazást tartani a budapesti olimpia és a Városliget beépítése ügyében, ugyanis a Kúria tegnap megtagadta a kérdések hitelesítését. Karácsony Gergely szerint a testület döntése abszurd. Zugló PM-es polgármestere kifejtette, nem hagyják annyiban, a kérdéseket újra be fogják nyújtani. Ám Tóth Zoltán szerint kevés az esélye annak, hogy Magyarországon olyan népszavazást írjanak ki, amelyet a Fidesz nem támogat.

Jelenleg Magyarországon csak olyan népszavazást engedélyeznek, amelyet a Fidesz is támogat - vélekedett lapunknak Tóth Zoltán miután a Kúria a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) döntését megváltoztatva megtagadta a budapesti olimpiával és a Városliget átalakításával kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését. A választási szakértő úgy látja, az FVB hiába hitelesítette decemberben a kérdéseket, "mindig lesz egy szint, amely a Fidesz akaratát érvényesíti". Hasonló véleményen van az Együtt is: a párt szerint a Fidesz évek óta azon munkálkodik, hogy a népszavazást, a közvetlen demokrácia legfőbb intézményét ellehetetlenítse, a mai döntés is e folyamat részét képezi.

Karácsony Gergely Városligettel kapcsolatos népszavazási kezdeményezését a Kúria azért utasította el, mert a kérdést a 2013. december 24-én hatályba lépett, a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény szabályozza, fővárosi szintű népszavazás pedig nem alkalmas törvény hatályon kívül helyezésére. Így a Zugló PM-es polgármestere által kezdeményezett népszavazás egy olyan módosítás kikényszerítéséről szólna, amely „ellehetetlenítené az Országgyűlés által törvényben meghatározott célt” - áll az indoklásban. Karácsony abszurdnak nevezte a döntést, mivel a Kúria állítása nem állja meg a helyét: a Városliget törvény nem rendelkezik arról, hogyan kellene a parkot beépíteni. Peremszabályokat határoz meg, a részletek kidolgozását pedig a fővárosra bízza. A 2013. december 24-én hatályba lépett jogszabályban nincs szó múzeumokról, a kormányzati szándék nem jogilag létező dolog, így "nettó hazugság", hogy a népszavazás felülírná a törvényt - figyelmeztetett a polgármester.

A Kúria nem hitelesítette Erdélyi Katalin Krisztina olimpiai rendezéssel kapcsolatos kérdését sem, mert a fővárosi önkormányzat már döntött a pályázaton való részvételről és az erről szóló szándéknyilatkozatát megküldte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A három részből álló pályázati eljárás első szakasza, a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje 2016. február 17., míg a civil aktivista által kezdeményezett népszavazást várhatóan hónapokkal később lehetne csak megtartani. A bíróság szerint a kérdés azt sugallja, hogy a választópolgárok a pályázat beadásáról nyilváníthatnak véleményt, holott azt a referendum idejére már régen benyújtják. Karácsony számára ebben az esetben is érthetetlen a bíróság döntése. "Kérdés, hogy ez egyszerű szakmai hiba volt, vagy a bírói testület politikai nyomásra cselekedett" - mondta a PM-es városvezető, hozzátéve, hogy ez ki fog derülni, hiszen a kérdéseket napokon belül ismét beadják. Karácsony szerint az Alkotmánybíróságon meg lehetne támadni a döntést, ők viszont a taláros testületet nem akarják ezzel legitimálni: "az nem állami intézmény, hanem fideszes testület".

A 2011-es alkotmánymódosítás óta jóval nehezebb érvényes népszavazást lebonyolítani - emlékeztetett Tóth Zoltán. A választási szakértő kifejtette, míg korábban az összes szavazásra jogosult negyede plusz egy fő kellett az érvényességhez, addig 2011 óta már 50 százalék plusz egy fő. Ez azt jelenti, hogy több mint 4 millió embert kellene urnához szólítani, ami óriási mozgósítást igényelne.

A hatalom nem manipulál...
- Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projektért felelős miniszteri biztos egy tegnapi beszélgetésen hangsúlyozta, bánja, hogy a Kúria elutasította az 2024-es olimpiával, valamint a Ligettel kapcsolatos népszavazási terveket, mivel szerinte a lakosság véleménye mindig építőjellegű.
-Schneller István építész szerint a mindenkori rendszerek nem lelkesednek a szavazópolgárok véleményéének kikéréséért.
- L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kulturális beruházásokért felelős államtitkára kijelentette, a hatalom nem manipulál, a Kúria döntött arról, hogy ne legyen népszavazás.



Elkaszált referendumok

Publikálás dátuma
2016.01.21. 06:03
Karácsony Gergely sajtótájékoztatója a Kúria előtt FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem lehet népszavazást tartani a budapesti olimpia és a Városliget beépítése ügyében, ugyanis a Kúria tegnap megtagadta a kérdések hitelesítését. Karácsony Gergely szerint a testület döntése abszurd. Zugló PM-es polgármestere kifejtette, nem hagyják annyiban, a kérdéseket újra be fogják nyújtani. Ám Tóth Zoltán szerint kevés az esélye annak, hogy Magyarországon olyan népszavazást írjanak ki, amelyet a Fidesz nem támogat.

Jelenleg Magyarországon csak olyan népszavazást engedélyeznek, amelyet a Fidesz is támogat - vélekedett lapunknak Tóth Zoltán miután a Kúria a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) döntését megváltoztatva megtagadta a budapesti olimpiával és a Városliget átalakításával kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését. A választási szakértő úgy látja, az FVB hiába hitelesítette decemberben a kérdéseket, "mindig lesz egy szint, amely a Fidesz akaratát érvényesíti". Hasonló véleményen van az Együtt is: a párt szerint a Fidesz évek óta azon munkálkodik, hogy a népszavazást, a közvetlen demokrácia legfőbb intézményét ellehetetlenítse, a mai döntés is e folyamat részét képezi.

Karácsony Gergely Városligettel kapcsolatos népszavazási kezdeményezését a Kúria azért utasította el, mert a kérdést a 2013. december 24-én hatályba lépett, a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény szabályozza, fővárosi szintű népszavazás pedig nem alkalmas törvény hatályon kívül helyezésére. Így a Zugló PM-es polgármestere által kezdeményezett népszavazás egy olyan módosítás kikényszerítéséről szólna, amely „ellehetetlenítené az Országgyűlés által törvényben meghatározott célt” - áll az indoklásban. Karácsony abszurdnak nevezte a döntést, mivel a Kúria állítása nem állja meg a helyét: a Városliget törvény nem rendelkezik arról, hogyan kellene a parkot beépíteni. Peremszabályokat határoz meg, a részletek kidolgozását pedig a fővárosra bízza. A 2013. december 24-én hatályba lépett jogszabályban nincs szó múzeumokról, a kormányzati szándék nem jogilag létező dolog, így "nettó hazugság", hogy a népszavazás felülírná a törvényt - figyelmeztetett a polgármester.

A Kúria nem hitelesítette Erdélyi Katalin Krisztina olimpiai rendezéssel kapcsolatos kérdését sem, mert a fővárosi önkormányzat már döntött a pályázaton való részvételről és az erről szóló szándéknyilatkozatát megküldte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A három részből álló pályázati eljárás első szakasza, a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje 2016. február 17., míg a civil aktivista által kezdeményezett népszavazást várhatóan hónapokkal később lehetne csak megtartani. A bíróság szerint a kérdés azt sugallja, hogy a választópolgárok a pályázat beadásáról nyilváníthatnak véleményt, holott azt a referendum idejére már régen benyújtják. Karácsony számára ebben az esetben is érthetetlen a bíróság döntése. "Kérdés, hogy ez egyszerű szakmai hiba volt, vagy a bírói testület politikai nyomásra cselekedett" - mondta a PM-es városvezető, hozzátéve, hogy ez ki fog derülni, hiszen a kérdéseket napokon belül ismét beadják. Karácsony szerint az Alkotmánybíróságon meg lehetne támadni a döntést, ők viszont a taláros testületet nem akarják ezzel legitimálni: "az nem állami intézmény, hanem fideszes testület".

A 2011-es alkotmánymódosítás óta jóval nehezebb érvényes népszavazást lebonyolítani - emlékeztetett Tóth Zoltán. A választási szakértő kifejtette, míg korábban az összes szavazásra jogosult negyede plusz egy fő kellett az érvényességhez, addig 2011 óta már 50 százalék plusz egy fő. Ez azt jelenti, hogy több mint 4 millió embert kellene urnához szólítani, ami óriási mozgósítást igényelne.

A hatalom nem manipulál...
- Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projektért felelős miniszteri biztos egy tegnapi beszélgetésen hangsúlyozta, bánja, hogy a Kúria elutasította az 2024-es olimpiával, valamint a Ligettel kapcsolatos népszavazási terveket, mivel szerinte a lakosság véleménye mindig építőjellegű.
-Schneller István építész szerint a mindenkori rendszerek nem lelkesednek a szavazópolgárok véleményéének kikéréséért.
- L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kulturális beruházásokért felelős államtitkára kijelentette, a hatalom nem manipulál, a Kúria döntött arról, hogy ne legyen népszavazás.