Kiszorítják Pjenhanból a gyanús elemeket

Észak-Korea lelkesen készül a májusi pártkongresszusra, s az előkészületekben különösen a helyi belbiztonsági szolgálatra hárul fontos feladat. Mint Csoszun Ilbo dél-koreai napilap írja, december vége óta folyamatosan utasítják ki a fővárosból, Phenjanból azokat a „gyanús elemeket”, akik „veszélyt” jelenthetnek a nagy esemény megrendezésére. Mindenkire lesújtanak, akinek ideológiai szempontból bármiféle priusza van. Több ezer embert utasítottak ki a fővárosból, s kényszerítettek otthonaik elhagyására, s az ország északkeleti tartományába küldték őket.

Egészen apró kihágásért is már kiutasítás a „jutalmuk”. A rendszer ellenségének számít például az, aki nem hajolt elég mélyre Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il emlékművénél, akinek családtagjai külföldre menekültek, de ellenség az is, aki nem fizetett elég adót, vagy aki lebukott, hogy a feketepiacon kereskedett. Azoknak is el kell hagyniuk a fővárost, akik büntetett előéletűek. Phenjanban akárki nem telepedhet le. A sztálinista állam kirakatvárosáról van szó. Ha valaki vidékről akarna a fővárosba utazni, egy sor különengedélyt kell beszereznie.

Phenjan a pártelit városa, bár hogy már itt sem minden a régi, azok a jelentések is bizonyítják, amelyek szerint mind több szegény, nyomorgó, éhező ember szivárog Phenjanba hogy pénzt kolduljanak. Sigemura Tosimitu, a tokiói Vaszeda Egyetem professzora, az észak-koreai események szakértője a Telegraphnak elmondta, Phenjan elvesztette stabilitását, egyre több bűncselekményről, rablásról számoltak be, s a feketepiacon is virágzik a kereskedelem. Szerinte azonban a város megtisztítását politikai okok is magyarázzák.

A hatalom ugyanis tüntetésektől fél a pártkongresszus alatt, ami azért is lenne kedvező időpont tiltakozó akciók megszervezésére, mert 35 év óta először ülnek össze a Koreai Munkapárt képviselői. Olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint disszidens csoportok akarnak „zavart kelteni”, például drónokkal propagandaanyagokat ledobni Phenjan felett. Elemzők szerint a pártkongresszust a kis vezér, Kim Dzsong Un arra használja fel, hogy saját „világraszóló” eredményeivel büszkélkedjen.

Szerző

A GE alelnöke Paksról tárgyalt Orbánnal

Az amerikai General Electric (GE), amely Magyarország egyik legnagyobb ipari foglalkoztatója, nagyon bízik abban, hogy a Paks II. atomerőmű egyik beszállítója lesz. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a társaság veresegyházi gyárában tegnap tartott háttérbeszélgetésen John. G. Rice, a GE alelnöke elmondta: tegnap erről tárgyalt Budapesten Orbán Viktor magyar kormányfővel és az MVM Magyar Villamosművek Zrt. felső vezetőivel is. Részletesen beszélt arról, hogy a francia Alstommal tavaly novemberben lezárt fúziója miatt elbocsátandó magyarországi dolgozóknak tudnak a GE más üzletágaiban munkát találni. Az egyesülést követő átszervezés mindössze 40 főt érint nálunk. A GE Magyarországon 10 ezer embernek ad munkát, közülük 9 ezren közvetlenül a termelésben vesznek részt. Az 1200 főt foglalkoztató veresegyházi üzem mindenféle turbinát, erőművi berendezést képes előállítani, olyanokat, amelyek közvetlenül a nukleáris körön kívül beépíthetők. A beruházásnak ez a része 3 milliárd eurót is elérheti. (Emellett a berendezések felújításában is piaci lehetőséget látnak.) Figyelemre méltó, hogy az Alstom korábban vegyesvállalatot alapított a Roszatommal, az AtomEnergoMash nevű cég pedig GE felvásárlása után is működik tovább.

A GE pozíciója azért is kedvező lehet, mert a paksi beruházás 40 százalékának hazai beszállítóktól kell származnia. A GE becslése szerint 1,5 milliárd dollárt tehetne ki az amerikai cég beszállításának értéke. Az nem tudni mennyit nyom a latba, hogy a magyar kormány 2012 végén stratégiai együttműködési megállapodást kötött a GE-vel. A világcég 1989 vége óta működik Magyarországon, a "Figyelő Top 200" 2014-es kimutatása szerint Magyarország harmadik legnagyobb vállalata, továbbá a második legnagyobb exportőr az országban.

Ugyanakkor tegnapi sajtójelentések szerint Moszkva rákényszerülhet arra, hogy leállítsa az államközi szerződések alapján más országoknak nyújtott hitelek folyósítását, miután az olajár esése, illetve ezzel összefüggésben a rubel gyengülése kétségbeejtő gondokat okoz az orosz költségvetésnek - erről Szergej Sztrocsak pénzügyminiszter-helyettes nyilatkozott. A Napi.hu ebből azt idézi, hogy "az újabb kötelezettségek vállalása különösen magas kockázattal járna." Ennek fényében különösen érdekes lehet, hogy miről tárgyal majd Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök a azon a február közepére tervezett találkozón, amelyet az orosz fél kezdeményezett.

Szerző

Kishantos - Ács Sándorné megdöbbent

Tegnap két per is folytatódott - és két halasztás született -, a kishantosi ökogazdaság kontra Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ügyében. Az úgynevezett mezei leltár kérdésében március 1-jén, a pályázatok jogellenességének kimondásáért az állami szervezet ellen indított eljárás február 2-án folytatódik a Fővárosi Törvényszék budai, Varsányi Irén utcai épületében.

Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. egyik alapítója, ügyvezetője a Népszavának elmondta, döbbenten hallotta, hogy a nemzeti földalapkezelő jogi képviselője, Kovács P. Zoltán - az első Orbán kormány agrár minisztériumának közigazgatási államtitkára, jelenleg a Nemzeti Agrárkamara (NAK) mellett működő választott bíróság elnökségi tagja - még annak a jegyzőkönyvnek a hitelességét is kétségbe vonta, amit az állami szervezet képviselői vettek a fel helyszíni szemlén 2013. szeptemberében. Ugyancsak sérelmezte, hogy az alperes ügyvédje - még az NFA akkori elnökének, Sebestyén Róbertnek azt a levelét sem vette figyelembe, amelyben pontosan leírta, milyen követelései lehetnek a kishantosiaknak. A szerződés lejártakor a bérlő és a bérbeadó elszámol és ezt nevezik mezei leltárnak. A szervezet elnöke 2013. szeptemberében közölte a biogazdasággal, hogy az uniós agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségek értelmében elvégzett munkák költségére tarthatnak igényt. Ez pedig mintegy 20 millió forint. Az ökogazdaság azonban a mai napig nem látott ebből egy fillért sem. Ezért fordultak bírósághoz. Amikor a vidékfejlesztési központ bérbe vette a 452 hektár állami földet, több mint 12 millió forintot fizetett az előző bérlőnek.

A pályázatok ügyében Ács Sándorné és jogi képviselője eleve jogsértőnek tartotta az elbírálást. Egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy a nemzeti földalapról szóló törvény alapján a kishantosi földek különleges rendeltetésűeknek minősültek és a kormány birtokpolitikai irányelvei szerint is előre kellett volna sorolni a biogazdálkodást, oktatást, vidékfejlesztést. Az ügyvéd szerint asz NFA joga eldönteni az egyébként 20 pontból álló prioritás rangsorból melyeket részesíti előnyben. A földalapkezelő a családi gazdaságokat, illetve az állattartást tekintette elsődlegesnek. Ács Sándorné szerint ebben az esetben ezeket a nemzetközi biominősítésű területeket be sem kellett volna vonni ebbe a hagyományos vegyszeres művelésű földbérlet pályázatokba. A nemzeti vidékstratégiában, amelyre a pályázati kiírás még hivatkozott, külön fejezetekben kiemelte a biogazdálkodást, oktatást, vidékfejlesztést. A bírálatban azonban ezeket nem vették figyelembe a kishantosiak szerint. A gazdaság ügyvezetője úgy vélte, a biogazdaság felszámolásával együttesen okozott kár 500 millió forint lehet. A biogazdaság korábban bérelt földjeit az NFA a folyamatban levő pereket figyelmen kívül hagyva, azóta el is adta a jelenlegi bérlőknek - tette hozzá Ács Sándorné.

Szerző