Előfizetés

Hillary Clintont a Wall Street nagyjai segítik?

Publikálás dátuma
2016.01.16. 09:34
FOTÓ: Adam Berry/Getty Images
Kampánya teljes költségvetésének a felét akarja a következő három hónapban reklámokra költeni Hillary Clinton - derült ki egy, az amerikai sajtó birtokába pénteken került dokumentumból. 

A Demokrata Párt elnökjelöltségére legesélyesebb politikus, Hillary Clinton volt külügyminiszter egy pénteken kiszivárgott dokumentum szerint az év első három hónapjában rekordösszeget szándékozik költeni tévés és egyéb reklámokra, hogy megakadályozza legnagyobb vetélytársa, Bernie Sanders további előretörését. Az iowai és a New Hampshire-i előválasztások előtt pár nappal ugyanis a vermonti szenátor népszerűsége már nagyobb az övénél. 

A Clinton-kampány pénzügyi felelősei eddig visszafogott költségvetésű kampányt terveztek, Sanders népszerűségét látva azonban agresszívabb, elsősorban televíziós kampány mellett döntöttek. Az erre szánt összeg azonban nem került nyilvánosságra. 

Az elnökjelöltségért ringbe szálló politikusok közül eddig csak Donald Trump, a manhattani milliárdos vállalkozó hozta nyilvánosságra, - meglehet, ő is csak egyetlen részletét - kampányköltségeinek. Azt mondta, hogy januártól hetente kétmillió dollárt költ tévés reklámokra.

Az úgynevezett nagy donorok, akik jelentős pénzekkel támogatnak egy-egy jelöltaspiránst, egyelőre kivárnak. Sandersről tudni lehet, hogy "kisemberek" felajánlásaiból gyűjtött a kampányára, Clintonnak azonban sajtóhírek szerint a Wall Street nagyjai is segítenek.

Szaddam Huszeinhez hasonlították Szíria elnökét

Sok hasonlóság van Szaddam Huszein volt iraki diktátor és Bassár el-Aszad szíriai elnök helyzete között - vélte Colin Powell, volt amerikai külügyminiszter és a vezérkari főnökök egyesített parancsnokságának volt vezetője a CBS televíziónak adott interjújában helyi idő szerint pénteken. 

Az Egyesült Államok huszonöt évvel ezelőtt, 1991. január 16-án kezdte meg az Öböl-háború Sivatagi Vihar nevű hadműveletét, amelynek célja az iraki erők kiűzése volt a megszállt Kuvaitból. Az évforduló kapcsán Powell egyebek között arról beszélt, hogy hasonlóságot lát az akkori iraki és a jelenlegi szíriai helyzet, illetve a két ország akkori a jelenlegi vezetői, Szaddam Huszein és Bassár el-Aszad között. 

Powell az Öböl-háborút az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ellen Irakban és Szíriában vívott háborúval hasonlította össze. Elmondása szerint, George H. Bush (George W. Bush édesapja) "nagyon elképedt", hogy az Öböl-háború idején az amerikaiak nem döntötték meg Szaddám Huszein uralmát. Ezt azzal indokolta, hogy felmerült a kérdés: mi lett volna ennek a következménye a közel-keleti térségben. 

"Visszatekintve, érdemes elgondolkodni, mi történt volna, ha Szaddamot elmozdítják? Mi jött volna utána? Ki került volna a helyére?" - fejtegette Powell. Hozzátette: az elkövetkező évek megtanították arra, hogy óvatosnak kell lenni, "amikor valaminek a csúcsa hirtelen ledől, mert nem tudni, hogy mi van alatta". 

"Az akkori helyzet a mai Szíriára emlékeztet engem" - folytatta, utalva arra a bizonytalanságra, amely Aszad szíriai elnök eltávolításával kapcsolatosan tapasztalható.

Powell szerint az Öböl-háború idején azért nem mozdították el Szaddamot, mert tartottak ennek regionális következményeitől, így inkább engedték hatalmon maradni. 

"Tíz évvel később azonban Szaddam Huszein olyan nagy problémát jelentett, hogy George W. Bush elnök szükségesnek látta a katonai hadművelet megindítását az eltávolítása céljából" - fogalmazott Colin Powell, aki az iraki megszállás idején az Egyesült Államok külügyminiszteri tisztségét töltötte be.

Colin Powell szerint az Egyesült Államok megtanulta az Öböl-háború leckéjét. Ugyanakkor hozzátette, az Iszlám Állam elleni harc különbözik az Irak ellen vívott háborútól, hiszen nem egy reguláris hadsereg, hanem egy mozgalom ellen háborúzik. "Ez a mostani helyzet katonailag nem olyan egyszerű, mint a Sivatagi Vihar volt, a mostani háború nehezebb" - mondta. Egyúttal figyelmeztetett, a jelenlegi nemzetközi környezetben az Egyesült Államoknak nagyon óvatosnak kell lennie abban, hogy miben vesz részt.

M1 világsiker

Publikálás dátuma
2016.01.16. 07:22

Terjed az M1 tévé nemzetközi sikere. Napok óta az egyik slágerszáma, hogy Fidesz szóvivő tolmácsolásában kemény bírálattal illetik a Soros alapítványt, mint terroristák „fölbujtóját”. Megérkezett végre az első hír arról, hogy az M1-nek vannak külhoni követői is. Egy Le Monde tudósítás közölte, hogy Komiföldön, a területileg Németországgal azonos nagyságú, de csupán egymilliós orosz tagállamban, Putyin buzdítására a minap elégettek a Soros-támogatta könyvkiadványokat. Erre moszkvai ukáz serkentett, amely figyelmeztetett, „a kötetek fenyegetik az ország biztonságát”. Az egyik településen 53 példányt találtak belőlük, amelyekre nyomban megsemmisítés vár, mert „ideológiailag fertőzik az ifjúságot. Az eset híre eljutott Moszkvába, ahol a Duma utolsó független képviselője, bizonyos Dmitrij Gudkov közleményben kommentálta: „a könyvek égetése nácizmus, várjuk ki a kristály éjszaka eljövetelét is?” Halász Fidesz szóvivő mindenesetre büszke lehet, nemzetközileg gyorsan megfogant a buzgalma.