Előfizetés

Kettős ügynök volt az isztambuli merénylő?

A szíriai titkosszolgálattal is kapcsolatban állt az a szaúdi származású férfi, aki kedden az isztambuli Sultanahmet téren hajtott végre öngyilkos merényletet, s tíz német turistát gyilkolt meg – írta a török kormányhoz közeli napilap, a Sabah. Nabil Fadli, aki Szíriából érkezett török területre, nemrégiben folyamodott letelepedési engedélyért.

Bár kapcsolatban állt az Iszlám Állammal (IS) egyetlen török, illetve nemzetközi terrorlistán sem szerepelt. A Sabah szerint mobiltelefonja SIM kártyájának elemzéséből derült ki, hogy a férfi kapcsolatban állt Szíria isztambuli konzulátusának egyik tagjával is. A napilap, amely nem nevezi meg értesüléseinek forrását, azt is közölte, hogy Fadli a szíriai titkosszolgálatnak dolgozott, mielőtt az IS-hez szegődött volna.

Nem zárják ki azt sem, hogy kettős ügynök volt. Fadli apja szégyelli magát a „szégyenletes terrorakcióért”. Abdullaf Fadli, aki a szíriai Aleppo körzetében él, kifejtette, „a fiam sosem járt Törökországban a merénylet előtt. Nem is tudjuk, hogy került oda, vagy ki vette rá erre. Meg vagyunk döbbenve” – nyilatkozta a török Yeni Safak című lapnak.

Ahmet Davutoglu miniszterelnök tegnap elmondta, hogy a török hadsereg az IS 200 fegyveresét ölte meg Irakban és Szíriában az elmúlt 48 órában, tehát az isztambuli merényletek után. A kormányfő ezt a Törökországba akkreditált nagykövetek előtt jelentette be. A török rendőrség két további személyt vett őrizetbe a keddi merénylet kapcsán. Efkan Ala belügyminiszter azt közölte, hogy ezzel már a letartóztatottak száma hétre emelkedett.

Négyen közülük Szíriából kísérték Fadlit török területre. Először a délkeleti Sanliurfa tartományba érkeztek, s innen mentek tovább Isztambulba. A további három őrizetbe vett személy a szíriai katonai hírszerzéssel, az al-Mukhabarattal állhatott kapcsolatban. A terrorakció agytrösztjének a sajtóban csak Dr. Sinanként emlegetett férfit tartják. Őt egyelőre nem találja a rendőrség.

IS-csapás Indonéziában

Publikálás dátuma
2016.01.15. 06:32
Rendőrök vizsgálják az egyik robbanás helyszínét Jakartában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/OSCAR SIAGIAN
Robbanások rázták meg Jakartát csütörtökön, legalább hat pokolgép robbant, a rendőrség tűzharcot kezdett a támadókkal, órákkal később is fegyverropogás hallatszott az indonéz fővárosban. Mintegy 15 támadó után indult meg a hajtóvadászat. Öt terroristát lelőttek, két civil életét veszítette. A hatóságok szerint az Iszlám Állam követte el az összehangolt terrortámadás-sorozatot, az IS először csapott le Indonéziára.

Törökország után Indonézia került a dzsihadisták célkeresztjébe, az indonéz főváros kereskedelmi negyedében, az ENSZ irodái és külföldi követségek közelében csaptak le a terroristák. A lövöldözés központja Jakarta Thamrin nevű bevásárlóutcája volt. Szemtanúk szerint több támadó hatolt be a Sarinah bevásárlóközpontnál lévő Starbucks kávézóba, reggel fél 11 körül ott történt az első robbanás, valaki lövöldözni kezdett. Nem sokkal később a kávézó közelében, egy rendőrőrs előtt két öngyilkos merénylő robbantotta fel magát. Azonnal lezárták a környéket, rendőrök, kommandósok vonultak fel páncélozott járművekkel. A merénylők egy moziteremben barikádozták el magukat. A rendőrök hét támadóval vívtak tűzharcot, öten életüket veszítették, kettőt élve sikerült elfogni.

Egy indonéz és egy kanadai állampolgár életét veszítette, huszan megsebesültek, köztük egy holland állampolgár, aki az ENSZ környezetvédelmi programjánál dolgozott - jelentette a Reuters hírügynökség. A több mint tízmillió lakosú metropolisban három másik helyen is robbantottak. A hatóságok szerint összesen mintegy 15 terrorista vett részt az összehangolt akcióban. Joko Widodo indonéz elnök terrortámadásnak minősítette a történteket, nyugalomra szólította fel a lakosságot, s utasította a rendőri erőket, hogy göngyölítsék fel a támadást elkövető terrorista hálózatot.

Nincs magyar áldozat

A jakartai magyar nagykövetségnek nincs tudomása arról, hogy lenne magyar állampolgárságú áldozata a csütörtöki terrorista támadásnak az indonéz főváros központjában. Balin, a kedvelt turistacélponton elsőfokú biztonsági készültséget rendeltek el. Ajánlják, hogy az Indonéziában tartózkodó vagy odautazni kívánó magyarok regisztráljanak konzuli védelemre a konzuli szolgálat weboldalán.

Indonéziában már hetek óta nagy volt a feszültség, mivel az Iszlám Állam terrorszervezet újév előtt támadásokkal fenyegette meg az országot. A terrorelhárítás ennek nyomán letartóztatások sorát hajtotta végre, razziáztak a dzsihadista kapcsolatokkal gyanúsított személyeknél. Indonéziából, a világ legnépesebb muzulmán államából az elmúlt években mintegy 150-200 ember ment Szíriába, hogy az IS mellett harcoljon. Jakarta rendőrfőnöke szerint gyaníthatóan az Iszlám Állam állt a terrortámadás-sorozat mögött, megnevezett egy terroristát is, aki a hatóságok szerint kitervelhette az akciót. Az illető, Bahrun Naim az Iszlám Állam soraiban harcol, a rendőrség tudomása szerint a szíriai Rakkában tartózkodik. Egy rendőrségi szóvivő szerint a terroristák "a párizsi merényleteket akarták másolni".

Terrortámadások sora
2000. december 24. Templomrobbantások sorozata, 19 halott
2002. október 12. Bali robbantások, 202 halott, közülük 88 ausztrál áldozat
2003. augusztus 5. Bomba robbant a jakartai Marriott szállóban, 12 halott
2004. szeptember 9. Robbanás Jakartában, az ausztrál követség előtt, 9 áldozat
2005. december 31. Öngyilkos robbantások Balin, 23 halott (köztük a robbantók)
2009. július 17. Öngyilkos merényletek két jakartai hotelben, 7 halott



Válságban az orosz gazdaság

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2016.01.15. 06:31
Gondterhelt arcok – Putyin elnök Medvegyev kormányfővel és a kabinet tagjaival a gazdasági helyzetről tárgyal FOTÓ: EUROPRESS/GE
Miközben az orosz közvélemény-kutatások az oroszok végtelen türelmét sugallják a fennálló gondokkal kapcsolatban, az orosz gazdasági elemzők közel sem ilyen optimisták, ők nem sok jót remélnek 2016-tól. Túl nagy az a teher, amellyel az országnak meg kell birkóznia.

Az orosz propaganda arra helyezi a hangsúlyt, hogy a nyugati megszorítások sora, a zuhanó olajár, a Törökországgal ellenségessé vált viszony sem képes megroppantani a gazdaságot, sőt még profitálhat is belőle az ország, ha rákényszerül a nagyobb gazdasági önállóságra. Csakhogy, mint a tekintélyes „Kommerszant” című lap megállapítja, a negyedszázad alatt bekövetkezett negyedik gazdasági válság a háztartások bevételeinek 15 év óta nem tapasztalt zuhanásával és a szegénység növekedésével párosul. Most azzal kell szembesülni, hogy az orosz lakosság egyharmadával fog növekedni a szegények serege.

A mértékadó „Vedomosztyi” hírportál szerint a tavalyi féléves adatok szerint a szegénység a lakosság több mint 15 százalékát érintette, 21,7 millió embert, s ez további milliókkal növekedett, s növekszik tovább. A kormány mellett működő elemzői központ több nemzetközi szervezettel együtt arra számít, hogy idén a szegénység szintje 2005 óta a legmagasabb lesz. 2012-2013-ban még senki nem láthatta előre azt, ami végül bekövetkezett.

Ennek ellenére sok közgazdász már akkor figyelmeztetett arra, hogy ki fog pukkanni az a fogyasztói lufi, amelyet a magas olajár és a bőkezű költségvetés növelt nagyra. Tavaly erőteljesen csökkentek a jövedelmek, a bérek, a nyugdíjak. Újabb csökkenésre lehet számítani, ami azt jelenti, hogy ezek még 2019-ben is el fognak maradni a 2013-as szinttől. Ötvendolláros olajár kellene ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon. Az elemzők figyelmeztetnek arra, hogy senkit nem szabad, hogy megtévesszen az emberek békés magatartása és türelme. Ettől még a válság válság marad.

Hasonló véleményen vannak a „Vedomosztyi” kommentátorai is, akik a tavalyinál nehezebb évre számítanak. Abból indulnak ki, hogy idén az olajár mintegy 15 százalékkal tovább mérséklődik, a rubel 10 százalékkal tovább gyengül, a reálbérek 2014 novembere óta tartó csökkenése tovább folytatódik, visszaesik a fogyasztás és a befektetés. 2016-ot is a recesszió fogja jellemezni. Oroszország az elmúlt két évtized leghosszabb válságát éli. Riasztónak tartják, hogy az ipar múlt májusban kezdődött gyenge magához térése novemberre kifulladt, a kiskereskedelem visszaesett, növekedni kezdett a munkanélküliség.

A „Vedomostyi” által megkérdezett szakértők némelyike abban reménykedik, hogy az olaj ára éves átlagban emelkedésnek indul, s ez, ha nem is húzza ki a kátyúból az orosz gazdaságot, de legalább nem löki még mélyebbre. Ha viszont az olajár tovább csökken, a következmények beláthatatlanok lesznek. Márpedig több nagy amerikai elemző központ azt sem tartja kizártnak, sőt egyenesen valószínűsíti, hogy az olaj ára idén 30 dollár alá süllyed. Ennek a következményeivel még a gazdag Amerika sem tudna megbirkózni. Mi várható akkor Oroszországtól?!

Mindennek nem lebecsülhető a politikai hatása. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy megismétlődik a 2011-2012-es esztendők politikai krízise. Van olyan elemző, aki a hatalom pártjának a képviselőházi többségét is veszélyben látja az idei parlamenti választásokon. Ezt kivédendő, a Kreml a választási kampány időszakában valószínűleg rá fog kényszerülni a szociális kiadások növelésére, a bérek és a nyugdíjak emelésére. A választások után azonban visszakoznia kell, és megszorításokat kell bevezetnie.

Történelmi perspektívában nézve a dolgokat, az orosz kommentátorok arra hívják a figyelmet, hogy ezeket az éveket világméretekben jelentős technológiai, gazdasági-financiális és szociális változások jellemzik. Ilyen körülmények között nem annak van jelentősége, hogy néhány százalékkal módosul ilyen vagy olyan irányban az orosz gazdaság, hanem annak, képes lesz-e Oroszország lépést tartani a világgazdaságban tapasztalható grandiózus változásokkal. A tét hatalmas, a gondok viszont régiek. Az ország ki van szolgáltatva annak a tarthatatlan helyzetnek, hogy még mindig csak a nyersanyagforrásaiból akarja fenntartani magát, s ezzel függővé válik a világpiaci áraktól. A hosszú évek óta dédelgetett reformok elmaradásának minden átkával most szembe kell nézni.

A „Vedomostyi” egyik cikkírója szerint az orosz gazdaság a legrosszabb starthelyek egyikéről indul az új világversenyben a nyersanyagtól való függőség és a halaszthatatlan reformok lassúsága miatt. Növeli a gondokat, hogy az intézmények nem felelnek meg a reájuk háruló feladatoknak. Ha ezen nem sikerül egy-két év alatt változtatni, Oroszország hatalmas hátrányba kerül.

Ennek a valószínűsége eléggé nagy. Ahhoz, hogy a 2015-ös visszaesésen úrrá legyenek, három évre van szükség. A hivatalos moszkvai minisztériumi becslések szerint is az ország GDP-je csak 2018-ra éri el a 2014-es szintet. E közben számolni kell az üzleti világ bizalmatlanságával, az alacsony üzleti aktivitással, a hatástalan burjánzó állami szektorral. Annak a lehetőségét sem lehet kizárni, hogy a recessziót pangás követi.

Oroszországban a munka ma olcsóbb, mint Kínában vagy Mexikóban. Még a gazdasági minisztérium is elismerte, hogy az egy főre jutó GDP csökkenése 2014-15-ben 40-50 százalékos volt öt országban. Ukrajna, Líbia, Venezuela és Guinea mellett Oroszország is az ötökhöz tartozik. A 2016-os minisztériumi becslések arra utalnak, hogy a GDP tekintetében Oroszország nemcsak Kazahsztánhoz, Kínához, Törökországhoz, Mexikóhoz és Brazíliához képest marad le, hanem még Türkmenisztán is megelőzi.

Neves közgazdászok szerint reformok nélkül Oroszország 2025-2030-ra azoknak az országoknak a csoportjában találhatja magát, amelyeket az alacsony életkor, az előző generáció technológiája és a rossz társadalmi helyzet jellemez. Ez párosulhat egy gyenge, hatástalan állammal. A gazdaság sok szereplője felismerte ezt, nagy kérdés, felismerte-e a vezetés. Nem jó jel, hogy Medvegyev kormányfő e közben arról beszél, hogy a világgazdaság sem növekszik gyors léptekkel, Európában néhány gazdaság gyengélkedik, Brazíliában 18 hónapja recesszió van, s még Kína is lassul. Ez lenne a megnyugtató Oroszország számára?

Sem a gazdasági, sem a politikai színtér nem kedvez Moszkvának. A nyugati szankciók feloldása a ködbe vész, miközben a NATO közelségét egyre nagyobb fenyegetésként megélő orosz vezetés hatalmas pénzeket fordít a hadsereg korszerűsítésére, újabb fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésére, az Északi-sarkvidék katonai megerősítésére. Az internetet elárasztják azok a hírek, amelyek szinte naponta számolnak be az e téren elért vagy elérni kívánt sikerekről.

Iszonyatos nagy teherként nehezedik Oroszországra a visszacsatolt Krím-félsziget bekapcsolása az ország vérkeringésébe. Ukrajna szétesése és oroszellenes intézkedései, csak úgy, mint az orosz válaszlépések szintén sokmillió rubeltől fosztják meg az államkasszát. A Törökországgal elmérgesedett viszonynak és a moszkvai válaszlépéseknek is nagy áruk van. S akkor még nem beszéltünk Szíriáról, az orosz légierő bevetéséről, az összes ezzel járó nem jelentéktelen következményről. Az Iszlám Állam térhódításával is egyre jobban kell számolnia Moszkvának, a délről fenyegető veszély már most sem lebecsülhető, a muzulmánok lakta köztársaságokban fellángoló terrorcselekmények is ezt tükrözik. Mindez pedig azt jelenti, hogy romló körülmények közepette kell Oroszországnak megbirkóznia az új kihívásokkal.

Karcsúsított űrtervek

Oroszország költségvetési megfontolásokból csökkenti műholdjainak számát. A 2016 és 2025 közötti időszakra szóló űrprogram tervezete szerint a Föld körül keringő műholdak száma a korábban tervezett 95 helyett csupán 70-re nő majd – tette közzé az orosz állami űrügynökség, a Roszkozmosz. 

A kormány jóváhagyására váró dokumentum szerint az űrhajózási hivatal 2 ezer milliárd rubeles költségvetését megnyirbálták, s ez az oka annak, hogy a finanszírozás csupán 70 műhold fenntartására lesz elegendő. Az ürrepülések számát is jelentősen visszafogják a tízéves program szerint, 180 űrhajó helyett 150 indítását vették tervbe – jelentette a TASZSZ hírügynökség.

Idén a Roszkozmosz tervei szerint 7 űrhajót indítanak a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) Bajkonurból, három teherűrhajó visz fel utánpótlást, s négyszer váltják a személyzetet. Az első személyszállító űrhajó indítását március 19-re vették tervbe, június 21-én, szeptember 23-án és november 16-án készülnek még űrhajósok az ISS-re. A Progressz teherűrhajó március 31-én, július 4-én és október 20-án indul majd a Nemzetközi Űrállomásra.

A június 21-i start ígérkezik a legérdekesebbnek, akkor egy újgenerációs űrhajót, a Szojuz MS-t küldik fel az ISS-re. Az új űrhajón modernizálták a repülésirányítási-navigációs rendszert. A korábbiakkal ellentétben az új számítógépes rendszerben végig fenn tudják tartani a kommunikációs az űrhajósokkal, s könnyebb lesz megtalálni a leszállóegységet. Modernizálták a dokkolórendszert, és az űrhajó elektromos rendszerét is, a Szojuz MS-t nagyobb teljesítményű, modernebb napelemekkel szerelték fel. A Szojuz MS-01 első repülésén három fős személyzetet visz fel, orosz parancsnokkal, japán és amerikai fedélzeti mérnökkel indul útnak.

A Roszkozmosz egyelőre ejtette a terveket, hogy a közeljövőben embert indít az űrbe az Amúr térségében épülő új űrrepülőtérről, legalábbis nem szerepel a következő évtizedre szóló űrprogramban. Eredetileg 2019-re tervezték az első kilövést a „Vosztocsnyij” űrrepülőtérről.