Csonttal is olcsóbb - Válasz a sertéshús áfakérdésére

Publikálás dátuma
2016.01.16. 06:22
Illusztráció: Thinkstock
Nagy a zavar a sertés tőkehús 5 százalékos áfájának értelmezése körül. Még a hentesek, húsfeldolgozó üzemek szakemberei sem igazodtak ki a terméklabirintusban. A vásárlótól pedig még kevésbé várható el, hogy az adózásról szóló törvény, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dokumentumait, esetleg az uniós termékbesorolást böngéssze.

Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Népszavának elmondta, a vásárlónak nem is kell ezeket a dokumentumokat végigbogarásznia, a szakembereknek viszont illik teljes mélységében ismerni. A megfelelő tájékozottsággal rendelkező feldolgozó, kereskedő előtt kristálytiszta kell legyen, hogy mi tartozik az 5 és mi a 27 százalékos áfa körbe - vélte a főtitkár.

A legkeresettebb tőkehúsok, a karaj, a comb, tarja, lapocka az 5 százalékos áfakulcs alá tartozik frissen, hűtve és mélyhűtve is. Megoldódott a csontos és a kicsontozott karaj rejtélye is, mindkét termékre a kedvezőbb általános forgalmi adó érvényes. Szintén némi zavart okozott a darált hús besorolása, de ebben az esetben is érvényes, hogy ha az 5 százalékos áfa körbe sorolt húsból készült, akkor mindegy, hogy tálcás, vagy frissen darált a termék, egyaránt 5 százalékos áfa terheli.

Persze vannak olyan "finomságok" hogy ha a tömegének 25 százalékánál kevesebb a csont, akkor az húsnak számít, ha több a csonttömeg, akkor csontnak, ami viszont 27 százalékos áfás.

A feldolgozott termékek, a szalámi, kolbász és a húst nem tartalmazó szalonna továbbra is 27 százalékos áfa körbe tartozik. Ugyancsak maradt a magasabb áfa tartományban a belsőség, máj, velő, a zsír, illetve a sertés fejhús, a fül, a farok, a láb. Vagyis a kocsonya nem lesz olcsóbb. A feldolgozás fogalmát is pontosan meghatározzák az előírások. Ide tartozik a pácolás, a sózás, a füstölés is feldolgozásnak számít, vagyis ezek a készítmények a 27 százalékos forgalmi adó terheli.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait vizsgálva feltűnő, hogy a legkeresettebb rövidkaraj ára az áfacsökkentés hatályba lépése előtt, tavaly decemberben átlagosan majd' 16 százalékkal drágult. Így viszont az áfacsökkentés szinte "láthatatlan". Vámos György viszont hangsúlyozta, nem a kereskedők trükköztek, hanem a KSH statisztikai módszertani változtatásáról van szó. A korábbi gyakorlattól eltérően tavaly decembertől már csak a kicsontozott rövidkarajt veszik figyelembe, ami mindig is drágább volt a csontoskarajnál, vagyis nem emeltek a kereskedők árat az utolsó pillanatban. Ráadásul a sertéshús általában még olcsóbb is lett a mért időszakban.

A termékpálya minden állomásán pontosan fel kell tüntetni a termék nevét és a rá vonatkozó áfát. Így a hentesnek sem kell találgatnia a besorolást.

Szerző

A CSOK sem csodaszer

Publikálás dátuma
2016.01.16. 06:21
A családoknak számolniuk kell a jegybank állította hitelfelvételi, törlesztési korláttal is FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egyre ellentmondásosabb a magyar építőipar helyzete. A lakásépítés alig, viszont a stadionok és ipari épületek nagy értékben épültek, míg az infrastruktúra beruházásai visszaestek novemberben. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a kibővített Családok Otthonteremtő Kedvezménye (CSOK) milyen hatással lesz a építőiparra. A prognózisok szerint emelkedni fognak a lakásárak.

Nem sikerülhetett túl fényesre 2015 az építőipar számára, ugyanis az elmúlt év első tizenegy hónapjában - a KSH adatai szerint - mindössze 2,8 százalékkal bővült a termelés az előző esztendő azonos időszakához képest. A növekedés novemberben az előző hónaphoz viszonyítva 3,6 százalékos volt, míg 12 hónapra visszatekintve 0,2 százalékos csökkentést mértek a statisztikusok. Az épületek építése meglódult, hiszen az alágazat teljesítménye 10,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor az egyéb építményeké 8,0 százalékkal csökkent. Az utóbbin aligha lehet csodálkozni, ugyanis az előző, 2013-ban befejeződött uniós gazdasági ciklus áthúzódó hatása az infrastrukturális beruházásoknál már kevéssé volt érzékelhető, és ezt elsősorban a mélyépítőipar sínylette meg.

A kormány most abban bízik, hogy a kibővített CSOK érdemlegesen "meglöki" az építőipar, ezen belül a lakásépítésben érdekelt vállalkozások teljesítményét. A növekedés igencsak ráférne az építőiparra, ugyanis a megkötött szerződések november végén 45,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbinál. Az új szerződések nagyobb részét a sportlétesítményekre, oktatási, illetve ipari épületekre kötött nagy értékű megállapodások teszik ki, és nem a lakásoké.

Ha a CSOK-os igények hirtelen nőnének - amire kicsi az esély -, akkor kapacitáskorlátba ütköznének a lakásépítési vágyak - mondta lapunk érdeklődésére Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője még nemrégiben is úgy vélte, hogy az ágazat vállalkozásai nagy számban megjelennek majd a lakásépítési piacon, mivel 2016-ban az uniós pénzek lehívása visszafogott lesz, ám módosított álláspontján, mert a legújabb tervek szerint idén 2500 milliárd forintos lehívását helyezte kilátásba a kormány. Az első CSOK-os megrendelések idén ősszel érkezhetnek meg a vállalkozókhoz - véli Németh. Viszont már most hiány mutatkozik mind a képzett, mind a képzetlen munkaerőből, ami a vállalási árakat felsrófolhatja. Az új munkaerő felvételéhez, valamint kapacitásbővítő beruházásaikhoz állami támogatásra is számíthatnak a vállalatok - ígérte tegnapi tájékoztatóján Lepsényi István, a nemzetgazdasági tárca államtitkára.

Németh Dávid megemlítette, hogy a 10 millió forintos ingyen pénz mellé adható második 10 millió forint hitel kiutalásánál gátat jelenthet a jövedelemarányos törlesztőrészlet kötelező figyelembevétele. Ugyanis minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell az ügyfél minden már fennálló hitelszerződéséhez kapcsolódó törlesztési terhét is. Vagyis a legális, igazolt nettó jövedelem 50 százalékánál, (400 ezer forintos nettó jövedelem 60 százalékánál) nem lehet magasabb a havi törlesztőrészlet.

Más szakemberek is a CSOK néhány negatív piaci hatására hívták fel a figyelmet. Az egyik ilyen, hogy az építési költségek csökkenésére semmiképpen nem lehet számítani. Az a realitás, hogy a 27-ről 5 százalékosra mérsékelt lakásáfát a vállalkozók lenyelik, de még a CSOK egy részéből is a saját profitjukat növelik majd. A használt lakások, családi házak és a telekárak is minden bizonnyal megdrágulnak. Ugyanakkor a CSOK a felfüggesztett lakóparki beruházások némelyikébe újra életet lehelhet, ami a magasabb jövedelműeknek jelenthet újabb perspektívát, mégpedig befektetési céllal. Ismét megfordulhat a Budapestre visszaköltözési hullám.

Egy érdekes ellentmondásra hívta fel Balogh László a figyelmet. Az ingatlan.com szakértője emlékeztetett arra, hogy a CSOK maximális összegéhez csak 60 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások esetében lehet hozzájutni, viszont a fejlesztők csak a maximum 150 négyzetméteres lakások után tudják felszámítani a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot, emiatt célszerűbbnek látszik nagyobb lakást építtetni.

Szerző

Így fonódik mától a budai villamos (videó!)

Publikálás dátuma
2016.01.16. 06:10
MTI Fotó: Kovács Tamás
Január 16-ától kevesebb átszállással, vagy átszállás nélkül lehet utazni Budán, ugyanis elindulnak a budai fonódó villamoshálózat megépülésével átalakított, illetve újonnan bevezetett villamosjáratok. Egy-egy kapcsolódó buszjárat közlekedése is megváltozik.

Az észak-, a közép- és a dél-budai területek között átszállásmentes villamoshálózat jön létre, és Óbudáról átszállásmentes, kötöttpályás kapcsolat épül a Batthyány tér, a Széll Kálmán tér, a BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, Albertfalva, valamint Kelenföld felé. A megújult vonalakon az új akadálymentes CAF villamosok is közlekednek majd. Az új forgalmi rend részletesen megismerhető a BKK honlapján, illetve Facebook-oldalán, térképes tájékoztatókat helyeztek ki az érintett megállókban, minden budai járművön hangos utastájékoztatás ad hírt a változásokról, a BKK ügyfélközpontjaiból az új hálózatot bemutató zsebtérképek szerezhetők be.

Szerző