Előfizetés

Obama évértékelője: "le kell számolni az Iszlám Állammal"

Publikálás dátuma
2016.01.13. 09:42
Korábbi felvétel. FOTÓ: Pascal Le Segretain/Getty Images
Elnökségének utolsó évértékelőjét tartotta Barack Obama, s a beszédben inkább a jövőre koncentrált. Mindazonáltal erőteljesen megvédte kormányzata eddigi belpolitikai és gazdaságpolitikai eredményeit, sőt új javaslattal is előrukkolt, nevezetesen a rákkutatást illetően. Külpolitikáról szólva elsősorban a fenyegető terrorizmusról beszélt, s kérte a Kongresszust, hogy szavazza meg a katonai erő alkalmazását az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen. 

Obama elnök a Kongresszus két háza, valamint a legfelső bíróság tagjai, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának tagjai és meghívott vendégek előtt mondta el évértékelő, vagy ahogyan az Egyesült Államokban nevezik, az unió helyzetéről szóló beszédét. "Rövidebb leszek, mint szoktam" - kezdte beszédét az elnök, de valójában körülbelül ugyanolyan hosszan beszélt, mint szokott. Az évértékelő mintegy egy órán keresztül tartott, a jelenlévők többször is heves tapssal szakították meg. "Nemcsak a következő évről akarok beszélni, hanem a következő évekről, a jövőről" - fogalmazott az elnök. Optimizmust sugárzott, amikor azt fejtegette, hogy az amerikaiak mindig képesek voltak úrrá lenni félelmeiken, képesek voltak előre tekinteni, meglátni a lehetőségeket, és ezáltal erősebbek és jobbak lettek.

Az amerikai gazdaság a világ legerősebbje

Optimista, tettvágytól duzzadó nemzetnek írta le az amerikait. Optimizmusát alátámasztandó felsorolta azt, amit kormányzata legfontosabb eredményeinek tart: köztük az egészségbiztosítás megreformálását, az energiapolitika újragondolását, a nagyobb figyelmet a globális klímaváltozásra, az azonos neműek házasságának engedélyezését. Kiemelte, hogy az amerikai gazdaság erős. "Amerikának van a legerősebb gazdasága a világon" - mondta. 

Új program a rákkutatásban

Szerinte a történelem legnagyobb arányú munkahelyteremtése zajlott az elmúlt években az országban. Az elnök új programot is meghirdetett a rákbetegség kezelésére. A feladatot olyan léptékűnek nevezte, mint amikor annak idején a Hold meghódítását tűzték ki célul. A rákbetegség elleni küzdelem irányítására Joe Biden alelnököt kérte fel. Tudnivaló, hogy Biden fia, a 46 éves Beau Biden tavaly tavasszal agydaganatban hunyt el, s erre most maga Obama is utalt.

Sürgette a Kuba elleni embargó feloldását

Az idei év feladatai között Obama megemlítette a guantanámói fogolytábor bezárását. Beszédében az elnök megjegyezte: aki azt állítja, hogy Amerika hanyatlik, az a fikciók világában él. Hangsúlyozta, hogy bár veszélyes időket élünk, ezek az idők nem azért veszélyesek, mert Amerika meggyöngült volna. Az Egyesült Államok a leghatalmasabb ország a világon - mondta. Kormányzata eredményeként említette a közeledést Kubához, és a diplomáciai viszony helyreállítását a karibi szigetállammal. Egyúttal sürgette Kuba elleni gazdasági embargó feloldását is.

Le kell számolni a terrorszervezetekkel

A terrorizmusról szólva kifejtette, hogy ez Amerikát is fenyegeti ugyan, de nem a létében. Az al-Kaidával és az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel le kell számolni, mondta, s ehhez a Kongresszustól azt kérte, hogy szavazza meg katonai erő alkalmazását az Iszlám Állam ellen.

Az elnök viszonylag hosszan beszélt az amerikai politikai vita hangneméről. "A demokrácia a bizalom alapvető elemeit követeli meg az állampolgárok között" - fogalmazott, és hangsúlyozta, hogy változtatni kell a politikai diskurzus megosztó stílusán, hogy "jobbik arcunkat mutathassuk". Utalt a republikánus elnökjelölt-aspiránsok megjegyzéseire is.

A menekültválságról

Kiemelte: azzal, hogy muszlim embereket sértegetnek, az Egyesült Államok korántsem válik erősebbé, sőt, ez kisebbíti Amerikát a világ szemében, s megnehezíti céljai elérését is. "El kell utasítanunk mindennemű politikát, amely az embereket faji vagy vallási alapon veszi célba, különbözteti meg. Ez nem politikai korrektség kérdése, hanem annak megértése, hogy mi tesz bennünket erőssé" - mondta. Hozzátette: az Egyesült Államokat a világ a sokszínűségéért, a nyitottságáért, mások hitének tiszteletben tartásáért is tiszteli.

"Az amerikaiaknak nagy döntéseket kell hozniuk, de a mi népünk mindig is képes volt megfelelni a kihívásoknak" - mondta az elnök, aki végül azzal zárta beszédét, hogy változást akart, mert bízik honfitársaiban. 

Az elnöki évértékelésre hagyományosan egy republikánus politikus válaszol, az idén Dél-Karolina kormányzója, Nikki Haley mellett döntött a Republikánus Párt. A kormányzó asszony - akinek szülei indiai bevándorlók - sokak meglepetésére egyes ügyekben Obama szavait visszhangozta. Szintén kitért ugyanis a republikánusok kampányának "forró" pillanataira, a bevándorlók és kisebbségek elleni retorikára, amely a Republikánus Párt vezetőit is aggasztja, s azt kérte az amerikaiaktól, hogy ne dőljenek be ezeknek a szirénhangoknak.

Az ET-biztos keményen bírálta Magyarországot

A magyar menekültügyi szabályozás és gyakorlat nincs összhangban az európai emberi jogi normákkal, az országban gyakorlatilag senki nem kaphat nemzetközi védelmet - közölte írásos véleményében az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

Nils Muiznieks az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felkérésére harmadik félként avatkozott be két, a menekültek visszafogadásáról szóló dublini rendelet értelmében Ausztriából Magyarországra visszaszállított menedékkérő ügyébe. A lett biztos szerint a magyar hatóságok által az utóbbi hónapokban elfogadott korlátozó intézkedések célja, hogy elrettentsék a menedékkérőket az országba való belépéstől és attól, hogy ott nyújtsák be a kérelmüket.

A dokumentumban Muiznieks kifejtette, hogy Magyarországon túlságosan gyorsan lefolytatják a menekültügyi eljárásokat és azok nélkülözik a megfelelő biztosítékokat. Az ET-biztos problémásnak nevezte a menekültügyi őrizetet, valamint az annak végrehajtására szolgáló intézményekben uralkodó állapotokat. Hozzátette, hogy a hatóságok által kiváltott menekültellenes közhangulat nem segíti elő a menedékkérők és a menekültek társadalmi integrációját.

Muiznieks hangsúlyozta, a Magyarországra visszaküldött menedékkérők jelentős része őrizetben van, és nem állnak rendelkezésre számukra hatékony jogorvoslati lehetőségek. Mindezeknek negatív hatása van a dublini egyezmény értelmében visszaküldöttek befogadási körülményeire - írta az emberi jogi biztos.

Az illetékes arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a budapesti kormány Szerbiát biztonságos harmadik országnak minősítette, nagy a kockázata annak, hogy a Magyarországra visszatoloncolt menedékkérőket továbbküldik Szerbiába. A harmadik fél beavatkozására az Emberi Jogok Európai Egyezményének 36. cikke ad lehetőséget, ennek értelmében az ET emberi jogi biztosa minden, folyamatban lévő ügyben írásos észrevételeket tehet, és részt vehet a tárgyalásokon.

Irán még nem zárta le az araki reaktort

Egy iráni nukleáris tisztviselő tegnap cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Teherán már semlegesítette az araki nehézvizes nukleáris erőművet. Előző nap a Fars hírügynökség azt jelentette, Irán eleget tett a tavaly nyáron kötött „atomalku” egyik fontos előírásának, s cementtel töltötte fel a vitatott araki erőmű reaktormagját, így téve lehetetlenné az esetleges ottani nukleáris tevékenységet. Az IRNA állami hírügynökség szerint ugyanakkor ez napokon belül megtörténik.

Teherán 2015 júliusában, sok éves tárgyalássorozat után állapodott meg hat világhatalom képviselőivel, hogy az ellene hozott gazdasági és pénzügyi büntetőintézkedések feloldása fejében korlátozza a külföldön gyanakvással kísért atomprogramját. A nehézvizes araki erőmű Teherántól 190 kilométerre található, s egyik központja volt a plutónium előállításának. A Hatok (az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, illetve Németország) és Teherán tárgyalásain az araki erőmű jövője az egyik legfontosabb vitapont volt. Irán mindig is tagadta, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztésére törekszik, s azt állította, hogy az urándúsítás csak békés atomenergia-programjához szükséges.

Beruz Kamalvandi, az iráni atomenergia ügynökség szóvivője hétfői nyilatkozatában azt állította, hogy országa az előírt határidő előtt tett eleget vállalt kötelezettségének. Ali Asgan Zarean, a nukleáris ügyekben illetékes helyettes vezető ugyanakkor közölte, Teherán az araki erőmű módosítására készül, s erről jövő héten véglegesítik a megállapodást Kínával. Az Al-Arabija hírtévé jelentése szerint az erőműben a jövőben is előállítanak majd plutóniumot, s az engedélyezett mennyiség feletti részt külföldre szállítják majd. Hasszan Rohani államfő tévébeszédben közölte, reményei szerint hamarosan sor kerülhet az Iránnal szemben hozott nyugati szankciók feloldására. Hasonlóképpen nyilatkozott Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.