Terrortámadás az Afrikai Unió bázisa ellen

Mintegy hatvan kenyai katonát mészároltak le pénteken az al-Shabaab terrorszervezet fegyveresei az Afrikai Unió egyik szomáliai bázisán. Először egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a bázis bejáratánál, majd a terrorcsoport harcosai rátámadtak a létesítményre. 

Az al-Kaida szomáliai szövetségesének számító terrorcsoport saját közlése szerint ellenőrzése alá vonta a bázist, a szomáliai katonai vezetés csak annyit erősített meg, hogy harcok folynak a létesítményen belül is, ami azt mindenképpen jelenti, hogy a terroristáknak sikerült behatolniuk az Afrikai Unió bázisára. Kenya 4 ezer katonai egységgel, 22 ezer katonával vesz részt az Afrikai Unió tagországaként a szomáliai kormányzat al-Shabaab elleni harcában. Szomália egyes részeit gyakorlatilag az iszlamisták kontrollálják. Az Afrikai Uniót az ENSZ is támogatja ebben a hadviselésben. A bbc online tudósítása szerint a helyi lakosság menekül. Szemtanúk elmondták, hogy mindenhol holttestek és égő katonai járművek vannak a bázis környékén, a terroristák már a városban is megjelentek.

Szerző

Veszélyeztetettek a csimpánzok, vége az állatkísérleteknek

Publikálás dátuma
2016.01.16. 06:11
Illusztráció: Thinkstock
Az amerikai kormány nem támogatja tovább a csimpánzok bevonásával végzett orvosi élettani kutatásokat. Francis Collins, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet vezetője szerint az intézmény nemsokára búcsút vesz utolsó ötven csimpánzától is és egy szövetségi védett területre költözteti az állatokat.

Nem is lehetett volna jobban hitelesíteni az örömteli bejelentést, mint Dame Jane Goodall jelenlétével. A világhírű primatológus, a „csimpánzok védőszentje” is jelen volt azon a sajtótájékoztatón, amelyen az Egyesült Államok hal és vadvédelmi szolgálata (USFWS) bejelentette, hogy hamarosan valamennyi, Amerikában fogságban lévő csimpánz a veszélyeztetett fajokról szóló törvény (ESA) hatálya alá esik. Ez pedig azt jelenti, hogy ugyanolyan védelmet élveznek majd, mint vadon élő társaik, és ezért nem lehet többé velük orvosbiológiai kutatásokat végezni.

Mindez még az idén júniusban történt. Alig 5 hónappal később Francis Collins, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) vezetője közölte, hogy elbocsátják a kísérletekben részt vevő utolsó 50 csimpánzát is és egy louisianai rezervátumban élhetik tovább életüket.

Balszerencsés jó szándék

A csimpánzok „szabadulása” egy hosszú évek óta tartó kitartó küzdelem eredménye, amely 2010-ben kezdődött meg több állatvédő szervezet, köztük Az Egyesült Államok Humán Társasága és a Jane Goodall Intézet összefogásával. Az állatvédők azzal érveltek, hogy a kísérletekben részt vevő csimpánzokkal embertelenül bánnak, és hogy ezek az állatok túlságosan magas kognitív fejlettségi fokon állnak ahhoz, hogy ilyen körülmények között tartsák őket fogva. Szerintük a USFWS is hibázott akkor, amikor 1990-ben a vadon élő csimpánzokat a „veszélyeztetett” (angolul „endangered”) fajok közé sorolta, ugyanakkor a fogságban lévők (beleértve azokat, amelyeket állatkertben tartottak, illetve a szórakoztatóiparban és a kutatásban használtak fel) csupán „fenyegetett” („threatened”) státust kaptak. Egyetlen másik állatfajnál sem létezett ez a kétféle megítélés, de az USFWS illetékesei akkor úgy gondolták, hogy a fogságban lévők helyzetének enyhébb megítélése révén kevésbé lesz szükség a vadon élők befogására. A szervezetre ugyanakkor nyomást gyakorolt orvosbiológiai kutató társadalom is, mert attól tartottak, hogy amennyiben a fogságban lévőkre is kimondják, hogy „veszélyeztetettek”, ez súlyos csapást jelentene számos fontosnak ítélt klinikai kutatásra, többek között a HIV-vírussal kapcsolatos tanulmányokra. Mint Dan Ashe, a szolgálat igazgatója beismerte, a 15 évvel ezelőtti döntésüket a jó szándék vezérelte, de rá kellett jönniük, hogy ezzel egy olyan kultúrát támogattak, amely „árucikké” tette a csimpánzokat, ráadásul nem csökkentette a vadon élőket fenyegető veszélyeket sem.

A csimpánzok ugyan megmenekültek, de több millió számos másfajta állattal is folynak kísérletek, a nyulaktól az egerekig FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

A csimpánzok ugyan megmenekültek, de több millió számos másfajta állattal is folynak kísérletek, a nyulaktól az egerekig FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Már csak háromszázezren vannak

Az ESA tavaly szeptember 14. óta érvényes az Egyesült Államokban fogságban élő mintegy 1750 csimpánzra és ennek értelmében a jövőben csak a USFWS engedélyével lehet csimpánzokkal dolgozni. Ez vonatkozik eladásukra és vételükre, valamint minden olyan tevékenységre, amellyel „vélhetően stresszt vagy más sérelmet” okoznának e főemlősöknek. A majmokkal dolgozó szervezeteknek dokumentumokkal kell azt is bizonyítaniuk, hogy munkájuk segíti a fajta fennmaradását.

Ashe júniusban még úgy nyilatkozott, hogy bizonyos orvosbiológiai kutatásokba továbbra is bevonhatnak csimpánzokat, amennyiben az létfontosságú bizonyos emberi betegségek megértéséhez.

Az állatvédők harca már 2013-ban részsikert hozott: a NIH két évvel ezelőtt bejelentette, hogy leállítják a legtöbb állami finanszírozású, csimpánzokkal végzett kutatást, és mindössze ötvenet tartanak fenn a még függőben lévő programokra. Most őket is kiengedik a laboratóriumokból. „Az amerikai nép sokat köszönhet a csimpánzoknak az orvosbiológiai kutatások terén, de az új tudományos módszerek és technológiák nagyrészt szükségtelenné teszik alkalmazásukat” – ismerte el Collins, emlékeztetve arra, hogy a csimpánzok DNS-e 98 százalékban egyezik az emberével. Teljes győzelemről mégsem lehet beszélni, mert a döntés értelmében magánintézmények még kísérletezhetnek csimpánzokkal, természetesen a szigorítások figyelembe vételével, továbbá más főemlősök „szolgálataira” továbbra is igényt tart a NIH.

A Természetvédelmi Világszövetség szerint ma a világban összesen 300 ezer csimpánz él vadon, több mint egymillióval kevesebben, mint a múlt század elején, mivel az emberi betelepülésekkel és vadászatokkal hatalmas területeket veszítettek el természetes élőhelyeikből. A fejlett országok közül már csak az Egyesült Államokban végeztek csimpánzokkal kísérleteket, Európában már évekkel ezelőtt betiltották e gyakorlatot, bár makákókat és pókmajmokat mindmáig felhasználnak a kutatásokhoz. Ugyanakkor az Európai Unióban 2004 óta tilos állatokon végzett mindenféle kozmetikai célú tesztelés, 2013 óta pedig az olyan szépészeti termékek forgalmazása is, amelynek összetevőit állatokkal kísérletezték ki.

Hazánkban csak tudományos célból

Magyarországon az állatok védelméről és kíméletéről szóló, 1998-as törvény szerint állatkísérleteket kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, engedély alapján lehet végezni, és csak tudományos célból. Szépítőszerekkel, élvezeti cikkekkel, fegyverekkel, illetve lőszerekkel kapcsolatos kutatásokat nem lehet állatokon végezni. A törvény előírja, hogy amennyiben lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni, a kísérletek során felhasznált állatok számát a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell, és törekedni kell arra is, hogy a kísérlet, illetve a tenyésztés, gondozás vagy elhelyezés során az állatnak minél kevesebb szenvedést és fájdalmat okozzanak. Olyan kísérletet, melynél az állatot súlyos, hosszú ideig tartó, semmilyen módon nem enyhíthető fájdalommal vagy szenvedéssel jár, nem szabad végezni. Tilos az emberszabású majmok, a kóbor, illetve vadon befogott állatok felhasználása.

Kozmetikai cégek megkerülik a tilalmat

„Üdvözlendőnek tartjuk az amerikai lépést. Mint állatvédők, természetesen ellenzünk minden állatkísérletet, de tisztában vagyunk azzal, hogy egyelőre nem lehet őket teljesen megszüntetni az orvostudomány érdekében. Amennyiben van alternatívája az élő szövetekkel való kísérleteknek, akkor mindenképpen ezeket kellene előnyben részesíteni” – nyilatkozta a Népszava kérdésére Schneider Kinga, a budapesti Noé Állatotthon szóvivője. Emlékeztetett az ezzel kapcsolatos magyar és európai uniós szabályozásokra, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagy kozmetikai cégek rendszeresen megkerülik a tilalmat azzal, hogy tesztlaboratóriumaikat olyan kontinensekre telepítik át, ahol e kísérletek még nem tilosak. Ami a csimpánzok védelmét illeti, Schneider Kinga úgy vélekedett, hogy a főemlősök az állatvédők számára „jó zászlóshajók” az emberekkel való számos közös vonás miatt, de nem szabad elfelejteni, hogy több millió számos másfajta állattal is folynak kísérletek, a nyulaktól az egerekig. A Noé Állatotthonba rendszeresen kerülnek hozzájuk laboratóriumokban is alkalmazott beagle-ek, és bár azt nem tudják, hogy melyek voltak a teszt- vagy a kontroll-csoportbeli kutyák, általában jó fizikai állapotban kapják meg őket.

Veszélyeztetettek a csimpánzok, vége az állatkísérleteknek

Publikálás dátuma
2016.01.16. 06:11
Illusztráció: Thinkstock
Az amerikai kormány nem támogatja tovább a csimpánzok bevonásával végzett orvosi élettani kutatásokat. Francis Collins, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet vezetője szerint az intézmény nemsokára búcsút vesz utolsó ötven csimpánzától is és egy szövetségi védett területre költözteti az állatokat.

Nem is lehetett volna jobban hitelesíteni az örömteli bejelentést, mint Dame Jane Goodall jelenlétével. A világhírű primatológus, a „csimpánzok védőszentje” is jelen volt azon a sajtótájékoztatón, amelyen az Egyesült Államok hal és vadvédelmi szolgálata (USFWS) bejelentette, hogy hamarosan valamennyi, Amerikában fogságban lévő csimpánz a veszélyeztetett fajokról szóló törvény (ESA) hatálya alá esik. Ez pedig azt jelenti, hogy ugyanolyan védelmet élveznek majd, mint vadon élő társaik, és ezért nem lehet többé velük orvosbiológiai kutatásokat végezni.

Mindez még az idén júniusban történt. Alig 5 hónappal később Francis Collins, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) vezetője közölte, hogy elbocsátják a kísérletekben részt vevő utolsó 50 csimpánzát is és egy louisianai rezervátumban élhetik tovább életüket.

Balszerencsés jó szándék

A csimpánzok „szabadulása” egy hosszú évek óta tartó kitartó küzdelem eredménye, amely 2010-ben kezdődött meg több állatvédő szervezet, köztük Az Egyesült Államok Humán Társasága és a Jane Goodall Intézet összefogásával. Az állatvédők azzal érveltek, hogy a kísérletekben részt vevő csimpánzokkal embertelenül bánnak, és hogy ezek az állatok túlságosan magas kognitív fejlettségi fokon állnak ahhoz, hogy ilyen körülmények között tartsák őket fogva. Szerintük a USFWS is hibázott akkor, amikor 1990-ben a vadon élő csimpánzokat a „veszélyeztetett” (angolul „endangered”) fajok közé sorolta, ugyanakkor a fogságban lévők (beleértve azokat, amelyeket állatkertben tartottak, illetve a szórakoztatóiparban és a kutatásban használtak fel) csupán „fenyegetett” („threatened”) státust kaptak. Egyetlen másik állatfajnál sem létezett ez a kétféle megítélés, de az USFWS illetékesei akkor úgy gondolták, hogy a fogságban lévők helyzetének enyhébb megítélése révén kevésbé lesz szükség a vadon élők befogására. A szervezetre ugyanakkor nyomást gyakorolt orvosbiológiai kutató társadalom is, mert attól tartottak, hogy amennyiben a fogságban lévőkre is kimondják, hogy „veszélyeztetettek”, ez súlyos csapást jelentene számos fontosnak ítélt klinikai kutatásra, többek között a HIV-vírussal kapcsolatos tanulmányokra. Mint Dan Ashe, a szolgálat igazgatója beismerte, a 15 évvel ezelőtti döntésüket a jó szándék vezérelte, de rá kellett jönniük, hogy ezzel egy olyan kultúrát támogattak, amely „árucikké” tette a csimpánzokat, ráadásul nem csökkentette a vadon élőket fenyegető veszélyeket sem.

A csimpánzok ugyan megmenekültek, de több millió számos másfajta állattal is folynak kísérletek, a nyulaktól az egerekig FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

A csimpánzok ugyan megmenekültek, de több millió számos másfajta állattal is folynak kísérletek, a nyulaktól az egerekig FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Már csak háromszázezren vannak

Az ESA tavaly szeptember 14. óta érvényes az Egyesült Államokban fogságban élő mintegy 1750 csimpánzra és ennek értelmében a jövőben csak a USFWS engedélyével lehet csimpánzokkal dolgozni. Ez vonatkozik eladásukra és vételükre, valamint minden olyan tevékenységre, amellyel „vélhetően stresszt vagy más sérelmet” okoznának e főemlősöknek. A majmokkal dolgozó szervezeteknek dokumentumokkal kell azt is bizonyítaniuk, hogy munkájuk segíti a fajta fennmaradását.

Ashe júniusban még úgy nyilatkozott, hogy bizonyos orvosbiológiai kutatásokba továbbra is bevonhatnak csimpánzokat, amennyiben az létfontosságú bizonyos emberi betegségek megértéséhez.

Az állatvédők harca már 2013-ban részsikert hozott: a NIH két évvel ezelőtt bejelentette, hogy leállítják a legtöbb állami finanszírozású, csimpánzokkal végzett kutatást, és mindössze ötvenet tartanak fenn a még függőben lévő programokra. Most őket is kiengedik a laboratóriumokból. „Az amerikai nép sokat köszönhet a csimpánzoknak az orvosbiológiai kutatások terén, de az új tudományos módszerek és technológiák nagyrészt szükségtelenné teszik alkalmazásukat” – ismerte el Collins, emlékeztetve arra, hogy a csimpánzok DNS-e 98 százalékban egyezik az emberével. Teljes győzelemről mégsem lehet beszélni, mert a döntés értelmében magánintézmények még kísérletezhetnek csimpánzokkal, természetesen a szigorítások figyelembe vételével, továbbá más főemlősök „szolgálataira” továbbra is igényt tart a NIH.

A Természetvédelmi Világszövetség szerint ma a világban összesen 300 ezer csimpánz él vadon, több mint egymillióval kevesebben, mint a múlt század elején, mivel az emberi betelepülésekkel és vadászatokkal hatalmas területeket veszítettek el természetes élőhelyeikből. A fejlett országok közül már csak az Egyesült Államokban végeztek csimpánzokkal kísérleteket, Európában már évekkel ezelőtt betiltották e gyakorlatot, bár makákókat és pókmajmokat mindmáig felhasználnak a kutatásokhoz. Ugyanakkor az Európai Unióban 2004 óta tilos állatokon végzett mindenféle kozmetikai célú tesztelés, 2013 óta pedig az olyan szépészeti termékek forgalmazása is, amelynek összetevőit állatokkal kísérletezték ki.

Hazánkban csak tudományos célból

Magyarországon az állatok védelméről és kíméletéről szóló, 1998-as törvény szerint állatkísérleteket kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, engedély alapján lehet végezni, és csak tudományos célból. Szépítőszerekkel, élvezeti cikkekkel, fegyverekkel, illetve lőszerekkel kapcsolatos kutatásokat nem lehet állatokon végezni. A törvény előírja, hogy amennyiben lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni, a kísérletek során felhasznált állatok számát a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell, és törekedni kell arra is, hogy a kísérlet, illetve a tenyésztés, gondozás vagy elhelyezés során az állatnak minél kevesebb szenvedést és fájdalmat okozzanak. Olyan kísérletet, melynél az állatot súlyos, hosszú ideig tartó, semmilyen módon nem enyhíthető fájdalommal vagy szenvedéssel jár, nem szabad végezni. Tilos az emberszabású majmok, a kóbor, illetve vadon befogott állatok felhasználása.

Kozmetikai cégek megkerülik a tilalmat

„Üdvözlendőnek tartjuk az amerikai lépést. Mint állatvédők, természetesen ellenzünk minden állatkísérletet, de tisztában vagyunk azzal, hogy egyelőre nem lehet őket teljesen megszüntetni az orvostudomány érdekében. Amennyiben van alternatívája az élő szövetekkel való kísérleteknek, akkor mindenképpen ezeket kellene előnyben részesíteni” – nyilatkozta a Népszava kérdésére Schneider Kinga, a budapesti Noé Állatotthon szóvivője. Emlékeztetett az ezzel kapcsolatos magyar és európai uniós szabályozásokra, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagy kozmetikai cégek rendszeresen megkerülik a tilalmat azzal, hogy tesztlaboratóriumaikat olyan kontinensekre telepítik át, ahol e kísérletek még nem tilosak. Ami a csimpánzok védelmét illeti, Schneider Kinga úgy vélekedett, hogy a főemlősök az állatvédők számára „jó zászlóshajók” az emberekkel való számos közös vonás miatt, de nem szabad elfelejteni, hogy több millió számos másfajta állattal is folynak kísérletek, a nyulaktól az egerekig. A Noé Állatotthonba rendszeresen kerülnek hozzájuk laboratóriumokban is alkalmazott beagle-ek, és bár azt nem tudják, hogy melyek voltak a teszt- vagy a kontroll-csoportbeli kutyák, általában jó fizikai állapotban kapják meg őket.