A magyar film gyönyörű pillanata

Publikálás dátuma
2016.01.11. 19:42

Megszületett az első magyar Arany Glóbusz: Beverly Hillsben Helen Mirren adta át Nemes Jeles László rendezőnek az aranyozott gömböt a Saul fia című filmért, amely 1944-ben játszódik, Auschwitzban. A rendező a köszönetnyilvánításában azt mondta: a holokauszt az évek során absztrakcióvá vált, számomra azonban inkább egy arc, egy emberi arc. Ne feledjük el ezt az arcot.

Sokan az óriási felhajtás, mások a nagy bulik, megint mások az Oscarra kacsingatva tartják fontosnak a Hollywoodba akkreditált külföldi tudósítók szövetségének díjkiosztóját. Messze nincs akkora szakmai presztízse, mint az Oscarnak, de azt tény, hogy a világ szeme mégiscsak ott van a gálán. Ezért mindenképpen óriási dolog, hogy Nemes Jeles László első rendezése, a Saul fia ilyen messze jutott: eddig még nem nyert magyar film Golden Globe-ot. Utoljára majd 30 éve kapott magyar film jelölést az külföldi filmek kategóriájában, de Szabó István Hanussen című filmje 1989-ben nem nyerte meg.

Az is nagyon fontos, hogy a külföldi film legjobbjának rendezője olyan mondattal köszönte meg a díjat, amit a nagy nemzetközi lapok is idézhetnek. „A holokauszt az évek során absztrakcióvá vált, számomra azonban inkább egy arc, egy emberi arc. Ne feledjük el ezt az arcot.” Nemes Jeles László mondata nem csak megindító, hanem nagyon fontos.

És hogy mennyire időszerű felszólítás, és milyen veszélyes a feledés, azt a díj átvétele után az MTI-nek adott nyilatkozatában is kiemelte: "A holokauszt megmutatta, hogy meddig tud fajulni egy civilizált társadalomban a gonoszság, hogy az ember miként tud szörnyeteggé válni. A jövőben is bekövetkezhet, ha nem figyelünk oda. Elfelejtettük az arcot, az egyes embert, amikor a holokausztot ábrázoljuk. Arra akartam emlékeztetni a nézőket, hogy ez bárkivel megtörténhet, bárki kerülhet ilyen helyzetbe". Magáról a díjról elmondta, hogy a Golden Globe azért fontos, mert a világ figyelmét felhívja a filmre. Ez összecseng azzal, amit a kirobbanó cannes-i siker után itthon is többször elmondott – lapunknak is -, a legfontosabbnak tartja, hogy beszéljenek a filmről.

A díjkiosztó gálán, mint láthattuk, Nemes Jeles köszönetet mondott a stábjának, a producereknek, a filmet támogató Magyar Nemzeti Filmalapnak, és az amerikai forgalmazójának is. A Saul fiát az USA-ban december 18-án kezdték játszani, először négy moziban Los Angelesben, de a tervek szerint januárban országos forgalmazása indul, minden államban bemutatják.

A díj átvételét követően Sipos Gábor producer a mögöttük hagyott útról is beszélt. "Nagyon-nagyon vártuk ezt a pillanatot, meg vagyunk hatva, nehéz szavakba önteni. Hosszú hónapok várakozása, sok-sok díj után egyszer csak valóra vált" – mondta az MTI-nek. - "Úgy gondoljuk, hogy a díjjal a magyar filmművészet ismét a világ figyelmének középpontjába került. Nagyon boldogok vagyunk."

A Saul fia valóban egészen kivételes pályát futott be. Nem csak a nagy cannes-i sikerrel, s az utána következő díjesővel, hanem valami mással, ami teljesen új a magyar filmgyártásban. A Saul fia, amely a Magyar Nemzeti Filmalap 321 millió forintos támogatásával készült, összköltsége 450 millió forint volt, Cannes után a forgalmazási jogok eladásából már akkor visszahozta az árát, mielőtt a mozikban megjelent volna. Eladták Európában, Ázsiában, és forgalmazzák az USA-ban is. Ez rendkívüli dolog, tekintve hogy a magyar filmek – néhány kivételtől eltekintve – ritkán, de még inkább soha nem jelennek meg külföldi moziforgalmazásban. Ennek lehet oka a figyelmetlenség is, ezért van nagy jelentősége annak, hogy a Saul fia olyan díjat nyert, amire az egész világ felfigyel.

A Saul fia győzelme azért is szép – és valójában a hollywoodi külföldi tudósítók dicséretére is válik, mondhatjuk: ezúttal a díj odaítélése minősíti őket-, mert az másik négy filmjelölt között ugyan nem volt művészi és kreatív alkotói szempontból ellenfele Nemes Jeles filmjének, de a franciák jelöltje, a Mustang jóval könnyebben befogadható, mondhatni szép film, egy sor közönségdíj besöprője. És mint ilyen, ahogy a The Guardian okos latolgatója megjegyezte még a gála előtt, jóval inkább csábítónak tűnhet a nézői reagálásokra is kacsintó Hollywoodba akkreditált külföldi újságíróknak. De szerencsére a behízelgő döntéstől határozottan félő The Guardiannek egyáltalán nem lett igaza, miszerint a Mustang fogja elvinni a díjat, noha a lap szerint feltétlenül a Saul fiának kell megnyernie.

A Golden Globe előtt a Saul fia sikere végigsöpört Észak-Amerikán. A díjátadó előtt Nemes Jeles László rendező Palm Springsben vette át az ottani fesztiválon a Variety elismerését, amelyet annak a tíz rendezőnek adtak át, akit nézni érdemes( 10 Directors to Watch). A Los Angeles-i kritikusok most először emeltek dicsőséglistájukra magyar filmet, s Röhrig Gézát pedig a színészlistájuk 2. helyére szavazták meg. A film New York, Boston, Washington, San Francisco, Dallas Chicago filmkritikusainak összesítésében a legjobb elsőfilmesként, vagy a legjobb külföldi filmesként szerepelt elsőként.

Rendkívüli a teljesítmény és rendkívüli a siker is: természetes, hogy azonnal ott sündörög a politika is, ahol pedig semmi keresnivalója. Márpedig a kultúrában, a független szellemű kultúrában semmi helye nincs úgy, ahogy a jogot nálunk Orbán Viktor magának vindikálja. A Facebook-oldalán gratulált a film alkotóinak és szereplőinek a Golden Globe-díjhoz. „Wow! Egyedülálló magyar siker. Őszintén gratulálok Nemes Jeles Lászlónak, valamit a Saul fia összes alkotójának és szereplőjének.” Ha ennyi lenne, rendben lenne, a nagyszerű filmes társaság megérdemli, mind egy szálig, hogy annak az országnak, amelynek most a világ előtt dicsőséget szereztek, a miniszterelnöke személyében büszke legyen erre a teljesítményre. A folytatás azonban kisstílű és leleplező, ez az alkalom is csak a saját kiszolgálóinak a fejsimogatására jó, mert azzal folytatódik: „Elismerésem Andy Vajnának is, aki olyan filmtámogatási rendszert alakított ki, amely utat nyit a tehetségnek.” Na persze, hisz kinek másnak?! Hogy miért így kell üzengetnie és osztályfőnöki dicséretet osztania egy kormányfőnek, nem érdemes részletezni. Mint ahogy több kommentelő reagálását sem. Ez túl méltatlan az alkalomhoz. Itt a tehetségről van szó, az udvaroncok helye másutt van.

Mert ez az alkalom a tehetségről szól nekünk. És arról, hogy a díjjal a Saul fia még közelebb került az Oscarhoz, éppen a nagy nyilvánossága révén. Tudjuk, a film ott van az Akadémiai Díj külföldi filmek kategóriájának szűkített 9-es listáján. Most csütörtökön, január 14-én dől el, ott lesz-e az Oscar-jelöltek végleges, 5-ös listáján a Saul fia. Ott kell lennie. Mese nincs.

Fontosabb díjak
Legjobb film/dráma - Visszatérő
Legjobb film/vígjáték - Mentőexpedíció
Legjobb férfiszínész /dráma - Leonardo DiCaprio
Legjobb férfiszínész/vígjáték - Matt Damon
Legjobb színésznő/dráma - Brie Larson
Legjobb színésznő/vígjáték - Jennifer Lawrence
Legjobb férfi mellékszereplő - Sylvester Stallone
Legjobb nő mellékszereplő - Kate Winslet
Legjobb rendező - Alejandro G. Inarritu (Visszatérő)
Legjobb női alakítás/tévésorozat -
Lady Gaga (American Horror Story)
Cecil B. DeMille-életműdíj -  Denzel Washington

FOTÓGALÉRIA!

Egyenes út az Oscarig?

A köznapi felfogás szerint a Golden Globe-díj az Oscar-díj előfutára, de nem mindig esik egybe az elismeréseket odaítélő Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetségének (HFPA) véleménye az Oscart odaítélő amerikai filmakadémia hatezer fős, filmművészekből és szakemberekből álló tagságának ízlésével. Természetesen szó nincs arról, hogy a Golden Globe-okat ne szakmai teljesítmény alapján ítélnék oda, de bizonyos esetekben történtek már "érdekességek". 1982-ben az azóta is az ismeretlenség ködében maradt Pia Zadora amerikai színésznő kapta az év felfedezettje kategóriában a Golden Globe-ot a Butterfly című erősen kritizált filmért (amelynek egyetlen értékelhető eleme Ennio Morricone zenéje), majd ugyanezért az alakításért a legrosszabb női alakításnak járó Arany Málna-díjat ítélték neki.

Az anomália hátterében az állhatott, hogy a színésznő férje milliárdos üzletember volt, aki bizony vastagon benne volt a feleség díjazásáért lobbizó "kampányban": többek között néhány HFPA-tagnak kedveskedett "baráti" exkluzív kiruccanásokkal. 2011-ben a Díva (Burlesque) című musical kapta a legjobb betétdalért járó szobrot (megérdemelten), azonban azt sokan kritizálták, hogy a Cher és Christina Aguilera főszereplésével készült, kritikusok és nézők által is elmarasztalt filmet musical/vígjáték kategóriában a legjobb film elismerésére is jelölték. Az Independent brit lap írta meg: a filmet gyártó Sony stúdió meginvitálta a díjról döntő szervezet tagjait egy Las Vegas-i luxushotelbe, ahol többek között a Díva főszereplőjének, Chernek a koncertjét is meghallgathatták.

Az újságírók szervezete azonban így is sokat nyom a latban az Oscar-díj jelöltjeinek és nyerteseinek esetében, általában aki megkapja a Golden Globe-ot, az már magáénak érezheti az Oscart is. Csak a legjobb idegen nyelvű film kategóriáját nézve: tavaly az Ida című lengyel film, 2014-ben a Paolo Sorrentino rendezte A nagy szépség, 2013-ban pedig Haneke filmje, a Szerelem úgy kapta meg az Oscar-díjat, hogy egy hónappal előtte az Arany Glóbusz-gálán vehette át az ottani kategória elismerését.

A legutóbbi kivétel 2007-ben történt, akkor A mások élete című német film nem tudta Golden Globe-jelölését díjra váltani (a díjazott az amerikai Clint Eastwood háborús filmje, a Levelek Ivo Dzsimáról), azonban az Oscar-díjat megkapta. Szintén érdekes, hogy Ben Affleck amerikai színész-rendező az Argo-akció című filmjéért 2013-ban megkapta a legjobb rendező Golden Globe-díját, de az Oscar legjobb rendező mezőnyében még jelölt sem lett. (Ettől függetlenül a kémfilm begyűjtött három Oscart és Affleck a színpadra állhatott, mer a legjobb film aranyszobrocskáját ő vette át.)

A színészi kategóriák sem bebiztosítottak: az elmúlt tíz évben hiába kapta meg az adott évben a legnagyobb favoritnak tartott Julie Christie (Egyre távolabb), Mickey Rourke (A pankrátor), Jessica Chastain (Zero Dark Thirty - A Bin Láden hajsza) vagy Michael Keaton (Birdman) a Golden Globe-díjat, végül nem került hozzájuk az Oscar-díj. Igaz, közülük Christie nem bánkódhatott, mert ő négy évtizeddel korábban már megkapta az Oscar-díjat.

Szerző

A szervezők Milánóban tartanák a magyar pavilont?

A milánói világkiállítás szervezői felkérték Magyarországot, hogy a magyar pavilon az Expo területén maradjon, és az ott létrejövő Olasz Technológiai Intézet épületegyüttesének része legyen - írja az MTI.

A milánói világkiállítás szervezőitől január 8-án érkezett hivatalos felkérés arra, hogy az Életkert pavilon az 2015. október 31-én zárult expo területén maradjon - ezt Szőcs Géza, a világkiállítás magyar pavilonjának kormánybiztosa közölte a távirati irodával, azt hangoztatva: az olasz megkeresés óriási siker és elismerés Magyarország, valamint az épületet tervezők és kivitelezők részére is. És, hogy mindez milyen remek üzlet, Szőcs Géza azt is közölte: a megkeresés szerint a pavilont a magyar állam díjmentesen adná át az olasz félnek, cserében nem terhelnék az épület lebontásának és a terület rekultiválásának költségei. A kérdésben a magyar kormány dönt.

Arról Szőcs Géza ezúttal nem beszélt, amiről december elején az RTL Klub adott hírt, jelesül, hogy az olasz bíróság lefoglalta a milánói világkiállítás magyar pavilonját, mert az olasz kivitelező cég szerint a magyar állam nem fizette ki őket

De az MTI is hírt adott arról (november 20-án )  miszerint az olasz sajtó szerint a magyar pavilon olasz kivitelezője, a Redaelli Costruzioni S.p.A. lefoglalná az épület, mert állítása szerint a magyar fél nem fizette ki az egymillió eurós (több mint 300 millió forintos) munkadíjat. Horváth Erika, a magyar részvételt szervező Carpathia Kft. ügyvezetője akkor azt mondta: a cég és a Redaelli 2014. december 1-jén kötött kivitelezési szerződést. A magyar fél a közbeszerzési eljárás keretében megkötött alapszerződésben rögzített 915 ezer euró+áfa összeg kétharmadát, azaz 753 ezer eurót megfizette a Redaellinek, amiről a bankszámla-bizonylatok rendelkezésre állnak.

Most akkor díjmentesen odaadjuk, vagy lefoglalták az olaszok? 

Szerző

Elkapkodták a Mein Kampf új német kiadását

Pillanatok alatt elfogyott a német könyvesboltokból Adolf Hitler politikai kiáltványa, a Mein Kampf, amelynek tudósok jegyzeteivel ellátott kiadását pénteken dobták piacra a szerzői jogok lejárta után.

A négyezer példányban kiadott, mintegy kétezer oldalas, magyarázatokkal ellátott változatra már január 8-i megjelenése előtt hatalmas volt a kereslet, mintegy 15 ezer előzetes megrendelés érkezett rá. Sajtóértesülések szerint az 59 euróba került könyv egy példányát már újraárulják az Amazon németországi honlapján tízezer euróért - adta hírül a The Daily Telegraph brit napilap honlapja. Az 1925-ben először megjelent könyv szerzői jogait a náci Németország bukása után a szövetségesek átadták Bajorországnak, amely eddig nem engedélyezte a könyv újranyomását. Január elsején azonban lejártak a szerzői jogok, és a müncheni Kortárs Történelmi Intézet úgy döntött, hogy két kötetben kiadja a jegyzetekkel ellátott változatot, amelyen számos történész dolgozott három éven át. Az intézet igazgatója, Andreas Wirsching korábban elmondta: a szakértők kommentárjaival kibővített kiadás "eloszlatja a könyvet övező mítoszt".

Szerző