Előfizetés

Pandakukák "eszik" a szemetet Sanghajban

Publikálás dátuma
2016.01.09. 06:40
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHINAFOTOPRESS
Nyolcszáz panda formájú szemeteskukát sorakoztattak fel Sanghajban a szelektív hulladékkezelés reklámozására. A metropolis 2012-ben indította el hatalmas környezetvédelmi kampányát, az óriáspandákat főleg iskolákban és lakótelepeken helyezték el.

Az Origo írt tavaly év végén arról, hogy Sanghaj mesterséges heggyel zöldíti a várost. Kína kereskedelemi és gazdasági központja közel 20 millió embernek ad otthont és munkát, a lakosok és dolgozók bizonyára örülnek, hogy a beton- és üvegdzsungel hamarosan természetes színezetet kap. Sanghaj városképe gyökeresen megváltozik, ha a brit Heatherwick Studio építész- és dizájncsoport valóban megvalósítja a már 2010-ben, a sanghaji expón bemutatott tervét, az M50 hegyet. A stabilitás érdekében 1000 tartóoszlopot is beépítenek a kockaházakból összerakott komplexumba, melyek mindegyikének a tetejére egy-egy fát ültetnek, így még futurisztikusabb látvány tárul majd a városlakók elé.

Keresik a koalíciós kiutat Madridban

Nehezen halad a kormányalakítás Spanyolországban. Mariano Rajoy, az ügyvezető spanyol miniszterelnök ugyan több nyilatkozatában is jelezte, hogy az ország érdekében kész lenne nagykoalícióra a konzervatív Néppárt (PP), a szocialisták (PSOE) és a középjobb Ciudadanos párttal, de formálisan még nem tett koalíciós ajánlatot a PSOE vezetőjének, Pedro Sáncheznek. (A hármas koalíció 253 mandátumos, biztos többséget élvezne.)

A PSOE főtitkára többször közölte, hogy amennyiben Mariano Rajoy erőfeszítései kudarcot vallanak, s beiktatásához nem tud elegendő szavazatot összeszedni, akkor kész egy „progresszív koalíció” megalakítására. Sánchez csütörtökön Lisszabonban konzultált az új portugál kormányfővel, a szocialista Antonio Costával. Portugáliában a középjobb szociáldemokraták hiába próbálkoztak a kormányalakítással, végül a választásokon második helyen végzett szocialisták vezetésével, kisebb baloldali pártok, köztük a kommunisták támogatásával alakult meg az új kabinet.

A PSOE vezetéséből ugyanakkor sokan ellenzik, hogy Pedro Sánchez a portugál példát követve a radikális Podemos párttal, illetve a kisebbségi baloldali pártokkal lépjen szövetségre. Susana Díaz, az andalúz szocialisták vezetője, Sánchez nagy vetélytársa jelezte, támogatná a baloldali erők koalícióját, de csak akkor, ha a Podemos eltekint a katalán népszavazástól. Pablo Iglesias, a Podemos vezetője azonban legutóbb is úgy nyilatkozott, kitartanak amellett, hogy a katalánoknak joguk van szavazni saját sorsukról. A Ciudadanos vezetője, Albert Rivera közölte, akkor sem támogatná a PSOE-Podemos-koalíciót, ha Iglesias lemond a katalán referendumról.

Az ügyvezető Rajoy-kabinet második embere, Soraya Sáenz de Santamaría a tegnapi kormányülés után ismételten a Néppárt mérsékelt és a baloldal radikális programja közötti különbségeket emelte ki, emlékeztetve, Rajoy négy éve után jobb helyzetben van a spanyol gazdaság, mint a szocialista José Luis Rodríguez Zapatero leköszönésekor volt.

Sokba került Tőkés a magyar költségvetésnek

Alighanem minden idők legköltségesebb magyar pártalapítása volt az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítása, a kísérlet politikai csőddel végződött Romániában. A Tőkés László számára létrehozott formáció mögül mára ki is vonult az egykori mentor, az Orbán-kormány. Öt év alatt azonban több mint 4 millió eurót pumpált az erdélyi - úgynevezett - Demokrácia Központokba, hivatalosan a könnyített honosítás folyamatában végzett munkáért.

Az RMDSZ-ből 2003 januárjában kiszakadt belső ellenzék, amelynek vezéralakja Tőkés László volt, két pártot is alapított budapesti, fideszes segítséggel. Mindkét kísérlet kudarcba fulladt, a veszíteni nem szerető Orbán Viktor mára ejtette korábbi protezsáltjait és beállt a korábbi ellenfél, az RMDSZ mögé. Először a Magyar Polgári Párt (MPP) jött létre, amelyet Szász Jenő vezetett, Tőkés amolyan párt fölött lebegő jelképes figura lett volna az ellenzéki oldalon, amennyiben érvényesül az eredeti elképzelés. De a két dudás nem fért meg egy csárdában, a Tőkés-Szász ellentét olyan mély lett, hogy a 2010-es kormányváltás után Tőkésnek új pártot hoztak létre, az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP). Nyilván hivatalosan nem lehetett támogatni, de a formáció mögött álló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) létrehoztak egy irodahálózatot, az úgynevezett Demokrácia Központokat, amelyek a könnyített honosítás szereplői lettek, az EMNT pedig a magyar kormány erdélyi stratégiai partnere.

Az erdélyi Átlátszó éveken át igényelte Budapesttől az EMNT-nek juttatott támogatás adatait. A portál végül megkapta az adatokat. „Majdnem három évre, egy megnyert perre és egy újabb kormányzati ciklus jelentette átrendeződésre volt szükség ahhoz, hogy a magyar kormány kiadja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT), illetve vagyonkezelőjének, az önálló jogi személyiséggel rendelkező EMNT Egyesületnek juttatott költségvetési támogatások listáját 2010-től napjainkig. Ezzel az adatsorral újabb fontos darabja került a helyére annak a puzzle-nak, amelyet a magyar kormány által finanszírozott erdélyi magyar politikai próbálkozásokról igyekszünk kirakni” - olvasható az erdélyi Átlátszó napokban közzétett írásában.

Ezen adatok bizonyítják, hogy öt év alatt több mint 4 millió euróhoz jutott Tőkés erdélyi politikai háttere, és a Demokrácia Központok által összeállított könnyített honosítás-iratcsomó pedig darabonként átlagosan 18 euróba került.

A portál összesítése szerint az első, 95 millió forintos (300 ezer eurós) támogatást 2010 októberében utalták az EMNT-nek, a támogatás célja „uniós központok beruházás”. 2011-ben összesen 265 millió forint (840 ezer euró) támogatást utaltak ki. Ez részben a népszámlálási kampányra, részben pedig az EMNT és az EMNP területi irodáiként működő Demokrácia Központok létrehozására, azok „működési és felhalmozási költségeire” szolgált, közölte az erdélyi Átlátszó.

2012-től aztán évente érkezett egy 250 millió forintos (mintegy 800 ezer eurós) támogatás az EMNT Egyesület bankszámlájára – ezek tárgya hol „működési és felhalmozási költségek támogatása”, hol az egyesület éves működési költségei, 2014 óta pedig a „Demokrácia Központok tevékenységének és működésének költségei”.

2010-től 2015-ig tehát 1,4 milliárd forintra (4,4 millió euró) rúg az EMNT-nek folyósított költségvetési támogatás, ebből 1,3 milliárdot (mintegy 4,2 millió eurót) kifejezetten a Demokrácia Központok működésére szántak. Ehhez adódtak hozzá azok a százmilliós nagyságrendű szponzorációk, amelyeket magyar állami vállalatok nyújtottak EMNP-politikusok által frissen bejegyzett civil szervezeteknek, írta az Átlátszó.

Mivel arra vonatkozó adatok még nincsenek, hogy az EMNT a 2016-os költségvetésből is hasonló nagyságrendű támogatásra számíthat, egyelőre csak feltételezés, hogy az Orbán-kormány megvonta mind a politikai, mind az anyagi támogatását a Tőkés birodalomtól. Az EMNP a 2012-es önkormányzati és parlamenti választáson egyaránt nagyon leszerepelt, ezután a politikai támogatás megingott, Tőkést nem EMNP listán próbálták az Európai Parlamentbe juttatni, hanem a Fidesz listájára tették. A 2014-es elnökválasztás szintén bukta volt az EMNP-nek, de attól még 2015-ben sem szűkölködtek az anyagiakban. 2016 választási év Romániában. Egyelőre úgy tűnik, Tőkés pártja nem kapott zöld utat Budapestről az önálló, az RMDSZ-el szembeni indulásra. Ez azonban még nem jelenti automatikusan a pénzcsapok elzárást is.