Előfizetés

A GE alelnöke Paksról tárgyalt Orbánnal

Az amerikai General Electric (GE), amely Magyarország egyik legnagyobb ipari foglalkoztatója, nagyon bízik abban, hogy a Paks II. atomerőmű egyik beszállítója lesz. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a társaság veresegyházi gyárában tegnap tartott háttérbeszélgetésen John. G. Rice, a GE alelnöke elmondta: tegnap erről tárgyalt Budapesten Orbán Viktor magyar kormányfővel és az MVM Magyar Villamosművek Zrt. felső vezetőivel is. Részletesen beszélt arról, hogy a francia Alstommal tavaly novemberben lezárt fúziója miatt elbocsátandó magyarországi dolgozóknak tudnak a GE más üzletágaiban munkát találni. Az egyesülést követő átszervezés mindössze 40 főt érint nálunk. A GE Magyarországon 10 ezer embernek ad munkát, közülük 9 ezren közvetlenül a termelésben vesznek részt. Az 1200 főt foglalkoztató veresegyházi üzem mindenféle turbinát, erőművi berendezést képes előállítani, olyanokat, amelyek közvetlenül a nukleáris körön kívül beépíthetők. A beruházásnak ez a része 3 milliárd eurót is elérheti. (Emellett a berendezések felújításában is piaci lehetőséget látnak.) Figyelemre méltó, hogy az Alstom korábban vegyesvállalatot alapított a Roszatommal, az AtomEnergoMash nevű cég pedig GE felvásárlása után is működik tovább.

A GE pozíciója azért is kedvező lehet, mert a paksi beruházás 40 százalékának hazai beszállítóktól kell származnia. A GE becslése szerint 1,5 milliárd dollárt tehetne ki az amerikai cég beszállításának értéke. Az nem tudni mennyit nyom a latba, hogy a magyar kormány 2012 végén stratégiai együttműködési megállapodást kötött a GE-vel. A világcég 1989 vége óta működik Magyarországon, a "Figyelő Top 200" 2014-es kimutatása szerint Magyarország harmadik legnagyobb vállalata, továbbá a második legnagyobb exportőr az országban.

Ugyanakkor tegnapi sajtójelentések szerint Moszkva rákényszerülhet arra, hogy leállítsa az államközi szerződések alapján más országoknak nyújtott hitelek folyósítását, miután az olajár esése, illetve ezzel összefüggésben a rubel gyengülése kétségbeejtő gondokat okoz az orosz költségvetésnek - erről Szergej Sztrocsak pénzügyminiszter-helyettes nyilatkozott. A Napi.hu ebből azt idézi, hogy "az újabb kötelezettségek vállalása különösen magas kockázattal járna." Ennek fényében különösen érdekes lehet, hogy miről tárgyal majd Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök a azon a február közepére tervezett találkozón, amelyet az orosz fél kezdeményezett.

Masni mint nevelőeszköz

Nem veszélyeztette a gyerek testi épségét az ügyészség szerint az a kaskantyúi óvónő, aki azzal próbált meg fegyelmezni egy rosszalkodó gyereket, hogy gúzsba kötötte a kezét. Az ügyben nem indul büntetőeljárás, a szakmai szervezetek ugyanakkor figyelmeztetnek: ilyen cselekedet elfogadhatatlan egy óvodapedagógus részéről.

A három és fél éves kisfiú megkötözésének híre még decemberben került napvilágra: a Bács-Kiskun megyei Kaskantyú óvodájában azért büntette így a gyereket egy óvónő, mert kezelhetetlen volt, bántotta társait. Az óvónő beismerte tettét, ám míg a szülők, azt állítják, hogy gyermeküknek másfél órán keresztül kellett megkötözött kezekkel ülnie, szerinte csak két percig. "Aznap is az asztalnál lökdöste a társait. Mondtam neki, hogy ezek a kis kezek szeretetre születtek, nem arra, hogy bántson másokat. Ezért összekötöztem. Nagyon megbántam, sajnálom" - nyilatkozta a Blikknek.

A szülők azonban nem érték be ennyivel, feljelentést tettek. A rendőrség kiskorú veszélyeztetése miatt indított nyomozást, ám az eljárást végül megszüntették. A szülők ekkor panaszt nyújtottak be, ám azt most az ügyészség utasította el. "A bűncselekmény megállapításához az elkövetői körbe tartozó személy részéről súlyos fokú kötelességszegés elkövetése szükséges, kisebb mulasztásokhoz, nevelési hibákhoz a törvény nem kíván büntetőjogi következményeket fűzni" - olvasható az indoklásban. Az ügyészség szerint a kötözésnek csak nevelési célja volt, nem pedig "a gyermek megalázása, megszégyenítése, személyi szabadságának tartós korlátozása".

Ezzel nem ért egyet Trencsényi László, szerinte az ügyészség súlyos jogsértést követett el, és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglaltakat is figyelmen kívül hagyta. "Az óvónő átlépett egy határt, megsértette a gyermek jogait" - mondta Trencsényi. Az egyezmény egyébként leszögezi: "nem lehet a gyerekekkel szemben fizikai erőszakot vagy megalázó bánásmódot alkalmazni büntetés gyanánt". Kérdés persze, hogy az ügyészség mit ért megalázó bánásmód fogalma alatt, ha szerintük egy gyerek számára nem megalázó az egész csoport előtt összekötözve ülni.

"Lehetnek olyan munkahelyi helyzetek, amikor az ember türelmetlenebb, de egy óvodapedagógus részéről egy ilyen cselekedet elfogadhatatlan. Akár másfél óráról, akár két percről van szó" - erről már Verba Attiláné beszélt lapunknak. A Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának vezetője szerint, ha egy gyerek kezelhetetlen, az egész nevelőközösségnek kell elfogadható megoldást keresnie. Csakhogy ezt nehezíti az óvodapedagógusok leterheltsége.

Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy gyakran nagy feszültségek vannak az óvodákban. "Az említett eset nem egyedi, sok szülői panasz érkezik hozzánk, amelyben arról számolnak be, hogy az ovikban kiabálnak a kicsikkel, lökdösik a gyereket" - mondta Keszei, aki szerint a feszült helyzetek mögött gyakran az áll, hogy az esetenként akár 30-35 főre felduzzasztott, különböző életkorú gyerekekből álló csoportok felügyeletét egy-két óvónő nem képes ellátni. Keszei szerint azt átgondolatlan csoportösszevonásokkal az óvodákat fenntartó önkormányzatok az óvópedagógusokon akarnak spórolni.

A TV2 jelentette fel az RTL-t?

A TV2 kezdeményezte a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) azt az RTL Klub elleni eljárást, amely a csatorna reklámértékesítéseit vizsgálja – mondta Vidus Gabriella a Kreatívnak.

Az RTL vezérigazgatója leszögezte, hogy a csatorna a saját árazásának kialakításakor maximálisan figyelembe veszi a GVH szabályait, így meggyőződése, hogy semmi szabályellenes nincs a gyakorlatukban, amelynek során úgynevezett közös csatorna átlagáron értékesítették az RTL Klub és az RTL3 csatornacsomag (az RTL-csoport három kábelcsatornája, a Film+, a Cool, és az RTL2) reklámidejét a hirdetőknek. A GVH szerint ez aggályos, mivel a társaság a kábelcsatornáit kiemelte a száz magyar nyelvű kis adó közül, s az RTL Klub szintjére helyezte. Vidus véleményét Kolosi Péter programigazgató nem kívánta lapunknak kommentálni.

Eközben kiderült, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda két hónap alatt 1,5 milliárd forintot kötött kommunikációs szerződésekre. A legnagyobb értékű megbízást a kabinetirodát vezető Rogán Antal Pasa parki szomszédjának, Csetényi Csabának a cégei kapták: a minisztérium 1,2 milliárd forint értékben szerződött a Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és az Affiliate Network Kft.-vel. A nyáron az akkor még HG360 néven futó Network is győztesen került ki a Rogán tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) évi 25 milliárdos keretösszegű kommunikációs tenderén. Ezen felül Csetényi cége népszerűsítette a kormányablakokat 1,5 milliárd forintért, és 900 millió forintot kapott a kormány két bevándorlás ellenes kampányára. Csetényiéken kívül az FWD Affairs Kft.-vel is szerződött Rogán minisztériuma. A magyarországi lakcímmel rendelkező amerikai politikai tanácsadó-jogász, Patrick Egan érdekeltségébe tartozó cég 14 millió forintot nyert el a Kabinetirodától „nemzetközi kommunikációs tevékenység támogatása” címszó alatt. A Kabinetiroda költségvetésébe került Deutsch Tamás internetes nemzeti konzultációjának, az Internetkonnak a szervezése 13 millióért, és a Századvég Politikai Alapítvány vezette nemzetközi konzorcium támogatása is, amely a kormány politikájának észak-amerikai képviseletét, és lobbitevékenységét végzi 1,36 milliárdért. Érdekes, hogy Rogán tárcája azzal a Mernyó Ferenccel is 7,2 milliós informatikai szerződést kötött, aki felfuttatta a „Mondjunk le az augusztus 20-i tűzijáték élményéről az árvízkárosultak javára” címmel futó facebookos gerillakampányt – a kezdeményezést a kormány is napirendre tűzte. Kiderült az is, hogy a Kabinetiroda 2015 januárja és 2016 júniusa között 3,2 millió forintot fizet Kovács Zoltán lakásbérlésére. Így a kormányszóvivő albérlete havonta nagyjából 180 ezer forintba kerül.

Az NKH tenderének egy másik győztese, Kuna Tibor Trinity Communications Kft.-je is szépen gyarapszik: Szijjártó Péter barátjának vállalata a napokban két közbeszerzést is elnyert, összesen 48,9 millió forint értékben a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt.-nél. Kuna 1999-től 2003-ig az Ifjúsági és Sportminisztérium munkatársa, majd 2003-tól 2008-ig a Fidesz-frakció kabinettitkára volt. Érdekeltségei 2010 óta mintegy 50 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket – szedte össze az Átlátszó. Ezzel kapcsolatban az Együtt közölte: ízléstelen, hogy miközben tavaly igen komoly létszámleépítések voltak a DRV-nél, amelynek vezérigazgatója tiltakozásul le is mondott, arra simán kerül ötvenmillió, hogy a fideszes cég kommunikálja a vállalatot. A párt szerint ebből az összegből 15 munkahelyet lehetett volna megmenteni a cégnél.