Romagyilkosságok: kedden ítélet várható

Kedden harmadfokon folytatódik a romagyilkosságok büntetőpere három, tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt ügyében - közölte az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád védője. Bérdi Zsolt szerint ítélet várható jövő kedden.

Az ügyvéd elmondta, a Kúriának két nagy feladata lesz: egyrészt meg kell állapítania, helytálló-e, hogy másodfokon bűnösnek mondták ki az érintett vádlottakat a besenyszögi rablással kapcsolatban egy olyan bűncselekményben, amelyben az elsőfokú bíróság nem állapította meg bűnösségüket. A másik nagy feladata, hogy megnézze, az első- és a másodfokú perben történt-e olyan eljárási szabálysértés, amely miatt az egész eljárást hatályon kívül kell helyezni - tette hozzá Bérdi Zsolt. A Fővárosi Ítélőtábla 2015. május 8-án kihirdetett másodfokú döntése nyomán csak az ügy negyedrendű vádlottja, Csontos István ügyében emelkedett jogerőre a korábban első fokon kiszabott 13 év fegyházbüntetés. Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott vonatkozásában megnyílt a lehetőség a fellebbezésre az említettek - azaz a személyi szabadság megsértésben is megállapított bűnösség - miatt. A három vádlott és a védőik rögtön fellebbeztek, így az ő vonatkozásukban nem vált jogerőssé az ítélőtábla másodfokú döntése.

Az eljárás adatai szerint a 2000-es évek elején Kiss Árpád döntött úgy, hogy fellép a cigányok ellen. Testvérével, Istvánnal és Pető Zsolttal közösen 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtottak végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsérültek, a tettesek összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos István - aki a két utolsó támadásban vett részt sofőrként - a cselekmények előtt nem sokkal még a katonai elhárítás ügynöke volt.

A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án kihirdetett elsőfokú ítéletében tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, testvérét és Pető Zsoltot, Csontos István 13 év fegyházat kapott. Az elsőfokú bíróság szerint ötszörösen minősülő emberölés tettese három vádlott: cselekményüket aljas, rasszista indítékból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követték el. Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje.

Szerző

Túlterhelt dolgozók - Sztrájk lehet a közmédiában?

Publikálás dátuma
2016.01.11. 06:06
Szabad az út – kifelé FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A szakszervezeti követelések ellenére sem hajlandó emelni a dolgozói béreken a a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Vaszily Miklós vezérigazgató szerint csak újabb leépítésekkel tudnák fedezni a fizetésemelést. A rádiós szerkesztőség szerint viszont a rendszer nem bírna el még egy létszámleépítést, mert így is többszörösen túlterheltek.

Sztrájkba léphetnek a közmédia dolgozói, miután annak ellenére, hogy az állami hitelátvállalás 9 milliárd forint pluszforráshoz juttatta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA), az állami műsorszolgáltató a követelések ellenére sem hajlandó emelni a béreken. Az alkalmazottak túl vannak terhelve, és ahhoz képest keveset keresnek, szerintük az évi 80 milliárdos büdzséből lenne forrás az emelésre.

Perre megy a DK
Pert indít az MTI ellen a Demokratikus Koalíció (DK). Az ellenzéki párt megelégelte, hogy a Magyar Távirati Iroda szerintük rendszeresen megtagadja a DK közleményeinek kiadását. A párt szerint elfogadhatatlan, hogy az Orbán-kormány pártállami cenzúrája 2016-ban a rendszerváltás előtti időkön is túltesz, és a párt bíróságon fogja bizonyítani a politikailag motivált cenzori gyakorlatot.

A Népszabadság szerint a sikertelen bértárgyalások után januárban már azt vitatják majd meg a szakszervezetek az MTVA-val, hogy egy esetleges sztrájk alatt melyek azok az „elégséges szolgáltatások”, amiket el kell végezni. Az érdekképviseletek szerint azzal, hogy karácsony előtt 123 embert kirúgtak, meg lenne az anyagi fedezet az általuk követelt, 5,7 százalékos fizetésemelésre. Ám Vaszily Miklós megbízott vezérigazgató nem engedett, és kijelentette: a béremelést csak jelentős létszámleépítéssel tudják megadni. Az évi 80 milliárd forint közpénzből működő MTVA első embere azt is hozzátette, hogy a 9 milliárd nem pótlólagos forrás, hanem a működéshez szükséges – így abból nem emelnek fizetést.

Habár a leterhelt alkalmazottak elégedetlenek, a legtöbb osztályon kevés az esélye a tényleges munkabeszüntetésnek, ugyanis sokan féltik az állásukat. Egyedül a rádiósoknál uralkodnak olyan állapotok, hogy ők „minden mindegy alapon” sztrájkba kezdjenek. Ugyanis az egyik szakszervezeti vezetőjük szerint többszörösen le vannak terhelve, így nem is az az elsődleges szempont, hogy mennyivel fizetne többet a munkáltató, hanem az, hogy már képtelenek többet dolgozni. A tárgyalásokon azzal érveltek, hogy a rendszerben nincs további létszámleépítésre lehetőség, ha az MTVA mégis emellett dönt, az további színvonalromlást eredményez. Példaként említette, hogy mára a Kossuth Rádió Krónikájának hallgatottsága is jelentősen csökkent.

Bagoly mondja: hírhamisítástól tart az M1
Az állami hírcsatorna Médiaklikk című műsorában a német média "szándékos és rendszeres hírhamisításáról, és manipulációjáról" értekeztek vasárnap - vette észre a 444. A műsorszerkesztők szerint német kollégáik "nem tudósítottak a közmédia mércéje szerint kellő objektivitással" a szilveszteri kölni eseményekről, és a magyar menekültválságot sem kezelték megfelelően - így pedig hamar elveszíti hitelességét. Mindez azon a csatornán hangzott el, melynek tartalomszolgáltatási vezetőjéről, Papp Dánielről a Kúria is kimondta, hogy hírhamisító. A bíróság decemberi ítélete szerint ugyanis az Index nem követett el bűncselekményt, amikor egy cikkben hírhamisítónak nevezte Pappot, aki főszerkesztőként dolgozott a köztévénél, amikor Lomnici Zoltánt, a Legfelső Bíróság korábbi elnökét kitakarták a Híradóból, s ő készítette a Hírcentrumnak azt a tudósítást, amelyben manipulatívan megvágták Daniel Cohn-Bendit EP-képviselő nyilatkozatát.



Túlterhelt dolgozók - Sztrájk lehet a közmédiában?

Publikálás dátuma
2016.01.11. 06:06
Szabad az út – kifelé FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A szakszervezeti követelések ellenére sem hajlandó emelni a dolgozói béreken a a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Vaszily Miklós vezérigazgató szerint csak újabb leépítésekkel tudnák fedezni a fizetésemelést. A rádiós szerkesztőség szerint viszont a rendszer nem bírna el még egy létszámleépítést, mert így is többszörösen túlterheltek.

Sztrájkba léphetnek a közmédia dolgozói, miután annak ellenére, hogy az állami hitelátvállalás 9 milliárd forint pluszforráshoz juttatta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA), az állami műsorszolgáltató a követelések ellenére sem hajlandó emelni a béreken. Az alkalmazottak túl vannak terhelve, és ahhoz képest keveset keresnek, szerintük az évi 80 milliárdos büdzséből lenne forrás az emelésre.

Perre megy a DK
Pert indít az MTI ellen a Demokratikus Koalíció (DK). Az ellenzéki párt megelégelte, hogy a Magyar Távirati Iroda szerintük rendszeresen megtagadja a DK közleményeinek kiadását. A párt szerint elfogadhatatlan, hogy az Orbán-kormány pártállami cenzúrája 2016-ban a rendszerváltás előtti időkön is túltesz, és a párt bíróságon fogja bizonyítani a politikailag motivált cenzori gyakorlatot.

A Népszabadság szerint a sikertelen bértárgyalások után januárban már azt vitatják majd meg a szakszervezetek az MTVA-val, hogy egy esetleges sztrájk alatt melyek azok az „elégséges szolgáltatások”, amiket el kell végezni. Az érdekképviseletek szerint azzal, hogy karácsony előtt 123 embert kirúgtak, meg lenne az anyagi fedezet az általuk követelt, 5,7 százalékos fizetésemelésre. Ám Vaszily Miklós megbízott vezérigazgató nem engedett, és kijelentette: a béremelést csak jelentős létszámleépítéssel tudják megadni. Az évi 80 milliárd forint közpénzből működő MTVA első embere azt is hozzátette, hogy a 9 milliárd nem pótlólagos forrás, hanem a működéshez szükséges – így abból nem emelnek fizetést.

Habár a leterhelt alkalmazottak elégedetlenek, a legtöbb osztályon kevés az esélye a tényleges munkabeszüntetésnek, ugyanis sokan féltik az állásukat. Egyedül a rádiósoknál uralkodnak olyan állapotok, hogy ők „minden mindegy alapon” sztrájkba kezdjenek. Ugyanis az egyik szakszervezeti vezetőjük szerint többszörösen le vannak terhelve, így nem is az az elsődleges szempont, hogy mennyivel fizetne többet a munkáltató, hanem az, hogy már képtelenek többet dolgozni. A tárgyalásokon azzal érveltek, hogy a rendszerben nincs további létszámleépítésre lehetőség, ha az MTVA mégis emellett dönt, az további színvonalromlást eredményez. Példaként említette, hogy mára a Kossuth Rádió Krónikájának hallgatottsága is jelentősen csökkent.

Bagoly mondja: hírhamisítástól tart az M1
Az állami hírcsatorna Médiaklikk című műsorában a német média "szándékos és rendszeres hírhamisításáról, és manipulációjáról" értekeztek vasárnap - vette észre a 444. A műsorszerkesztők szerint német kollégáik "nem tudósítottak a közmédia mércéje szerint kellő objektivitással" a szilveszteri kölni eseményekről, és a magyar menekültválságot sem kezelték megfelelően - így pedig hamar elveszíti hitelességét. Mindez azon a csatornán hangzott el, melynek tartalomszolgáltatási vezetőjéről, Papp Dánielről a Kúria is kimondta, hogy hírhamisító. A bíróság decemberi ítélete szerint ugyanis az Index nem követett el bűncselekményt, amikor egy cikkben hírhamisítónak nevezte Pappot, aki főszerkesztőként dolgozott a köztévénél, amikor Lomnici Zoltánt, a Legfelső Bíróság korábbi elnökét kitakarták a Híradóból, s ő készítette a Hírcentrumnak azt a tudósítást, amelyben manipulatívan megvágták Daniel Cohn-Bendit EP-képviselő nyilatkozatát.