Előfizetés

Utolsó demokrata csörte Iowa előtt

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2016.01.19. 06:31
A veterán Sanders (jobboldalt) nyerte a vitát az online felmérések szerint FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ANDREW BURTON
Az előválasztások kezdete előtti utolsó vitájukat tartották vasárnap este a dél-karolinai Charlestonban, az NBC csatorna szervezésében a demokrata elnökjelöltségre pályázó politikusok. Hillary Clinton volt külügyminiszter a fegyverlobbi támogatásával vádolta Bernie Sanderst, a független szenátor a Wall Street jelöltjének állította be az egykori First Ladyt. Martin O’Malley volt marylandi kormányzó ritkán jutott szóhoz, s aligha szól bele a demokrata verseny kimenetelébe.

Az iowai caucus – az első tényleges szavazás – közeledtével nagyon szorossá vált a verseny. Noha Hillary Clinton az országos felmérésekben továbbra is vezet, New Hampshire államban Bernie Sanders áll az élen, s még az sem kizárt, hogy Iowában is ő győz. A Clinton-kampány nem számított arra, hogy a magát demokratikus szocialistának valló, 74 éves, veterán szenátor ilyen lelkes fogadtatásra talál a demokrata választók, nem utolsó sorban a fiatalok körében. Az idei amerikai elnökválasztás előtt a hangulat a „kívülállóknak” kedvez a hagyományos politikai elit képviselőivel szemben. A republikánusoknál Donald Trump, a demokratáknál Bernie Sanders jelöltsége kelti a legtöbb izgalmat.

Sokan egyenesen a 2008-as helyzet megismétlődésétől tartanak, Hillary Clinton akkor is fő esélyesként indult neki a kampánynak, de alulmaradt Iowában Barack Obamával szemben, s a későbbiekben már nem tudott fordítani a „remény és változás” ígéretével fellépő, korábban nem szavazó rétegeket is mozgósítani képes, sodró lendületű beszédeket mondó, a közösségi médiára nagyban támaszkodó fiatal afrikai-amerikai szenátorral szemben. Bernie Sanders persze nem olyan karizmatikus személyiség, mint a jövőre leköszönő amerikai elnök, s anyagi lehetőségei sem vethetők össze a kiterjedt kampánygépezetre támaszkodó Clintonéval. Ellenpélda is van, Bill Clinton annak idején, 1992-ben Iowában és New Hampshire államban is veszített, végül mégis elnyerte a demokrata elnökjelöltséget.

Hillary Clinton bevezetőjében azt bizonygatta, hogy ő a legtapasztaltabb, a leginkább felkészült az elnökségre, Bernie Sanders az Obama elnöksége alatt sem megoldott problémákra hívta fel a figyelmet – mint mondta, 47 millió amerikai él továbbra is szegénységben, s nem gyarapszik más, csak a legfelső egy százalék –, Martin O’Malley pedig úgy vélte, mindazokra a jó dolgokra kell építeni, amelyeket Barack Obama elnöksége alatt megvalósított, nagyobb hangsúllyal az állásteremtésre, az egyenlő lehetőségek megteremtésére.

Bernie Sanders, ahogy az előző vitákban is, igyekezett kerülni, hogy frontálisan támadja Hillary Clintont. Ezúttal is megismételte, hogy nem személyeskedni akar, hanem az amerikaiak számára fontos ügyekről beszélni. (Bill Clinton múltbeli hűtlenségét felhozni szerinte kifejezetten undorító.) A korábbiaknál élesebb bírálatok hangzottak el ugyanakkor, mind a független szenátor, mind a volt külügyminiszter keményebben fogalmazott.

Sanders, aki szerint „forradalmi” változásokra van szükség az amerikai gazdaságban és társadalomban, úgy festette le Hillaryt, mint aki a Wall Street és a nagy korporációk érdekeit képviseli. „Nem fogadok el kampánytámogatást a nagy bankoktól, s nekem nem fizet fellépti díjat a Goldman Sax” – mondta a szenátor, amikor arról kérdezték, mennyiben különbözik az ő terve Clintonétól a Wall Street megregulázására. Clinton ezek után emlékeztetett, hogy Obama is kapott a Wall Street-i cégektől támogatást, mégis sikeresen kivezette az Egyesült Államokat a pénzügyi válságból.

Clinton a fegyverhez jutás korlátozása terén vágott vissza Sandersnek, azzal vádolva vetélytársát, hogy a befolyásos fegyerlobbi, az NRA támogatója. A szenátor törvényhozási teljesítménye enyhén szólva is ellentmondásos, többször szavazott például a még Bill Clinton idejében, 1994-ben elfogadott, a kézifegyverek vásárlása előtti háttérellenőrzést és várakozási időszakot megkövetelő törvény, a Brady Bill ellen (James Brady, Ronald Reagan sajtótitkára maradandó agykárosodást szenvedett a 40. elnök elleni merényletkísérletben), s megszavazta azt a törvényt, amely a fegyvergyártókat és –kereskedőket felmenti mindenféle felelősség alól.

Hillary felidézte az utóbbi idők egyik döbbenetes erőszakcselekményét, amely épp Charlestonban zajlott, a történelmi, fekete hívők által látogatott Mother Emanuel templomban kilenc imádkozót gyilkolt meg egy fehér felsőbbrendűséget hirdető lövöldöző. Martin Luther King-napjának előestéjén mindhárom jelölt fejet hajtott a fekete polgárjogi vezető emléke előtt. Ez sokat számít Dél-Karolinában, ahol a lakosság majd harmada afrikai-amerikai.

Sanders kampányában egyebek mellett az általános, egyéni egészségbiztosítás bevezetését ígéri (Bill Clinton tett erre egy kísérletet, de a kezdeményezés, amelynek felelősévé Hillaryt tette meg elbukott, Barack Obama már eleve jóval kevésbé ambíciózus tervet fogadtatott el – teljes republikánus elutasítás mellett). Sanders a vita előtt tett közzé részleteket arról, miből is finanszírozná a tervét, válaszolva a Clinton-kampány bírálataira. Ez egy kényes kérdés, hiszen az Obamacare – Obama elnökségének fő vívmánya – a republikánusok célkeresztjében áll, miközben a demokrata szavazótábor is csalódott, ők többet vártak a 44. elnöktől. Bernie Sanderssel ellentétben Hillary védelmébe vette Barack Obama teljesítményét.

A vita külpolitikai részében Sanders és Clinton is elismerte az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fontosságát, de egyikük sem számít a közeljövőben a kapcsolatok teljes normalizálására Teheránnal. Szíria kapcsán a volt külügyminiszter kizárta, hogy elnökként szárazföldi csapatokat vetne be az Iszlám Állam feltartóztatására. Hárompontos terve, mint mondta, a külföldi pénz és harcosok beáramlásának az útját zárná el, nagyobb szerepet szánna az iraki hadseregnek, s folytatná az Obama által kezdett légikampányt. Sanders mindent megtenne, hogy amerikai katonák bevetését elkerülje.

A szenátor elhárította a kérdést, hogy vajon az Obama-kormányzat politikája hozta-e létre a vákuumot Irakban és Szíriában, ahová az Iszlám Állam bevonulhatott, Sanders mindenért George W. Bush „katasztrofális” iraki háborúját okolta. Clinton „érdekesnek” minősítette viszonyát Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A nem igazán reprezentatív online felmérések szerint Sanders nyerte a negyedik vitát. Két hét múlva, február 1-én lesz az első "igazi" megmérettetés, az iowai caucus, 7-én New Hampshire-ban az első előválasztás, majd sorban a többi. Március 1-én, a szuperkedden 15 államban szavaznak, akkora akár el is dőlhet a verseny.

Izgalmas lehet  New Hampshire is

Az NBC/Wall Street Journal friss felmérése szerint Hillary Clinton országosan 25 százalékkal előzi meg a második helyezett Bernie Sanders szenátort. A negyedik demokrata tévévita előestéjén nyilvánosságra hozott közvéleménykutatás szerin a demokrata előválasztásokon valószínűleg résztvevők 59 százalékának Clinton az első számú választottja, 34 százalékának Sanders, O’Malley alig 2 százalékot kapott. Decemberben 56-37 volt az állás Clinton és Sanders között.

A New York Times/CBS friss felmérése szerint ugyanakkor Clinton előnye országosan csak 7 százalékos. Iowában a Real Clear Politics portál átlagolt adatai szerint 46-42 az állás Clinton javára, New Hampshire-ben viszont Sanders vezet 48 százalékkal, Clinton 42 százalékkal második. O’Malley 3-5 százalék közötti voksot szerezne. Dél-Karolinában viszont Clinton fölényesen vezet Sanders előtt, 67-31 százalék az állás.



Lanyhuló kedv a gyerekvállalásra - Filmpályázatot hirdettek

Publikálás dátuma
2016.01.18. 20:40
Illusztrációk:Thinkstock
A gyermekvállalási kedv lanyhulásának a veszélyeire figyelmeztető filmpályázatot hirdetett hétfőn az Áldás Népesség Egyesület erdélyi egyetemi hallgatók számára Kolozsváron. A pályázaton 18 és 30 év közötti erdélyi egyetemi hallgatók vehetnek részt 5-30 perces magyar nyelvű produkciókkal, amelyeket egyénileg, vagy legfeljebb négyfős csoportokban készítenek. A pályamunkákat április 8-ig kell beküldeni. A Kövér László házelnök fővédnökségével zajló pályázat díjazottjai 1000, 600 illetve 400 eurós pénzjutalomban részesülnek. 

A "Negyvenegyetlen-nem" című pályázat néhai Csép Sándor erdélyi filmrendező negyven évvel ezelőtt készített Egyetlenem című dokumentumfilmjére utal. A le is vetített film drámai hangon szembesíti a nézőt a kalotaszegi magyarok egygyermekes családmodelljével. A filmben megszólaló fiatalok a kalotaszegi elanyagiasodott házasodási szokások terhe alatt mondták, hogy csak egy gyermeket vállalnak.  Egyed Ákos kolozsvári történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja elmondta, hogy Erdélyben Kalotaszegen, Magyarországon pedig Zala megyében alakult ki először a zsugorodás családmodellje.

Hozzátette, Kalotaszegen már az 1848-as jobbágyfelszabadítás előtt szokássá vált, hogy 2-3 napos lakodalmakat tartottak, amelyen a házasuló fiatalok szüleinek be kellett mutatniuk a hozományt. A szülők úgy érezték, hogy - ha több gyermeket vállalnának - képtelenek lennének megfelelni a hozomány előállítására vonatkozó társadalmi elvárásnak. Simon Csaba, az Áldás Népesség Egyesület elnöke elmondta: a pályázattal azt a korcsoportot próbálják megszólítani, amely családalapítás előtt áll. 

A világ luxusban élő 1 százalékának több jut, mint a maradéknak összesen

Publikálás dátuma
2016.01.18. 19:27
Nem, ez nem a Szijjártó lakása - Illusztráció/Thinkstock
A világon élő lakosság leggazdagabb egy százalékának több pénze van, mint a fennmaradó 99 százaléknak összesen. A 62 leggazdagabb ember mostanra akkora vagyonnal rendelkezik, mint a Föld lakosságának szegényebbik fele összesen, vagyis mintegy 3,5 milliárd ember. Eközben a szupergazdagok még vagyonosabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek. Ezt állapította meg hétfőn az Oxfam nemzetközi segélyszervezet jelentése - adja hírül az Euronews.

A leggazdagabb 62 ember vagyona 2010 óta 44 százalékkal nőtt, míg a világ szegényebbik felének jövedelme 41 százalékkal csökkent. A szerdán kezdődő davosi világgazdasági fórum elé időzített Oxfam-jelentés szerint a szakadék a két tábor között gyorsabban mélyül, mint azt bárki korábban gondolta.

Nem, ez nem a Szijjártó lakása - Illusztráció/Thinkstock

Nem, ez nem a Szijjártó lakása - Illusztráció/Thinkstock

A szupergazdagok közül 53-an férfiak, mintegy felük az Egyesült Államokból való, míg 17-en Európából. Bár a mélyszegénységben élők száma 1990 és 2010 között a felére csökkent, a népesség legszegényebb 10 százalékának éves jövedelme csupán alig 3 dollárral nőtt az elmúlt 25 évben.